Erzsébet
4 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Az utolsó pillanatban is szabják az alkotmányt

2011.04.04. 21:18
Több mint ötven kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be a végső határidő előtt az alkotmány tervezetéhez. Az öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozna a bírákra, akiknél most 70 év a plafon. Mégsem az MNB-elnök nevezhetné ki az alelnökeit, hanem az államfő.

Legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatna fenn a bírák szolgálati jogviszonya Lázár János Fidesz-frakcióvezető javaslata szerint. Ez egyike annak a több mint ötven kapcsolódó módosító indítványnak, amelyet hétfő estig nyújtottak be a kormánypártok alaptörvény-javaslatához.

A bírák kinevezésének alsó korhatárát 30 évben határozná meg a Fidesz-KDNP, ahogyan ez már a múlt héten benyújtott módosító indítványok egyikéből kiderült. A jelenlegi szabályok szerint a bírói jogviszony felső korhatára 70 év. Most ezt szállítanák le az öregségi nyugdíjkorhatárra, ami a mostani 62-ről 65 évre megy fel a következő években.

Lázár kapcsolódó módosító indítványai foglalkoznak a Nemzeti Bankkal is, visszalépne két kérdésben is. Egyrészt mégsem kilenc évre neveznék ki az MNB elnökét, hanem maradna hat év a megbízás ideje. Ésnem kapja meg az alelnökök kinevezésének a jogát az MNB elnöke. Az alaptörvény tervezete ugyanis módosított volna a mostani szabályon. A jelenleg hatályos törvény szerint  szerint az alelnökök kinevezésére, illetve felmentésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt a köztársasági elnök elé. Az alaptörvény a kinevezést odaadta volna az MNB elnökének. Ezt a részt kiveszi Lázár módosítója, a kinevezése joga az államfőé lenne. Az nem kerül ki a szövegből, hogy lenne-e javaslattételi joga az MNB elnökének.

Kikerülne az lakotmányból a gyerekek után járó szavazati jog is.

Már korábban, március 28-án benyújtották azt a módosítót, amely visszaállítaná az Alkotmánybíróság korábbi hatáskörét költségvetési, adó és illetékügyekben is, ha az államadósság nem haladja meg az előző évi teljes hazai össztermék felét. Ez nem a közeljövőben lesz, jelenleg 81 százalék ez az arány. Az egyik új, hétfőn benyújtott módosító viszont még jobban korlátozná az Alkotmánybíróság hatáskörét addig, amíg ez a feltétel nem teljesül. Míg a korábbi változat nem zárta ki, hogy az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére teljes hatáskörben felülvizsgálhassa költségvetési, adó- vagy illetékügyekben hozott jogszabályok alkotmányosságát is a testület, az új módosító már ezt is kizárja.

A jegybanktörvényhez hasonlóan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló jogszabály is sarkalatos, azaz kétharmados lenne.

A fideszes frakcióvezető rögzítené az új alkotmányban, hogy a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről - törvényben meghatározottak szerint - helyi népszavazást lehet tartani.

Bekerülne az alkotmányba, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárok az önkormányzati és az európai parlamenti választáson választók és választhatók; polgármester azonban csak magyar állampolgár lehet. Ez amúgy most is így van.

A Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert emberek ugyancsak szavazhatnak az önkormányzati választáson, jelöltek viszont nem lehetnek a javaslat szerint.

Lázár János indítványozza azt is, hogy szerepeljen az alkotmányban: akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.

Kimondaná továbbá, hogy "elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni". Valamint beemelné az alaptörvénybe azt is, hogy az egészséghez való jog érvényesülését az ország a többi között természetes, génmódosítás-mentes, egészséges élelmiszerekkel és tiszta ivóvízzel is elősegíti. Ezt azzal indokolja, hogy vizsgálatok szerint "az életfolyamatokat károsító ágensek több mint 70 százaléka a táplálékkal és az ivóvízzel kerül a szervezetbe".

A független Szili Katalin egyik kapcsolódó módosító javaslata előírná, hogy a kormány és tagjai a kabinet általános politikájának kialakítása és a jogszabályalkotás során döntéseiket a társadalom széles körének bevonásával, valamint a civil társadalom szakmai és érdek-képviseleti szervezeteivel való egyeztetéseken keresztül hozzák meg. Kimondaná azt is, hogy az önkormányzatnak a döntéseiről egyeztetnie kell a helyi lakossággal és civil szervezetekkel.

Kezdeményezi azt is, hogy - a Fidesz-KDNP terveivel ellentétben - a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt öt évre válasszák. A politikus szerint az ombudsman helyetteseit a parlamentnek kellene megválasztania, feladatukat pedig az alapvető jogok biztosától függetlenül végeznék.

Azt a saját alkotmánytervezetében szereplő indítványát is átemelné a kormánypártokéba, amely különbséget tenne a címeres állami zászló és a nemzeti lobogó között.

Szili Katalin úgy pontosítaná a választójogi szabályokat, hogy nincs választójoga annak, aki jogerős bírósági ítélet alapján cselekvőképességet kizáró gondnokság, illetőleg közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll. Mint indoklásában írja: méltánytalan, hogy azok az állampolgárok, akiknek csak korlátozott a belátási képessége, de mindennapi ügyeiket maguk intézik, a hatályos alkotmány és választási törvény szerint nincs választójoga.

A volt házelnök nem nevesítené az alkotmányban a Magyar Művészeti Akadémiát, mondván hogy az nem állami intézmény, hanem társadalmi szervezet, így nincs indok a külön alkotmányos védelmére.

A Jobbik azt javasolja, hogy ne viselhessenek közhivatalt azok, akik rendszerváltás előtt állami vagy pártvezetők voltak, illetve erőszakszervezet vezetőjeként vagy szigorúan titkos tisztként tevékenykedtek.