Tas, Anasztázia
1 °C
8 °C

Illés: A Mal ki akart vonulni Magyarországról

2011.03.08. 17:43
Az eddigi információk és bizonyítékok azt mutatják, nem kívánta a Mal Zrt. tovább folytatni tevékenységét Magyarországon, ezért nem tett a cég semmit környezetvédelmi feladatai ellátása, valamint a száraztechnológiára való átállása érdekében - mondta a környezetvédelmi államtitkár katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság keddi ülésén.

Az iszapkatasztrófa tavaly október 4-ei bekövetkezéséig a zagytározót is üzemeltető Mal Zrt. semmilyen iratot nem nyújtott be a környezetvédelmi hatósághoz arra vonatkozóan, hogy az idén februárban lejárt egységes környezethasználati engedélyét meg kívánná hosszabbítani, és a száraztechnológiára való átállásról sincsenek dokumentumok. Így elképzelhető, hogy a zagytározók maximális kihasználása után az állami adósságokat, a környezetszennyezést hátrahagyva bezárták volna az ajkai gyárat és tevékenységüket Boszniába helyezték volna át. Ezt mondta Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a katasztrófát viszgáló parlamenti bizottság ülésén.

Illés szerint a vörösiszaptározó X-es kazettájának sérülése és a tíz halálos áldozattal és sokmilliárd forintos károkozással járt katasztrófát "nem természeti jelenség, hanem a nem megfelelő emberi tevékenység miatt bekövetkezett talajtörés" okozta, és meggyőződése, hogy a katasztrófát megelőzően a gát sérüléseit észlelni kellett volna.

Elmondása szerint mivel a zagytározókat soha nem szigetelték, azért a csurgalékvizek évtizedek óta szennyezték a gátfalat és az alatta lévő talajt, és ez a lúgos anyag bejutott a környező települések kútjaiba is, a karsztvízrendszert csak a fölötte lévő agyagréteg védte meg a szennyeződéstől.

Hozzáfűzte, az azóta elkészült gátak megvédik a korábban elöntött településeket, az övárok-rendszer jól zár, így a Torna patakba nem jut sem vörösiszap sem egyéb szennyezőanyag a sérült tározóból. Megjegyezte, a patak vize csak a mintegy ezer hektárnyi, még mindig iszapos külterület miatt szennyeződhet, ezért a mezőgazdasági területet mintegy 10 centiméter mélyen legyalulják, az összegyűjtött szennyezett földet pedig a VII-es és a VIII-as zagytározó tetejére szállítják így védekezve az ott tárolt vörösiszap kiporzódása ellen is.

A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság előtt Illés Zoltán azt mondta: a vörösiszap 1982 és 2002 között veszélyes hulladéknak minősült Magyarországon, majd az uniós csatlakozásunkkal járó jogharmonizáción során az a helyzet állt elő, hogy maga a cég sorolta be veszélyes vagy nem veszélyes anyaggá.

A vörösiszap nem okozott tartós egészségügyi problémát

Nem mutattak ki a vörösiszap-katasztrófával összefüggő, hosszú távon ható egészségi problémát az érintett térség lakói körében eddig végzett szűrővizsgálatok - mondta az Országos Mentőszolgálat műveleti és szervezési igazgatója kedden Pécsen.

Göndöcs Zsigmond, a mentőszolgálat illetékese újságírói kérdésre beszámolt arról, hogy a tavaly decemberben Devecserben átadott kormányzati egészségügyi szűrőközpontban eddig ezerháromszáz ember esett át különböző szakorvosi és laborvizsgálatokon, egyebek mellett tüdőszűrésen.

Ezek "vörösiszappal összefüggő problémát nem, de - a magyar népegészségügyi mutatókkal megegyezően - 60-70 esetben magas vérnyomást, szív- és érrendszeri betegséget, továbbá cukorbetegséget jeleztek" - tette hozzá.

A katasztrófavédelmi kormánybiztosság lakossági egészségügyi felügyelőjeként is dolgozó szakember szólt arról is, hogy október óta Budapesten tíz devecseri, tíz kolontári, illetve kontrollcsoportként tíz ajkai gyermek vizeletét vizsgálják rendszeresen, nehézfémek nyomait keresve, de "még egyik minta sem tért el az átlagtól".(MTI)

Elmondása szerint 2006-ban fordult a Mal Zrt. a környezetvédelmi hatósághoz környezethasználati engedélyért, de kérésüket a hatóság akkor elutasította, majd a cég a Magyar Tudományos Akadémia szakértői által készített tanulmány alapján - amely azt bizonyította, hogy a vörösiszap nem veszélyes anyag - kénytelen volt megadni, de csak azzal a feltétellel, hogy évente felülvizsgálják azt.

Az államtitkár hangsúlyozta: a hatóságnak nem volt jogköre ellenőrizni a gátak állapotát még szemrevételezéssel sem, csak a gyár területén lévő kommunális hulladékok kezelését, illetve a csatornarendszer állapotát. Idén decembertől viszont már csak a bányakapitányságok adhatnak ki ilyen tározókra és veszélyes üzemekre működési engedélyt – jegyezte meg.

Jávor Benedek, a bizottság LMP-s tagja azt kérdezte az államtitkártól, készült-e földtani vizsgálat a kazetta építése előtt, volt-e Mal-nak kárelhárítási terve, és erről vannak-e dokumentumok.

Ékes József (Fidesz), aki az ajkai térség országgyűlési képviselője, elmondta, már a X-es tározó 80-as évekbeli építése előtt a szakemberek tanulmányokban földcsuszamlásokat jeleztek, ezért nem javasolták a tározó megépítését, illetve rámutattak arra is, hogy az 15 méternél nem lehet magasabb. Megjegyezte, ez a tanulmány csak a katasztrófa bekövetkezte után került elő, ezért javasolta, a bizottság hallgassa meg azt a Zsigmond Lászlót, aki tagja volt az akkori bizottságnak, és ellenezte a zagytározó építését.

Ékes József megemlítette, hogy egy herendi lakos által késztett légifotók alapján már augusztusban látni lehetett a gátszakasz sérüléseit, ugyanis a kiszakadt oldalfalon és annak tövében vöröslő vízfoltokat lehetett látni.

Lasztovicza Jenő (Fidesz) mellett, aki a Veszprém megyei védelmi bizottság és a megyegyűlés elnöke is, a bizottság több tagja is felhívta a figyelmet, hogy információk szerint a katasztrófát megelőzően munkagépek dolgoztak a tározónál, a cégvezetők pedig tudhattak a sérülésről.

Kovács Tibor (MSZP) mindezekre reagálva azt mondta: a bizottság tényekre és ne mendemondákra hagyatkozva végezze a munkáját, mert az egész csak "boszorkányüldözésnek" tűnhet.

A bizottság következő ülésén egyebek között a katasztrófavédelmi főigazgatót és a Mal Zrt. vezetőit is meg kívánja hallgatni, majd egy kihelyezett ülést tartanának Kolontáron.

A tíztagú testület azt szeretné feltárni, hogy milyen mulasztások vezettek a tározó gátjának átszakadásához, illetve hogy a tározó építése és fenntartása során követtek-e el visszaéléseket. A novemberéig elkészülő jelentésben elsősorban a politikai felelősséggel foglalkoznának, illetve azzal, hogy az előző ciklus kormányzatához, konkrétan a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető vállalatokat terheli-e felelősség a katasztrófa bekövetkeztéért.