Visszaállították a kötelező kamarai tagságot

A kormánypárti képviselők hétfőn a parlamentben megszavazták a médiatörvény módosítását az Európai Bizottság kifogásai alapján. A szavazást a karzatról figyelte Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiáért felelős biztosa is, aki üdvözölte a módosítás elfogadását.

Elfogadta az országgyűlés a semmisségi törvényt is, azaz semmisnek nyilvánította azokat az ítéleteket, amelyek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hoztak hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt, kizárólag rendőri jelentésre vagy rendőri tanúvallomásra alapozva. A döntés a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik. A fideszes Balsai István indítványát hétfőn 297 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a parlament. Az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással döntöttek.

Megszavazta az országgyűlés az új alkotmány elfogadásának előkészítéséről szóló határozati javaslatot, amely az eredeti tervekkel ellentétben mégsem a kormánynak, hanem a parlamenti frakcióknak ad lehetőséget arra, hogy március 15-ig a parlament elé terjesszék az új alaptörvényről szóló indítványukat. Ennek során azonban a most elfogadott alkotmánykoncepciót nem kötelező figyelembe venniük.

Szigorúbb tűzvédelmi ellenőrzés

A tűzvédelmi ellenőrzések szigorításáról is döntött hétfőn a parlament. A képviselők egyhangúlag fogadták el a West Balkánban történt tragédia miatt kezdeményezett törvénymódosítást, melynek értelmében a jövőben  be kell jelenteni az épületek illetve egyéb területek 15 százalékosnál nagyobb kapacitásváltozását. A hatóságok ez alapján tűzvédelmi ellenőrzést végezhetnek, a kiszabott bírság és késedelmi pótlék pedig adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A módosítások azt is lehetővé teszik, hogy az építésügyi hatóságok szélesebb körben vizsgálhassák az épületek építészeti-műszaki állapotát.

Kötelező a kamarai tagság

Az országgyűlés hétfői döntésével visszaállította a kötelező kamarai tagságot az egészségügyi dolgozók számára. Június elsejétől csak az végezhet egészségügyi tevékenységet, aki szerepel a működési nyilvántartásban, és tagságot vállal valamelyik szakmai köztestületben. Az Országgyűlés 310 igen, 48 nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadta el Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter indítványát.

Átment a jobbikosok javaslata

Két jobbikos képviselő indítványára módosította a házszabályt is az országgyűlés. Balczó Zoltán parlamenti alelnök és Farkas Gergely javaslatát egyhangúlag fogadták el a képviselők. A módosítás lehetővé teszi, hogy ezentúl ne csak a frakcióvezetők és helyetteseik, hanem bármely, a képviselőcsoport által felkért frakciótag szólhasson napirend előtt.  A változtatás megengedi azt is, hogy a képviselők akár a napirenden szereplő ügyben is beszélhessenek napirend előtt, élve a média által biztosított nagyobb nyilvánossággal. Ez volt a harmadik ellenzéki indítvány, amelyet az országgyűlés tavaly májusi megalakulása óta elfogadott.

Nyilvántartás a kedvezményesen honosítottakról

Törvénymódosítást fogadott el a parlament a kedvezményesen honosított állampolgárok adatairól is. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kezdeményezte, hogy nyilvántartásba vegyék azokat a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárokat, akiket január elseje óta kedvezményesen honosítottak. Az érintettek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt kapnak. Az indítványt csak az MSZP ellenezte. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.

Az eredeti indítvány kiegészült a zárószavazás előtt még egy javaslattal. Eszerint ha az adatok között szereplő külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során ezt az elnevezést kell használni, de az érintett kérheti, hogy zárójelben tüntessék fel az idegen hivatalos elnevezést is.

Vörösiszap, árvíz

Felhatalmazást adott az országgyűlés a kormánynak hétfőn arra, hogy legfeljebb június végéig meghosszabbítsa a vörösiszap-katasztrófa miatt tavaly októberben kihirdetett veszélyhelyzetet Veszprém megyében. A kabinet arra is lehetőséget kapott, hogy az árvíz által veszélyeztetett települések védelme érdekében április 30-ig fenntartsa a veszélyhelyzetet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

A parlament elfogadott több olyan jogszabálymódosítást is, amelyek a vízkárelhárítás hatékonyságát növelnék. A változások értelmében az ingatlanok tulajdonosai kötelesek tűrni, ha ingatlanukat vízkárelhárítási célú tározónak jelölik ki. A parti ingatlan tulajdonosát kártalanítás illeti a vízfolyással kapcsolatos vízi- és üzemeltetési munkák következtében; de a tulajdonos akár az ingatlan kisajátítását is kérheti, ha annak használata lehetetlenné vagy nagyon drágává válik. Korlátozták az építési tevékenységet nagyvízi meder területén; így a jövőben csak az érintett folyószakasz mederkezelőjének, a helyi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak a hozzájárulásával lehet építkezni ezeken a területeken. A törvény emellett arról is rendelkezik, hogy a nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathat mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást és más tevékenységet.