Makoveczék lenyúlták az állami akadémia nevét

„Nem igaz, hogy felhőtlen a viszony a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SzIMA) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) között – cáfolta a SzIMA ügyvezetője azt a nyilatkozatot, amelyet az MMA küldött a Makovecz-akadémia alkotmányba foglalását ismertető cikkünkhöz. – Egyáltalán nincs kapcsolat a két szervezet közt.”

Makovecz-akadémia titkára nyilatkozatában ugyanis azt állította: „Az elnökség és a tagság eddig is mindent megtett azért, hogy jó kapcsolatot ápoljunk egymással. Kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a rendezvényeinkről.” Ezzel sugallva, hogy bár az alkotmány révén kikerülhetetlenné tett Makovecz-akadémia a jobbos értelmiségiek szervezete, az összefogás révén a művészeti élet teljességét fogják képviselni.

Az ügy előzménye az volt, hogy a Fidesz tervezete név szerint beleírta az alkotmányba és örökös pénzügyi támogatásról is biztosította Makovecz Imre civilszervezetét. Majd megkezdődött a jogi háttérmunka ahhoz, hogy a civilszervezetet a művészeti életet terelgető köztestületté alakítsák. Így a Makovecz-féle magánszervezet a Magyar Tudományos Akadémiával egyenlő súlyú intézményé válhat, évi százmilliós támogatással, és hamarosan beköltözhet az állami támogatásból felújított Vigadóba is.

A lépés megrökönyödést keltett, mivel a Makovecz-akadémiával párhuzamosan működött egy ugyanilyen funkciójú állami szervezet is, a SzIMA, ráadásul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szárnyai alatt.

Makovecz magánakadémiájának alkotmányba betonozása a kritikusok szerint a hazai művészeti élet politikai megosztottságát fokozná, hiszen tagjai a jobboldali politika mellett nyilvánosan elköteleződött művészek: Finta József építész, Jankovics Marcell a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Fekete György KDNP-képviselő, vagy a saját könyveit állami pénzen terítő honvédelmi minisztériumos Gubcsi Lajos mellett meglepő módon helyet kapott az MMA-ban a művészeti tevékenységet egyáltalán nem folytató, de a jobbos politikát támogató milliárdos, Demján Sándor is.

Pártművészek és független művészek

Két alkalommal kereste meg a Makovecz-akadémia a SzIMA-t, mondta Ferencz Győző. Először a két szervezet 1992-es alapításakor, amikor az ellenszervezetként létrehozott Makovecz-akadémia felvette a kapcsolatot a SzIMA-val. A találkozó után az MMA azonban nem jelentkezett többet. A következő megkeresés a 2010-es választások előtti időszakra esik, amikor Makoveczék olyan nyilatkozat aláírását kérték, amely a lehetetlen hazai közállapotokról, a művészet és a társadalom válságáról szól, és hogy ez ellen össze kell fogni végre.

A SzIMA azért nem csatlakozott a nyilatkozathoz, mivel nem érezték céljuknak, hogy politikai vagy akár művészeti nyilatkozatokat bocsássanak ki. „Tudományos kérdésekben elképzelhető, hogy van igazság, művészeti kérdésekben viszont nincs értelme egy igazságot vagy esztétikát meghatározni. Ezért nem csatlakoztunk az MMA nyilatkozatához. Ez ellentétben van akadémiánk alapállásával” – mondta az ügyvezető.

Lenyúlták a nevet

A Makovecz-akadémia nyilatkozatában azt is sugallta, hogy ők nem ellenakadémia, mivel néhány hónappal az állami SzIMA előtt jegyezték be őket. „A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia az MTA társult szervezeteként működik 1992 májusától fogva. Az MMA 1992 január végén alakult meg, mint önálló társadalmi szervezet” – írták.

Az MTA korabeli közgyűlési jegyzőkönyveit áttanulmányozva azonban kiderült, hogy Makoveczék trükkel előzték meg az állami szervezetet, sőt, a nevüket is tőlük vették el.

Makoveczék 1991 december másodikán Ajánlás címmel levelet olvastak fel az MTA közgyűlésén. Levelükben – még mint egy csoport független művész - együttműködésükről biztosították az MTA akkor már évek óta folyó kezdeményezését egy művészeti akadémia létrehozására. A dokumentumokból az is kitűnik, hogy nem csak irodalmi, hanem a művészet minden ágát képviselő szervezet létrehozása volt az MTA célja.

Ezen a közgyűlésen hangzik el a tervezett állami akadémia neve: Magyar Művészeti Akadémia. „A Magyar Művészeti Akadémia előkészítéséhez a közgyűlés sok sikert kíván” – számol be az 1991. decemberi gyűlésről az Akadémiai értesítő 1992. március 10-i száma.

Makoveczék meglepő módon 1992 januárjában puccsszerűen megalapították a jobbos akadémiát, nevének pedig az MTA-n egy hónappal korábban elhangzott Magyar Művészeti Akadémia nevet választották. Így az állami akadémiának kellett más nevet keresnie, és jegyezték be végül Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiaként.

A helyzet annyira zavarba ejtő volt, hogy a korabeli lapok tévedésből az MTA hivatalos szervezeteként ismertették az MMA-t, és csak később hoztak le a helyzetet tisztázó cikkeket.

Kaptak választ

Legutóbbi cikkünk megjelenése óta mégis érkezett válasz az MTA-tól a SzIMA kérdéseire. A Makovecz-akadémia alkotmányba foglalásáról ugyanis annyira nem volt szakmai egyeztetés, hogy még a SzIMA is csak cikkeink révén értesült arról, hogy a kormány átnyúlt a feje fölött. Az MTA-hoz intézett kérdéseikre azonban csak késve kaptak választ.

Az MTA vezetője, Pálinkás József nem tudott pozitív hírekkel szolgálni a SzIMA-nak. „Jogilag eldöntött, hogy az MMA bekerül az alkotmányba” – idézte az akadémikust Ferencz Győző. Megnyugtatónak nevezte viszont, hogy Pálinkás szerint az MTA és a SzIMA viszonya nem sérül.