Teljesíthetik az emelt követelményeket a két tannyelvű iskolák
További Belföld cikkek
- Feljelentik Gulyás Gergelyt és Lánszki Regő államtitkárt
- Szájer József: A politika bizalmi műfaj, és ezt a bizalmat én eljátszottam
- Tarjányi Péter: Nem gondolnám, hogy Oroszország a békére törekedne
- Milliárdokat érő luxusrepülő jelent meg Ferihegyen, elindultak a találgatások
- Egy testvérpár különös közéleti összefonódásai – Kicsoda Magyar Péter öccse?
A közoktatási törvény átdolgozott koncepciója szerint a két tanítási nyelvű középiskolák akkor maradhatnak fenn (akkor kapnak kiemelt támogatást), ha a kétnyelvű képzésben részt vevők legalább 90 százaléka jeles célnyelvi emelt szintű érettségit, valamint 90 százaléka legalább két jó eredményű célnyelvi tantárgyi érettségit tesz. Amelyik iskola nem éri el ezt a szintet, ott megszűnhet a kétnyelvi képzés.
A kritériumok teljesítése nehéznek tűnik, de az emelt szintű érettségin jelest szerezni nem jelenthet nehézséget a két tanítási nyelvű iskolákban tanulóknak – mondta Horváth Gábor a Kétnyelvű Iskolákért Egyesület (KIE) elnökségi tagja. A diákok tudása az érettségi idejére a felsőfokot közelíti, sőt általában meg is haladja. Így a középfokú nyelvvizsgával egyenértékű érettségin a jeles érdemjegy elvárható a diákoktól, tette hozzá.
Az eddigi követelményekhez képest, a célnyelvi tárgyakra vonatkozó kritérium jelenti a valódi szigorítást. Eddig azok is felsőfokú nyelvvizsgát kaptak az érettségijük mellé, akik a választott nyelvnől ötösre teljesítették az emelt szintű érettségit és legalább két tárgyból idegen nyelven érettségiztek. Eddig ezekből bármilyen érdemjegyet szereztek, megkapták a nyelvvizsgát. A koncepció alapján elképzelhető, hogy a jövőben csak akkor kapják majd meg, ha a négyesre volnatkozó követelményt tartani tudják.
A szigorítás ugyanakkor a nyelvi képzés rovására mehet. Sok olyan diák van, aki kiválóan megtanulja a nyelvet, de nemk biztos, hogy az idegen nyelvi érettségin négyest érne el matekból vagy történelemből. Ha egy iskolában a diákok 11%-ával ez történik, akkor hiába tanítják ott magas színvonalon az idegen nyelvet, mégis elvonhatják a támogatást. Horváth Gábor azt is elmondta, hogy felröppent olyan hír is, hogy szűkítik azoknak a tárgyaknak a körét, amikből idegen nyelven is lehet érettségizni. Ha kevesebb választási lehetőségük lenne, az is nehezítene a diákok helyzetén, ezáltal az iskolákén is.
Megnyugtató azonban, hogy az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a célnyelven tartott érettségik nagy átlagban jól szoktak sikerülni, és a diákok is motiváltak, mert továbbra is megszerezhetik majd a felsőfokú nyelvvizsgát az idegennyelvű érettségivel.