A dohányos fizessen többet

Az egészségügyi államtitkárságon több munkacsoport is dolgozik azokon a javaslatokon, amelyek alapján a jövőben valamilyen módon szankcionálnák az egészségtelenül élőket, illetve pozitívan ösztönöznék azokat, akik tesznek az egészségükért: nem dohányoznak vagy leszoktak, lefogynak, sportolnak, rendszeresen járnak orvosi szűrésekre. A Nemzetierőforrás-minisztériumban az Index kérdésére egyelőre annyit mondtak: erről a kérdésről csak a Széll Kálmán-tervről áprilisban kezdődő szakértői tárgyalásokon kezdődnek majd részletes egyeztetések.

A dohányzásellenes törvényt menedzselő Heintz Tamás fideszes képviselő is úgy látja, mehet ebbe az irányba a gondolkodás. "Ha a törvényt húsvét után elfogadják, a következő lépés az lesz, hogy az egészségtudatos magatartást valamilyen módon megjelenítsék az egészségbiztosítási rendszerben" - mondta kérdésünkre a képviselő.

"Egy hitelfelvételnél vagy egy üzleti biztosításnál ma már érthető gazdasági indokok alapján figyelembe veszik azt, hogy az ember milyen egészségügyi kondíciókkal rendelkezik, milyen életkilátásai vannak. Ezt az elvet másutt is lehet érvényesíteni" - mondta a fideszes képviselő. Heintz Tamás szerint egy egészségeseket jutalmazó törvényjavaslatnak pozitívabb társadalmi hatása lenne, mint a büntetéseknek, ehhez azonban alaposan át kell nézni a járulékrendszert. A képviselő szerint be kellene végre látni, hogy a prevencióról szóló előadásoknak alig van hatásuk. "Olyan megoldást kell találni, ami ténylegesen jutalmazná is azt, aki egészségesen él. Meg kell nyerni ehhez a háziorvosokat is, és így jelentős megtakarítást lehetne elérni az egészségügyben, amit akár béremelésre is lehetne fordítani" - mondta Heintz Tamás.

Jutalmazzák a jó koleszterinszintet

Németországban a különböző egészségbiztosítók akár évi 100-200 eurós árkedvezményt is adnak a biztosítottaknak, ha rendszeresen megjelennek a különböző szűréseken, igazolják, hogy járnak fittneszre vagy stresszoldó jógára. A biztosítók az egészséges életmódra is alkalmaznak mérőszámokat: bónuszpontokat vagy pénzvisszatérítést kaphat az, akinek a testtömeg indexe 18-27 között van, a normál értéken belül van a vércukor- és koleszterinszintje, és legalább 12 hónapig stabil is marad. Más biztosítók azt premizálják, ha valaki minden szükséges védőoltást megszerzett, vagy ha az anya minden terhesgondozásra elment.

Finnországban 2007-ben olyan programot vezettek be, amellyel támogatták a fogyókúrákat. Kiszámították ugyanis, hogy az országos egészségpénztárnak sokkal többe kerül az elhízás következtében kialakuló betegségek kezelése.

Nehezebbnek tűnik a dohányosok megfogása, holott a dohányzás miatt kialakuló betegségeknek rendkívül magas kezelési költségei vannak. A probléma itt leginkább az, hogyan igazolja valaki, hogy tényleg leszokott a dohányzásról. Németországban volt olyan biztosító, amely elfogadta, ha az ügyfél egyszerűen azt mondta, az elmúlt hat hónapban nem dohányzott. Emiatt a többi biztosító perelte be a versenyszabályozás megsértése miatt. Más biztosítók csak akkor érvényesítenek bónuszt, ha a dohányos igazoltan részt vesz egy leszoktató programban (ami persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy tényleg le is szokott). Van ugyanakkor már olyan teszt is, amely a vizeletből sőt a nyálból is képes kimutatni, ha valaki dohányzott. A nikotin egyik lebomlási termékét, a kotinin szintjét kimutató vizsgálatot azonban tudomásunk szerint egyelőre nem alkalmazzák biztosítói kedvezmények megítélésekor.

