Széll Kálmán nem volt túl sikeres

A jobboldalon keresve sem találtak volna jobb névadót Széll Kálmánnál a megszorításokra – azaz a szerkezeti reformokra. Talán még a világgazdasági válság idején miniszterelnökké választott Károlyi Gyula lehetett volna alkalmas személy, de ő alig egy évig maradt posztján, és ennek zömét is lemondása fontolgatásával töltötte.

Széll Kálmán igazából pénzügyminiszterként (1875–78) érdemelte ki a nagy megszorító címet. Szigorú és takarékos volt, az államháztartási egyensúly helyreállítását és megőrzését, a deficit felszámolását tekintette fő céljának, elérésükkor nem rettent vissza az adónemek növelésétől és az adózók vegzálásától. Nevéhez fűződik ugyanis az adófelügyelői intézmény megszervezése, derül ki a Magyarország miniszterelnökei (Cégér, 1993) című kötetből.

Széll halála után Halász Imre, egykori egyetemi évfolyamtársa így foglalta össze pénzügyminiszteri érdemeit: „Ha összefoglaljuk Széll Kálmán pénzügyminiszteri működésének eredményeit, dacára ama rendkívüli nehézségeknek, melyekkel küzdenie kellett, ez eredmények igen jelentékenyeknek mutatkoznak. Nem kevesebb, mint 63 millió forint deficittel vette át az államháztartás vezetését, s három évvel később 23 millió deficittel hagyta azt hátra.”

Pénzügyminisztersége után a kormány pazarló pénzügyi politikájának bírálatára tette fel kormánypárti képviselőségét, miközben részt vett a vasutak államosításának lebonyolításában.

Miniszterelnöki bemutatkozó beszédét a törvény, jog és igazság hármas jelszavával tartotta 1899-ben. Jelentős érdekeket sértett az összeférhetetlenség újraszabályozása; egy sor képviselő mondott le mandátumáról, mivel az nem egyezett az állammal gazdasági, üzleti kapcsolatban álló társaságokban betöltött tisztségeikkel. (Egy későbbi miniszterelnök, Tisza István viszont inkább a politikát választotta.)

Széll végül az újonckérdésbe bukott bele 1903-ban, mivel az ellenzék obstrukciója megakadályozta a költségvetés elfogadását a törvény szabta határidőn belül. Egy év múlva a pártból is kilépett.

Halász így írt miniszterelnökségéről: „De a feladat, melyre vállalkozott, nem sikerült, nem az ő képességeinek elégtelensége miatt, hanem mert ez a feladat tárgyilag megoldhatatlan volt. Ha Széll Kálmán még sokkal ügyesebb állatszelídítő lett volna is, mint amilyen volt, célt akkor sem ért volna.”

Vörösmarty Mihály lányát, Ilonát vette feleségül, aki egyben Deák Ferenc gyámleánya is volt. Ezzel kapcsolatban írta nekrológjában sokat sejtetően Halász: „Széll Kálmánra nézve ez a házasság több volt családi élete kezdeténél, egyúttal kezdő állomása volt egy jelentékeny politikai karriernek.”

Széll Kálmán eddig az elfeledett miniszterelnökök közé tartozott. Nemcsak azért, mert például a fővárosban még csak utca sem őrzi emlékét (a terv meghirdetése után a Moszkva térnek talán visszaadják az 1951-ben elvett Széll Kálmán tér nevet), hanem mert életútját sem dolgozták fel. Illetve van róla egy életrajzi kötet 1943-ból. Egy tavalyi könyves aukción 2500 forint volt a kikiáltási ára.