Újabb személyek érintettsége merült fel

A romagyilkosságok vádlottainak pere pénteken a harmad rendű vádlott P. Zsolt nyomozati vallomásainak felolvasásával folytatódott. P. érdemi vallomást csak egyszer tett, amikor a besenyszögi rablásról kérdezték: mint mondta, sosem járt Besenyszögön, és senkit nem ismer ott. A rendőri jelentés szerint a támadás idején ácsként dolgozott, és a szerszámok közt hozzáférhetett olyan feszítővashoz, amilyennel a vád szerint a támadók Besenyszögön bejutottak egy családi házba, hogy fegyvert szerezzenek.

P. Zsolt, a törhetetlen?

A többi esetben P. csak annyit jelzett, hogy érti a vádat, és nem kíván vallomást tenni, így arról sem mondott semmit, hogy miként kerültek az ágya alá a házkutatáskor ott talált lőszerek. P. számára feltehetőleg becsületbeli kérdés, hogy ne valljon senkire, és ehhez a nyomozás során, mostanáig pedig a tárgyaláson is tartotta magát.

Az utolsó alkalommal azonban azzal kellett szembesülnie, hogy a K. testvérek rá próbálják tolni a fegyverek beszerzésének a felelősségét, ami lehet, hogy megingatja az eltökéltségében. A felolvasott jegyzőkönyvekből kiderült, hogy a nyomozók P. Zsoltot és K. Istvánt kétszer is sikertelenül próbálták szembesíteni, ugyanis abba egyikük sem egyezett bele.

A híváslisták rejtélye

A bírói tanácsot vezető Miszori László ekkor – helyt adva az elsőrendű vádlott ügyvédje korábbi kérésének – felolvasott a nyomozati anyagból három, a tiszalöki gyilkosság idején történt telefonhívásokkal kapcsolatos nyomozati jelentést. Ezekből bebizonyosodott – amit kiszivárogtatásokból már tudni lehetett – hogy a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosság helyszíne felé haladó elkövetők telefonjai nem egy autóban voltak.

Az este negyed és fél kilenc közötti – sikeres és sikertelen – hívások idején a két, kizárólag a galgagyörki és a tiszalöki cselekmények idején használt Motorola telefon (bennük azonos szolgáltatóhoz tartozó SIM-kártyával) egyike egy balzamújvárosi, a másik egy hajdúböszörményi mobiltorony körzetébe volt bejelentkezve. A két település 12 kilométerre van egymástól, a jelentés szerint az egyik telefont használó személy közeledett a várakozó másikhoz, azaz keresték egymást.

Ha hallgattál volna...

A bírósági vallomását korábban megszakító, és azóta hallgató Cs. István megjegyzést fűzött a jelentésekhez. Mivel a Debrecenből Tiszalök felé vezető út a két település között vezet, szerinte előfordulhat, hogy az időjárási viszonyok miatt még két egymás melletti telefon sem ugyanarra a toronyra jelentkezik be. Ezt az ügyvédje, Barcsi István is megerősítette. A magyarázkodás azonban azt a kínos kérdést veti fel, hogy közös autóban utazó emberek vajon minek hívják egymást telefonon, rövid idő leforgása alatt 6-8 alkalommal.

Az első rendű vádlott védője, Bérdi Zsolt, aki már régóta szeretné a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglaltatni a telefonok helyzetét, ekkor külön is hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja ezeket az információkat, valamint hogy Tiszalökön roma tanúk egy fekete VW Touareg terepjárót láttak lassan, kivilágítatlanul gurulni, ami magyarázatot adhat a másik telefont használó személyt szállító járműre.

A dolog hátterében az áll, hogy a vádiratban szereplő, egy autóról (Astra kombiról) szóló verzió kizárólag Cs. István vallomásain alapul, és a fennmaradásában is csak ő érdekelt. P. Zsolt mindent tagad, a K.-testvérek pedig ugyan elismerik, hogy jártak Balmazújvárosban az elakadt Opelnél (értelemszerűen a gyilkosság után), de szerintük Cs. István hívta őket oda segíteni, miután a kocsit "valamiért" kölcsönkérte.

A szerető, a neonáci és a SIM-halmozó

Az összes telefon adatainak elemzése alapján további személyek érintettsége is felmerült. Az egyikük a másod rendű vádlott K. István élettársa. Vele K. a (saját nevén lévő telefonjáról) rendszeresen SMS-eket váltott, de sosem a támadások idején. Az utánuk következő percekben viszont mindig kereste, ami az egyik szakértő jelentése szerint  – mivel tudnia kellett a támadásokról – az élettárs bűnösségére utaló jel.

A másik érintett egy, a vádlottakhoz hasonlóan szintén szélsőséges nézeteket valló személy, akivel az egyik, a bűncselekményekhez használt telefonról valaki érintkezésbe lépett. Ugyanígy került képbe egy további, a bíró fogalmazása szerint "SIM-kártya-halmozó" férfi is, akinek a nevén rengeteg, a gyilkosságokhoz használtakhoz hasonló, feltöltős telefonkártya volt.

Mit tudtak az elkövetőkről titkosszolgálatok?

K. Árpád védője indítványozta, hogy a bíróság kérje ki a vádlottakra vonatkozó polgári és katonai titkosszolgálati anyagokat. Így, mint mondta, kiderülhetne, hogy a KBH informátorának beszervezett Cs. István tett-e jelentést vádlott-társairól. Arra is fény derülhetne, hogy a szolgálatok tudtak-e már az elfogásuk előtt a K. testvérekről és P. Zsoltról.

Az indítványhoz a tiszalöki áldozat Kóka Jenő családja által felkért sértetti képviselő, Helmeczy László is csatlakozott, aki azt reméli, hogy a sértettek megtudhatják: a hatóságok megakadályozhatták volna-e a két utolsó gyilkosságot. Miszori László azt válaszolta, hogy "nem sieti el" a döntést az ügyben.

A cigánygyilkosságokról szóló összes cikkünket, köztük az eddigi tárgyalási napok beszámolóit és az elkövetők profiljait itt olvashatja.