A tb-ben nehéz jutalmazni

“Nemcsak a magyar, de más európai országok társadalombiztosítási rendszereiben is nehezen lehet megvalósítani az egészségesen illetve egészségtelenül élők bonus-malus rendszerét. Pedig szükség lenne rá, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rengeteg pénzt költ arra, hogy a káros szenvedélyeknek hódoló emberek, az elhízással küszködők egészségi állapotát szinten tartsa” - mondta Dózsa Csaba, aki korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője volt, jelenleg a Corvinus Egyetem tanára. Dózsa szerint ha lenne még vizitdíj a magyar egészségügyben, az alkalmas eszköz lenne ilyen ösztönzések és szankciók érvényesítésére, például azoknál, akik nem vesznek részt rendszeresen a szűréseken. Dózsa szerint a kiegészítő biztosítások is alkalmasak arra, hogy az egyénnek bizonyos kedvezményeket jóváírjanak, ha egészségesen él.

"Magyarországon az egészségbiztosítási rendszer a szolidaritási elven alapul, amely azt jelenti, hogy a rászorulók ellátását a közösség által összeadott forrásokból fizetik. Az egészségbiztosítási rendszer nem ösztönzi az embereket arra, hogy egészségesen éljenek, és arra sem, hogy a lehető legolcsóbb ellátásokat vegyék igénybe" - figyelmeztetett Kaló Zoltán az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője.

Kapjon-e új májat egy alkoholista?

“A közösségnek fel kell tennie azt a kérdést, milyen mértékben vállalja föl az egyéni kockázatból eredő betegségek kezelését. Fizesse-e az egészségbiztosító egy alkoholista vagy egy dohányos kezelését? Kapjon-e protézist az, aki nem megy el a fogászati szűrésekre? Fizesse-e a tb az extrém sportban megsérült emberek költséges kezelését?”

Nehéz meghatározni az egyéni felelősség határát és kimondani azt, mit nem finanszíroz már a közösség. Ilyen határ meghatározására azonban Kaló Zoltán szerint már csak a jelzésértéke miatt is szükség van. Ilyenek például  a kifejezetten drága terápiák. “Nem biztos, hogy amikor májtranszplantációra nincs elegendő szerv, akkor azt egy alkoholistának adjuk oda. Fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy a dohányosok tüdőgyógyászati terápiáját vagy költséges, havi 800 ezer forintos kemoterápiáját állja-e az egészségbiztosító.”

Kaló elmondása szerint ennek az erkölcsi kockázatnak a kézzelfoghatóvá tételére több módszer létezik az egészségbiztosítási rendszerekben. Lehet pozitívan ösztönözni az egészséges életmódot, jutalmazni azt, aki  rendszeresen részt vesz a szűréseken. Az önrészfizetéssel költségérzékenyebbé tehetők a betegek azokon a területeken, amelyek összefüggenek az egészségtelen életmóddal. A legszélsőségesebb eset az, ha a dohányososokat, alkoholistákat kizárják a szolidaritási elvű ellátásokból, és saját költségükön kell kezeltetni magukat.

Ha többen maradnak életben, többe kerülnek

Gulácsi László, a Corvinus Egyetem Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője szerint szigorúan közgazdasági szemmel nézve nem biztos, hogy a dohányzásról való leszokás vagy a testsúlycsökkenés népegészségügyi programmá tétele csökkenti az egészségügyre fordítandó költségeket.

"A szakirodalom egyértelműen azt mutatja, hogy mind a különböző terápiákkal elérhető legtöbb elsődleges megelőzés, mind a testsúlycsökkentés, dohányzásról való leszokás egyértelműen egészségügyi költségnövelő hatású, hiszen a lakosság átlagos élettartama megnő. Itt nem arról van szó, hogy ezek nem támogatandó, nem kívánatos eredmények, hanem arról, hogy társadalmi szinten növelik az egészségügy költségét" - mondta az Indexnek az egészségügyi közgazdász.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!