Az anyák szupervoksán vitáztak a fideszesek

Csütörtök délután a Fidesz és a KDNP frakciója együtt vitatta meg az előző nap bemutatott alkotmánytervezetet. Ugyan több mint 30 módosítási javaslattal éltek a képviselők, a szöveg a tegnapi formájában kerül a parlament elé.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az ülés után azt mondta, hogy apró stilisztikai módosításokkal, például vesszőhibák javításával az Indexen is megjelent szöveget tárgyalja a parlament. Ugyanakkor bőven lesznek hozzá kormánypárti képviselők módosító beadványai is. Ezekről azonban csütörtökön nem jutott dűlőre a két frakció.

A módosítások támogatása csak az április közepéig nyúló parlamenti vitában dőlhet el. „Voltak nagyon jó ötletek, bizztos lesznek még változtatások a szövegen” – vélekedett Lázár János.

A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a tervezet elvi lehetőséget ad arra, hogy a kiskorú gyerekeket nevelő anyák plusz szavazathoz jussanak választásokkor. A vitában hozzászólók többsége ellenezte, hogy ez benne maradjon a szövegben. Ugyanakkor arról sem döntöttek, hogy ejtsék a passzust, hátha hosszú távon mégis erre hajlik az ország.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint érdemes lehet nyitva hagyni a lehetőséget, mert a következő évtizedekben elképzelhető elmozdulás ebbe az irányba.

A hozzászólások egy része stilisztikai jellegű volt, de felmerültek tartalmi igények is. Így például az önkormányzatok és az Alkotmánybíróság szerepéről, a munkaadók és munkavállalók jogairól, a kamarákról születtek indítványok, de ezek pontos mibenlétét Lázár nem ismertette.

A gazdasági takarékosságra intő passzusokat minden hozzászóló támogatta, így az államadósság növelésének tiltása, és az adósság a GDP 50 százalékában meghatározott plafonja biztosan marad.

A Fidesz frakcióvezetője kitért arra, hogy az Alkotmánybíróság jogköreit a Fidesz szerint nem csorbítja a tervezet. Ugyan német mintára megszűnik, hogy bárki bármilyen ügyben a testülethez fordulhasson, de azt maguk az alkotmánybírók is szorgalmazták, hogy csak konkrét ügyekben érintett szereplők kérhessenek tőlük jogorvoslatot.

Közben pedig az előzetes normakontroll lehetősége új szereplők előtt is kinyílik (országgyűlés, kormány) és az Alkotmánybíróságnak ahhoz is joga lesz, hogy konkrét bírósági ítéleteket helyezzen hatályon kívül.

Azzal Lázár szerint minden hozzászóló egyetértett, hogy az Alkotmánybíróság ne foglalkozhasson költségvetést érintő törvényekkel. Ezt a szűkítést még ősszel emelte az alkotmányba a Fidesz.

Lázár megerősítette, hogy ahogy az a tervezetből kiolvasható, egyetlen ombudsmanja legyen csak az országnak. A mostani ombudsmani szakhatásköröket a helyettesei látják majd el, kivéve az adatvédelmiét. Ez a terület ugyanis egy újonnan felállítandó adatvédelmi hatósághoz kerül.

A frakciók úgy döntöttek, hogy az új alkotmányt nem alkotmánynak, hanem alaptörvénynek nevezik majd. Ahogy arról is döntés született, hogy a bevezető szakasz címe Nemzeti Hitvallás és nem nyilatkozat lesz.

Az új alaptörvényt április 18-án akarják a kormánypártok elfogadtatni a parlamenttel. Lázár jelezte,hogy szeretnék, ha a vitában az ellenzék is részt venne, annak ellenére, hogy az MSZP és az LMP korábban jelezte, hogy nem akarnak élni ezzel a lehetőséggel, mert az ezzel kapcsolatos feltételeik nem teljesültek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!