A főbíró hiába kérlelte Orbánt

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke levélben kérte Orbán Vitkort, hogy ne kerüljön az alkotmányba a bírák nyugdíjazását előre hozó rész.

Baka hiába írt hétfőn Orbánnak, a levél hatástalan maradt. A bírákat 62 évesen kötelezően nyugdíjba küldő alkotmánymódosítási indítványt nem sokkal fél három előtt a kormánytöbbség megszavazta.

Az április 4-én, Lázár János által beterjesztett javaslattal szemben már tiltakozott a közelmúltban a teljes magyar bírói elit. Az előző levelet többek között aláírták az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei is.

Akkor elsősorban szakmai kifogásaik voltak: jelezték, hogy bajt okozna, ha a következő másfél évben az új alkotmány értelmében közel 300 bírót nyugdíjazni kellene. Folyamatban lévő ügyek tízezrei kerülnének új bíróhoz, ami jelentősen lassítaná az ítélkezést. Ráadásul nincs elég utánpótlás sem: az újonnan kinevezett bírák többsége a bírósági titkárok közül kerülnének ki, akiknek pótlása szintén nem volna megoldott. Jogbizonytalanság, lassúság lesz a kényszernyugdíjazás ára, figyelmeztettek a bírák.

Baka politikai támadást sejt

Baka András hétfő reggel még keményebb levélben szólította meg a miniszterelnököt. Arról írt, hogy nagyon úgy tűnik, a kormány politikai támadást indított a bírák ellen, és az előző rendszerben is már ítélkező bírákat akarja eltüntetni.

„Míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél, és eltávolításukat egyre hangosabban követeli. Tekintettel arra, hogy az idősebb bírák eltávolítására vonatkozó és szakmai célokkal ellentétes javaslat ebbe a folyamatba is illeszthető, a független elemzés nem zárhatja ki a bírói kar ellen irányuló súlyos politikai támadást sem” – fogalmaz a bírói kar vezetője.

Baka szerint általában is elfogadhatatlan a politikai támadás a független igazságszolgáltatás ellen, de ezek a vélelmezett érvek nem is állják meg a helyüket.

Baka felhívta Orbán figyelmét, hogy az 1956-os megtorláskor aktív bírák közül már senki sem ítélkezik. A bírók 72 százaléka már a rendszerváltás után kapta meg kinevezését. „A bírói kar idősebb korosztályaiban valószínűleg ugyanannyi a különböző nézeteket vallók aránya, mint a társadalom más korcsoportjaiban és szinte biztosan ugyanannyi, mint más jogi pályák (ügyészek, köztisztviselők, közalkalmazottak, stb.) esetében. Diszkriminatív nyugdíjazásuk ezen az alapon is elfogadhatatlan” – írja Baka.

Baka szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy az alkotmány egy szakmát a többitől élesen megkülönböztet. „A frakcióvezetői indítvány ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére való európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel” – írja.

A Lázár-féle módosítás indoklásából nem derül ki, hogy mi a kormánytöbbség célja ezzel. „A kapcsolódó módosító javaslat pontosítja a törvényjavaslat szövegét és a bírák kinevezésére alsó, illetve bírói jogviszonyban töltött felső korhatárt állapít meg” – ennyi áll csupán a hivatalos indoklásban.

Egy feltételezés szerint így akarja a Fidesz kikényszeríteni az elitváltást a bírói karban. Hiszen a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása a 19 megyei elnök közül 12-t, az 5 táblabírósági elnök közül pedig 2-t érintene.