Tizenkét homályos kérdés az új alkotmányról

7. Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány közbeszerzésben való részvételt, illetve állami támogatást csak olyan gazdasági társaság számára tegyen lehetővé, amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható. Ön mit gondol?

1. Az új magyar alkotmány csak olyan gazdasági társaságok számára biztosítsa állami támogatás lehetőségét, illetőleg a közbeszerzési lehetőségeket, amelyek tulajdonosi szerkezete teljességében feltárható, illetve valamennyi tulajdonos egyértelműen, kétséget kizárható módon azonosítható.

2. Az új magyar alkotmányban nem szükséges korlátozó feltételeket megállapítani a gazdasági társaságok állami támogatásához, illetve a közbeszerzéshez.

3. Nem tudom megítélni a kérdést.

A kérdésről automatikusan az offshore cégek jutnak az átlagpolgár eszébe, holott ezek nincsenek nevesítve: okkal, hiszen a köznyelvben már csak szitokszóként használt offshore nem feltételenül jelenti azt, hogy a cég tulajdonosai is ismeretlenek. A tulajdonosi szerkezet megfogalmazás ugyanakkor felvet kérdéseket. Ha egy cégnek van egy ismeretlen hátterű offshore-tulajdonosa, az viszonylag tiszta helyzet, a cég, ha úgy alakul, kieshet a közbeszerzési és támogatási körből. De mi van, ha egy cég tulajdonosai között három másik, "tiszta", "magyar" cég van, melyek közül az egyik tulajdonosa egy újabb, "tiszta", "magyar" cég, viszont annak már van egy ismeretlen hátterű tulajdonosa?

Egyszerűsítve, meddig vizsgálnák és hogyan a pedigrét? Másrészt a hazai közbeszerzési és támogatási ügyek egyik rákfenéjét az államnak tartozó, korábbi projektekben nem vagy rosszul teljesítő cégek jelentik. Ezek tulajdonosi háttere nagyon is átlátható, ám egy-egy elbukott cégükből újba ülve ugyanúgy nyerik a megbízásokat. Az eddigi kormányoknak ezeket sem sikerült megszűrniük. Az viszont mindenképpen erősen kérdéses, hogy ilyen jellegű szabályozást szükséges-e alkotmányos szintre emelni.

8. Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya fejezze ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét, mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?

1. Az új magyar alkotmány fejezze ki a határon túl élő magyarokkal való nemzeti összetartozás értékét és kötelezze a mindenkori kormányt ezen érték védelmére.

2. Az új magyar alkotmány fejezze ki a határon túl élő magyarokkal való nemzeti összetartozás értékét, de nem szükséges, hogy kötelezettségeket is megfogalmazzon a mindenkori kormányok számára.

3. Nincs szükség a határon túl élő magyarokkal való nemzeti összetartozás értékének alkotmányos megfogalmazására.

4. Nem tudom megítélni a kérdést.

Kellően általános és homályos ez a pont, sőt akár visszalépésként is értelmezhető a mostani alkotmányhoz képest. A jelenlegi alaptörvényben ugyanis az van, hogy “a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását”, míg ebben a kérdésben csak “a határon túl élő magyarokkal való nemzeti összetartozás értékének” elismeréséről van szó. Az egyik válaszlehetőség is csak azt mondja, hogy az alkotmány kötelezhetné a mindenkori kormányt ezen érték védelmére.

Az érték elismerésénél eddig mindenesetre már jóval  több mindent tettek: elfogadták a Trianon-törvényként ismert nyilatkozatot, megteremtették a kettős állampolgárságról szóló törvényt, osztálykirándulásokat szerveznek az iskolásoknak. Az általános kérdésfeltevés célja ugyanakkor az is lehet, hogy a támogató igen válaszokat felhatalmazásként lehet használni a határon túliaknak adott választójog bevezetésére.

9. Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya védje a Kárpát-medence természeti sokféleségét, a csak itt honos állat- és növényfajokat, a hungarikumokat. Ön mit gondol?

1. Az új magyar alkotmány helyezze védelem alá mind a természeti környezetben, mind a hagyományos állat- és növénytermesztésben fennmaradt fajokat.

2. Az új magyar alkotmány helyezze védelem alá a magyar hagyományos állat- és növénytermesztésben fennmaradt fajokat.

3. Az új magyar alkotmány ne védje a biológiai sokféleséget.

4. Nem tudom megítélni a kérdést.

A mostani alkotmányban tényleg nem szerepel az állat- és növényfajok védelme, de a ritka, őshonos és veszélyeztetett fajokat védik a természetvédelmi területeken és a védett fajjá nyilvánítással. A hungarikumok alkotmányba foglalásának célja az lehet, hogy ezeket közös nemzeti értékként, nemzeti összetartó erőként értelmezik. Ma még hivatalos hungarikumok nincsenek, csak átmeneti nemzeti oltalommal rendelkező termékek (például a makói vöröshagyma, a szegedi és kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, a gyulai és csabai kolbász vagy az alföldi szürkemarha). A Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) már folyik a hungarikumtörvény-tervezet előkészítése. A tervek szerint hungarikum az lehet, amit a13 fős Hungarikum Nemzeti Bizottság annak minősít.

10. Vannak, akik azt gondolják, hogy az új alkotmánynak védenie kell a nemzeti vagyont, különös tekintettel a termőföldet és a vízkészletet. Mások ezt nem tartják fontosnak. Ön mit gondol?

1. Az új magyar alkotmány helyezze védelem alá a nemzeti vagyont.

2. Az új magyar alkotmány ne helyezze védelem alá a nemzeti vagyont.

3. Nem tudom megítélni a kérdést.

A kérdés valójában nem fogalmaz meg semmi újdonságot, semmiféle új előírást – legalábbis ebben a formában. A nemzeti vagyon védelme az állam kötelessége most is. A kérdés az, hogy a védelem mit jelent: a vízkészletekkel kapcsolatos Fidesz-álláspont ismeretében ez egyfajta privatizációs korlát lehetne az alkotmányban, de ha ezt a nemzeti vagyonra értjük, elég sok problémát vesz a nyakába a kormány.

Általános privatizációs tilalmat az alkotmányban előírni őrültség . Elég csak arra gondolni, hogy a nemzeti vagyon – e tág megfogalmazásban végül is minden ide értendő, ami állami tulajdonban van – része például a MÁV összes ingatlana: ezeknek még a számbavétele is problémás, de az állítható, hogy például esetleges vonalbezárások esetén akár százszámra lehetnek eladásra kínálható ingatlanok.

Persze ha védelem alatt a kormány egyszerűen állagmegóvásra vagy például vizeink tisztaságának megőrzésére gondol, akkor érdemes pontosítani a kérdést, és bár nem árt az alkotmányban rögzíteni, ezek a kötelezettségek egy sor törvényből most is kiolvashatóak.

11. Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya tegye lehetővé a bíróságok számára a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását a kiemelt súlyosságú bűncselekmények esetében. Ön mit gondol?

1. Az új magyar alkotmány tegye lehetővé a bíróságok számára a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását a kiemelt súlyosságú bűncselekmények esetében.

2. Az új magyar alkotmány ne tegye lehetővé a bíróságok számára a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ítélet kiszabását a kiemelt súlyosságú bűncselekmények esetében.

3. Nem tudom megítélni a kérdést.

Az elítélt haláláig tartó börtönbüntetés jelenleg is szerepel a Btk-ban, és azzal a bírók a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben rendre élnek is. A különbség az ilyen ítéletek és a életfogytiglani szabadságvesztés között az, hogy előbbi esetben soha senki nem vizsgálhatja az elítélt személyiségének változását. Ugyanakkor a nem tényleges életfogytosok is gyakran maradnak börtönben életük végéig, mert az évtizedekkel későbbi feltételes szabadlábra helyezés csak egy lehetőség, aminek szigorú kritériumai vannak.

