Az állam vág rendet a fővárosi kórházak között

A múlt héten eldőlt, a főváros állami irányítás, vagy ahogy Tarlós István fogalmazott “állami gondozás” alá adja 12 kórházát.  A fővárosi és kerületi kórházakat a Fővárosi Közgyűlés és a kormány döntésétől függően júniusban vagy decemberben adhatják át az államnak.

Ezzel eldőlt, hogy nem valósul meg a Pesti Imre által régóta dédelgetett ötlet a 12 önkormányzati kórház holdingba szervezésére. A korábbi egészségügyért felelős főpolgármester, majd a fővárosi kormányhivatal kormánymegbízottjává kinevezett politikus elképzelés semmiképpen nem vágott össze a Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által felvázolt Semmelweis-tervvel. Ez a koncepció ugyanis a fővárost nem egységes egészként kezeli. A Semmelweis-terv kilenc nagytérségre osztaná az országot, és ezek közül háromnak egy-egy budapesti kórház lenne a központja.

Ezzel a lépéssel a főváros mindenesetre megszabadul a 12 kórház fenntartásának költséges nyűgétől. Az viszont egyelőre nem látható, mitől lenne jobb, hatékonyabb, olcsóbb a 12 kórház átadása az államnak.

Hét fenntartó a fővárosban

"Ma Budapesten koncentrálódik az ellátórendszer 40 százaléka és az országos centrumok többsége, mégsem jut megfelelő ellátáshoz a budapesti polgár. Budapesten csak egy magas színvonalú sürgősségi fogadóhely működik, miközben az ország lakosságának 30 százaléka a fővárosban és annak vonzáskörzetében él. Ezért még legalább két sürgősségi centrum létrehozására van szükség Budapesten" - közölte az átszervezési tervekről a Nemzetierőforrás-minisztérium.

Az ellátás átszervezését azonban akadályozza, hogy a fővárosban hétféle fenntartó kezében vannak a kórházak: a Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ fenntartója a Honvédelmi Minisztérium, a klinikák a Semmelweis Egyetemhez tartoznak, vannak országos intézetek, fővárosi és kerületi kórházak, egyházi és megyei fenntartású intézmények.

"Nem az a legnagyobb probléma a fővárosi egészségügyi rendszerrel, hogy 12 kórház önkormányzat tulajdonában van" - mondta az Indexnek Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programvezetője. A fővárosi kórházak adósságszintje nem veszélyesen magas, de érdekes, hogy az adósság 90 százaléka négy kórházat érint.

Az állam rendet tesz?

Sinkó Eszter szerint a fővárosi kórházi rendszer egységbe szervezésében kétségtelenül vannak tartalékok. Nem véletlen, hogy korábban is holdingba szervezésen gondolkodtak. A közös irányítás alá szervezéstől azonban már korábban is sokakat visszatartott a sokféle érdek fáradságos egyeztetése. Ezek után érthető, hogy Tarlós István állami irányítás alá adná a kórházakat, hogy ezzel a sok energiát és erőforrást elvonó üggyel ne kelljen bajlódnia. Ha már így alakul, akkor viszont a Tarlós-féle koncepció lehetőséget adhat arra, hogy ne csak az önkormányzati, hanem az egyetemi, minisztériumi, egyházi tulajdonban lévő intézmények kapacitásait és működését is egységes elvek szerint alakítsák át, véli Sinkó Eszter.

Ha a fővárosi egészségügy megszervezése – a közgyűlés döntése nyomán - kormányzati feladat lesz, az állam talán gyorsabban le tudja folytatni az egyeztetéseket a többi fenntartóval. Így Sinkó Eszter szerint hamarabb lehetne racionalizálni a főváros teljes egészségügyi ellátását, ami esélyt ad egy átgondoltabb és hatékonyabb szisztéma kialakítására.

"Ha valaki ma a Nagyvárad téren összeesik, ott látótávolságon belül legalább négy kórház van, de lehet, hogy a mentő a budai János-kórházba viszi a beteget" - említett egy példát a betegutak teljes szétziláltságára Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. "A betegutak ma ad hoc jellegűek és emiatt a később felállítandó egészségszervezési igazgatóság is csak akkor tudja kifejteni az akaratát, ha nem a tulajdonosok egymásra mutogatása miatt hiúsulna meg az egységes koncepció."

