Szlovákia
–
Románia
–
Az MSZP júniusban elölről kezdené az alkotmányozást
További Belföld cikkek
-
Az elmúlt napok botrányai után négy légitársaságra is lesújtott a kormányhivatal - Jelentősen hosszabb eljutási időre kell számítani a székesfehérvári vasúti vonalon
- Alig várja, hogy dolgozhasson a Készenléti Rendőrség legaranyosabb tűzszerésze
- Terjed egy fertőző betegség Magyarországon, megszólalt az illetékes hatóság
- Siketnéma nőt erőszakoltak meg Nógrád vármegyében
A szocialisták törvényjavaslata szerint az alaptörvény koncepcióját a képviselők négyötödének kéne elfogadnia. és a jóváhagyásához két egymást követő parlament jóváhagyása kellene. Az MSZP csak akkor vesz részt az alkotmányozásban, ha elfogadják a javaslatait.
Törvényjavaslatot nyújt be az MSZP azt kezdeményezve, hogy az új alkotmány koncepciójának elfogadásához négyötödös parlamenti többség legyen szükséges, az alaptörvény pedig csak akkor léphessen hatályba, ha azt két egymást követő Országgyűlés hagyja jóvá kétharmados többséggel. A kezdeményezést Mesterházy Attila pártelnök jelentette be a szocialista frakció vasárnapi ülése után.
Javaslatukkal a szocialisták lényegében az 1998-ban elvetélt alkotmányozási próbálkozás érvényességi kritériumait vették elő. Az alkotmányozásban való részvételt az LMP is szigorú feltételekhez köti.
Az MSZP ismét beterjeszti az új alaptörvény megalkotásához szükséges társadalmi egyeztetéséről szóló indítványát is, és csak akkor tér vissza az alkotmányozáshoz, ha a kormánytöbbség elfogadja javaslatait, illetve ha a folyamatot fél év múlva elölről kezdik.
Mesterházy Attila a sajtótájékoztatón elmondta: az MSZP-frakció annak tisztázását várja a kormánypártoktól, hogy támogatják-e az új alaptörvény szabályozási elveiről szóló bizottsági javaslatot, amelyet az előzetes napirend szerint kedden kezdhet tárgyalni az Országgyűlés. Szavai szerint, eddig úgy tűnt, hogy a koncepció bírja a Fidesz-KDNP támogatását, a frakciószövetség e heti ülése után azonban bizonytalanság uralkodik.
A szocialista pártelnök ezért arra kérte a kormánypártokat: ha nem értenek egyet a koncepcióban foglaltakkal, vonják vissza a kereszténydemokrata Salamon László vezette eseti bizottság indítványát, és az alkotmányozást – az MSZP korábbi javaslatának megfelelve – fél év múlva, a soros európai uniós elnökség lejárta után kezdjék elölről.
Az új alkotmány elfogadását szigorú követelményekhez – két egymást követő Országgyűlés egybehangzó döntéséhez – kötő garanciális törvényjavaslatukról szólva Mesterházy Attila elmondta: elfogadásával a Fidesz világossá tehetné, hogy valóban számít az ellenzékre az alkotmányozásban. Bejelentette, hogy az MSZP csak abban az esetben tér vissza az alkotmányozásba, ha a parlamenti többség az általuk kért garanciákat megszavazza, vagy ha visszavonja a Ház előtt fekvő, az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot, és fél év múlva, megfelelő társadalmi egyeztetést követően kezdik újra a folyamatot.
Arra a kérdésre, hogy az MSZP beterjeszti-e az Országgyűlésnek a január végén elkészült alkotmánykoncepcióját, a pártelnök úgy felelt: ha nem változik semmi, nem kívánnak részt venni az alkotmányozásban, erről egyhangúan döntött a frakció.
Azzal kapcsolatban, hogy Szájer József, az alkotmányozás előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület fideszes vezetője és Szili Katalin korábban MSZP-s, jelenleg független parlamenti képviselő, a grémium egyik tagja vasárnap közölte, tizenkét kérdésből álló kérdőívet küldenek a választókorú állampolgároknak, Mesterházy Attila kifejtette: a volt házelnökkel kapcsolatban egyetlen hírt kommentálna szívesen, ha bejelentené, hogy visszaadja parlamenti mandátumát a szocialista pártnak.
Mesterházy Attila szerint azt a kérdőíven szereplő felvetést, hogy a kiskorú gyermekek után is járjon szavazati jog, nem lehet komolyan venni. Úgy vélekedett, a kérdőívek szétküldése kommunikációs trükk, figyelemelterelés, és nem helyettesítheti a valódi társadalmi egyeztetést.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