Büntetőjogi kérdést egyébként nem szokás az alkotmányban rendezni, és mivel a joghierarchiában nincs köztük különbség, ezzel az erővel a pénzbüntetések lehetőségét is az alaptörvénybe kéne foglalni.

Ha a kormány mégis felteszi a kérdést, annak az lehet az oka, hogy nem szeretné, hogy a tényleges életfogytiglani börtönbüntetést egy esetleges alkotmánybírósági (Ab) döntés megsemmisítse. A témában több beadvány is évek óta az Ab előtt van, és a jogintézmény a kínzást és az embertelen, megalázó bánásmódot tiltó nemzetközi egyezményekbe ütközhet.

A (minden esetben fegyházban letöltendő) tényleges életfogytiglani szabadságvesztés komoly viták tárgya szakmai körökben: mivel súlyosabb büntetést már nem lehet rá kiszabni, az elítélt számára semmi reményt nem hagy, a tettei súlytalanná válnak, és nem érdekelt az együttműködésben. Egy évtizedekkel későbbi (a kiemelt bűncselekmények esetében rendkívül ritka) feltételes szabadlábra helyezés reményével viszont az őrizetes érdekeltté tehető a jó magaviseletben.

A válaszok minden bizonnyal azt tükrözik majd, hogy a választók ragaszkodnak a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányos becikkelyezéséhez. Csakhogy a közvélemény-kutatások azt mutatják, a választók a halálbüntetést is azonnal visszaállítanák, mégsem kerül a kérdés napirendre, mert ellentétes az élethez való alkotmányos alapjoggal és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

12. Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya büntetés terhe mellett tegye kötelezővé a megjelenést annak, akinek az Országgyűlés valamelyik vizsgálóbizottsága meghallgatásra idézést küld. Ön mit gondol?

1. Az új magyar alkotmány büntetés terhe mellett tegye kötelezővé a megjelenést annak, akinek az Országgyűlés valamelyik vizsgálóbizottsága meghallgatásra idézést küld.

2. Az új magyar alkotmány büntetési lehetőség nélkül tegye kötelezővé a parlamenti bizottság előtti megjelenést.

3. Az új magyar alkotmány ne tegye kötelezővé a megjelenést annak, akinek az Országgyűlés valamelyik vizsgálóbizottsága meghallgatásra idézést küld.

4. Nem tudom megítélni a kérdést.

Bármilyen meglepő, a mostani alkotmányban is benne van az a kitétel, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt mindenki köteles megjelenni. A baj csak az, hogy ez semmilyen szankcióval nem jár. A vizsgálóbizottságok az elmúlt húsz évben nem voltak túl sikeresek: leginkább politikai motivációra alakultak, és alig volt, amelyik valami eredményt ért volna el, vagy egyáltalán jelentést tudott volna készíteni.

A szankciók kérdése legutóbb Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban merült fel, aki nem ment el a 2006-os rendőri jogsértéseket vizsgáló albizottság meghallgatására. Helyette egy levelet küldött, amiben a bizottság működését "rosszindulatú, hazug politikai színjátéknaknevezte" . Nem ő volt persze az egyetlen. Az MSZP gyorsan kiszúrta, hogy Kövér László 2000-ben még titokminiszterként több alkalommal nem jelent meg egy vizsgálóbizottság ülésén.

A Jobbik most olyan módosítást szeretne, amely akár börtönnel is sújtaná, ha valaki nem megy el. A Fidesz nem ennyire radikális a kérdésben: legfeljebb pénzbüntetésről beszél. Más kérdés, hogy miért kéne ezt az alkotmányban rendezni: más alkotmányos kötelezettségek (például az adófizetés) elmulasztása miatt járó szankciók tökéletesen kezelhetők a büntető törvénykönyvben.