Egymás elől szívják el a pénzt

Bár minden kórházat nem lehet közös irányítás alá vonni, hatékonyabb, ha legalább az intézmények 60-70 százalékával lehet átgondoltan, összehangoltan tervezni. Kaló Zoltán szerint ez legalább két ponton racionalizálhatja a rendszert: az ellátásszervezésben és a fejlesztéseknél.

A párhuzamosságok miatt ma előfordul, hogy az egymás közelében lévő két fővárosi kórház szülészete egymás kárára tervez fejlesztéseket, próbálják egymás elől elszívni a forrásokat. Nem véletlen hogy Szegeden és Pécsen a város már átadta az egyetemnek az egészségügyi intézményeit, mert belátták, így sokkal jobban meg lehet szervezni az ellátást.

De hogy lehet megtakarítást elérni a kórházak egységes irányításával? Sinkó Eszter szerint a betegutak tisztázásával, a párhuzamos ellátások megszüntetésével és a hiányzó kapacitások pótlásával, de jelentős megtakarítások érhetők el a gépek, műszerek, gyógyszerek közös beszerzésével vagy a közös humánerőforrás-gazdálkodással is.

Nagyban vásárolnak

Sokat emlegetett példa a Semmelweis Egyetem és három kisebb, egyházi fenntartású kórház, a Budai Irgalmasrendi Kórház, a Szent Ferenc Kórház és a Bethesda Gyermekkórház beszerzési társulása. Az intézmények 2008-2010 között 140 millió forintot tudtak megtakarítani a gyógyszer, kötszer és gépbeszerzésen. Ez persze a milliárdos költségvetésű kórházaknál nem nagy tétel, az egészségügy mai helyzetében mégis sokat számít.

“Több beszállító van és mindenki piaci alapon dolgozik. Az alkuk eddigi is jellemzőek voltak: ugyanaz a beszállító más és más áron adta ugyanazt a terméket az egyes kórházaknak. A közös tender kiírásával sokkal jobb pozícióba kerültünk, így olcsóbban juthatunk most hozzá gyógyszerekhez, katéterekhez, egyszer használatos anyagokhoz, gumikesztyűkhöz, fertőtlenítőszerekhez, irodaszerekhez, de a vécépapírhoz is" - mondta az Indexnek Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója.

A legnagyobb megtakarítást, évi 30 millió forintot a gyógyszereken sikerült elérni, a fertőtlenítőszereken 4-6 milliót spóroltak. "A kórházak szakorvosai összeültek és megbeszélték, milyen generikus gyógyszereket célszerű rendelni" - mondta a főigazgató.

Párhuzamos magánellátások

A kórházak flottakedvezményt kaptak a mobilokra, és közös tendereket terveznek a nagy értékű diagnosztikai műszerek beszerzésére és az élelmezésre is. Bene Krisztián szerint ezeknek a társulásoknak is vannak határai. "Ha egy idő után az összes fővárosi kórház társulna és közösen rendelne egy beszállítótól, akkor a többi csődbe menne, s akkor ismét nem lenne alkulehetőség".

Ezekkel a beszerzésekkel persze csak a kórházi költségvetés kis hányada takarítható meg. Nagyobb megtakarításokat lehet elérni a gáz- és villanyköltségek csökkentésével. Szócska Miklós egy januári konferencián ezen a területen is ösztönözte az intézmények társulását és az okos mérők bevezetését, amelyek lehetőséget adnak napszakonként eltérő tarifa alkalmazására, a túlfogyasztás vagy az energialopás jelzésére.

Épp a fenti példán érzékelhető, hogy nem a fenntartó a lényeges, hanem a közösen működtetett funkció, mondta Sinkó Eszter. A közgazdász szerint megoldást jelenthetne, ha létrehoznák a fővárosi kórházak közös tulajdonosi testületét, amelyben az állam, a fővárosi önkormányzat, és az egyházak stratégiai kérdésekben egyeztethetnének egymással.

Sinkó Eszter szerint az sem elképzelhetetlen – bár egyelőre még kutatást igénylő terület -, hogy a kórházakban bizonyos ellátásokat egyszerre nyújhatnának a közfinanszírozott betegeknek és a fizetős hazai és külföldi magánbetegeknek. Az orvosi ellátás bázisa ugyanaz lenne, csak a magánszolgáltatókkal szemben megjelenő magasabb elvárásokat apránként átkonvertálnák a közfinanszírozott ellátásokra is. Jó modell esetén ez várhatóan az “állami” ellátások színvonalát is feljebb emelné, mondta Sinkó Eszter.