Elutasítók a romákkal szemben a munkáltatók

A verseny-, a köz-, és a civil szféra együttes vizsgálatából kiderült, a munkáltatók elfogadóan állnak a kisgyerekes anyákhoz, ugyanakkor ezen a területen is tapasztalhatók különbségek a munkaadók között.

Simonovits Borbála kutató a felmérést elemezve pozitív példaként említette azt a munkahelyet, ahol mentor segíti az anyát abban, hogy szülés után zökkenőmentesen vissza tudjon illeszkedni. „Több helyen komoly problémát jelent a kisgyerekes munkavállaló alkalmazása: a rugalmatlanságot és a több szabadnapot jelölték meg hátrányként a munkáltatók, de összességében elfogadók” – mondta a kutató.

A megkérdezett munkáltatók előnyként nevezték meg az idősebb korúak lojalitását és szakmai tapasztalatát, míg hátulütőként jelölték meg a kisebb teherbírást, a  yelvtudás és a számítógép-ismeret hiányát.

Legalább a szankciótól félnek

A munkáltatói vélemények a roma dolgozókkal szemben voltak a leginkább kritikusak. „Volt olyan megkérdezett, aki szerint a romák szakképzetlenségük és a hozzáállásuk miatt vannak hátrányos helyzetben, de előfordult olyan is, aki elmondása szerint azért nem vesz fel romát, mert nem akarja, hogy a vásárlókat egy cigány szolgálja
ki” – említette a szélsőséges példákat Simonovits Borbála. Hozzátette: a munkaadókban van jogtudatosság, ami félelemként csapódik le, hiszen tartanak attól, hogy a sértett diszkrimináció miatt a Munkaügyi Főfelügyelőséghez fordul.

A fogyatékkal élők iránt ugyanakkor megnőtt a kereslet. Ennek az az oka, hogy ha a dolgozók legalább 5 százaléka nem megváltozott munkaképességű, rehabilitációs járulék megfizetésére kötelezik a vállalatot. Ezt elkerülendő alkalmaznak egyre gyakrabban fogyatékosokat a munkáltatók.

Nem jó nőnek és idősnek lenni

A kutatásban megkérdezett munkavállalók a negatív megkülönböztetés leggyakoribb okaként az életkort jelölték meg, amelyet a nem és az egészségi állapot követett. A nőket, az érettségivel rendelkezőket, az elváltakat, az atipikus módon foglalkoztatottakat és a szakszervezeti tagokat (ők tudatosabbak) éri a legtöbb esetben diszkrimináció, illetve ezek azok a tényezők, amelyek növelik a hátrányos megkülönböztetés esélyeit.

A kutatás szerint a legkevésbé veszélyeztetett korosztálynak a 40-49 évesek számítanak, ez a korcsoport érezte a legkevésbé a megkülönböztetést. A legtoleránsabb területnek a civil szféra bizonyult, itt tapasztalható legkevésbé a munkavállalók hátrányos
megkülönböztetése.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság folyamatosan monitorozza a hazai diszkriminációs folyamatokat. 2010-ben a hatósághoz benyújtott mintegy 1300 kérelemből 374 esetben indítottak hatósági eljárást, 140 ügyben elutasító határozat született, végül 40 esetben állapítottak meg jogsértést. Az egyenlő bánásmód leginkább a foglalkoztatás területén sérül.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!