Erzsébet
4 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

A kormány közelebb férkőzik a bíróságokhoz

2011.04.11. 19:48
Az alaptörvény-javaslat hétfőn elfogadott módosításai közül az utolsó pillanatban előkerült, a bírói nyugdíjkorhatárt leszállító javaslat látszik a legfontosabbnak. A bíróságok az igazságügyi tárca irányítása alá kerülnek, a megüresedő helyeket már így tölthetik fel, és a kormány az ügyek kiszignálásához is közelebb kerül. Az alaptörvénybe kerül az ön- és tulajdonvédelemhez való jog, a nagyobb Alkotmánybíróság, nem lesznek vármegyék, címeres zászló és népszavazás az alkotmányról.

A hétfőn elfogadott módosításokkal nem változott lényegesen a most formálódó alaptörvény jellege. A mai parlamenti szavazásokkal kialakult az új alaptörvény végleges szövege, ezen jövő hétfőig már csak nagyon kivételes okból – például koherenciazavar miatt – lehetne változtatni.

A ma elfogadott módosítások közül sok a technikai jellegű, de vannak érdemi változások is.

Normakontroll, önvédelem

Nem került be

A hétfői ülésnapon dőlt el, hogy nem lesz az Alaptörvény része:

  • a címeres zászló;
  • a halálbüntetés;
  • az állati és növényi génmodosítás tilalma;
  • az információs kárpótlás;
  • a határon túli magyarok önrendelkezésének támogatása;
  • az örökléshez, végrendelkezéshez való jog;
  • a népszavazás az alaptörvényről;
  • a termőföld és ivóvízkészlet céges és külföldi tulajdonának tilalma.

Szó volt arról, hogy miután az állampolgárok nem kérhetnek utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, ezt a képviselők tehessék meg. Végül csak a képviselők negyede, közösen fordulhat a testülethez, az ombudsman ugyanakkor kezdeményezhet normakontrollt.

Alkotmányos joggá emelkedik az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog, és bekerült az alaptörvénybe, hogy tényleges életfogytiglani büntetés szabható ki szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt. A Jobbik halálbüntetést javasoló indítványát elvetették.

Célkeresztben a bíróságok

A képviselők megszavazták, hogy a bírók nyugdíjkorhatára a mindenkori  öregségi nyugdíjkorhatár legyen. Ez ellen pár napja a teljes bírói vezetés tiltakozott, mivel a módosítás megtizedeli a bírói kart, kezelhetetlen helyzetet teremtve a bíróságokon.

Hétfő reggel Baka András főbíró Orbán Viktornak írt levelében lényegében politikai támadásnak nevezte a lépést. A bíróságokon a nyugdíjazások miatt hamarosan közel 300 új bírói állás nyílik.

Lázár János sajtótájékoztatót tart a Parlamentben a kormánypárti alkotmányjavaslathoz benyújtott több mint 150 módosító javaslatról szóló, az Országgyűlés plenáris ülésén tartott szavazásról
Lázár János sajtótájékoztatót tart a Parlamentben a kormánypárti alkotmányjavaslathoz benyújtott több mint 150 módosító javaslatról szóló, az Országgyűlés plenáris ülésén tartott szavazásról

Az alaptörvény nem rendelkezik a bírói ág önigazgatásáról, ami azt jelenti, hogy valószínűleg megszűnik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, és a bíróságok visszakerülnek az igazságügyi tárca irányítása alá. Ennek a bírósági helyek betöltésekor és az ügyek konkrét bíróra történő kiszignálása terén lehet jelentősége.

Nem lesznek vármegyék, államalkotók a nemzetiségek

A közigazgatás legnagyobb területi egységei továbbra is a megyék maradnak, miután az Országgyűlés elfogadta az erre vonatkozó módosító indítványt. A vármegyékre való átállás ugyan jól illeszkedett volna a  preambulum (Nemzeti Hitvallás) romantizáló történelemfelfogásába és szimbólumrendszerébe, de a 21. században meglehetősen anakronisztikusnak tűnt.

A vármegyék ráadásul a jobbágyság jogállása és terhei miatt kellemetlen analógiákat ébreszthettek volna. A nemzetiségeket és népcsoportokat  – a hatályos alkotmányhoz hasonlóan – most már az új Alaptörvény is államalkotó tényezőnek ismeri el, a korábbi megfogalmazás szerint "magyar nemzet részei" lettek volna.

Hol van még az euró

Az Országgyűlés egyetlen nem kormánypárti módosításként elfogadta a független Ivády Gábor javaslatát, mely szerint a preambulumban csak a népuralom szerepeljen, ne "valódi népuralom", mert annak nincs értelme. Az Alaptörvénybe az ex-szocialista volt házelnök Szili Katalin alkotmánytervezetéből is átkerült néhány pont, de a parlament azokat kormánypárti javaslatként tárgyalta és fogadta el. Korábban Szili és most Ivády is javasolta, hogy válasszák külön a nemzeti és az állami zászót, utóbbin szerepeljen a koronás címer, de ezt elvetették.

Bekerül az Alaptörvénybe a Varga Mihály kancelláriaminiszter kezdeményezésére született javaslat, mely szerint a forint a hivatalos fizetőeszköz. Ha esetleg (2020-körül) az euróra váltanánk, azt – ha hatályban lesz – csak az Alaptörvény módosításával lehet majd megtenni. Ha tehát a szavazataira szükség lesz, az akkori parlamenti ellenzék (netalán a mai kormánypárt) feltételeket támaszthat majd.

15 alkotmánybíró 12 évre

A kiskorúaknak továbbra sem lesz választójoga. A nemzeti konzultációs kérdőíveken ugyanis a visszaküldők túlnyomó többsége ez ellen foglalt állást, és ez – bár a gondolat tetszett neki – ígéretei miatt még Orbán Viktor kezét is kötötte; a végleges szövegből törlik a tervezetben szereplő lehetőséget.

A készülő alaptörvény parlamenti vitájától eddig távol maradó MSZP és LMP üres széksorai az Országgyűlés plenáris ülésén
A készülő alaptörvény parlamenti vitájától eddig távol maradó MSZP és LMP üres széksorai az Országgyűlés plenáris ülésén

Az Alkotmánybíróság létszáma 15 főre nő, a tagokat 12 évre választják. A jelenlegi parlamenti többség így további, a kormánytöbbséghez lojális alkotmánybírókat juttathat a testületbe. A testület hatásköre mindaddig az ősszel szűkre szabott marad, míg az államadósság mértéke a jelenlegi 81 százalékról a GDP 50 százaléka alá nem csökken.

A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, kilenc helyett hat évre, és államfői jogosítvány lesz a jegybank alelnökeinek kinevezése is. Mivel a monetáris tanács többi tagját a parlamenti többség választja, az alapkamatról döntő testület is a kormánytöbbség befolyása alá kerülhet.

15%
7990 Ft
6792 Ft
15%
6490 Ft
5517 Ft