Több ezren vonultak az Élet Menetén

Együtt kell emlékeznünk és okulnunk a történelem leggyászosabb szakaszából. Tiltakoznunk kell a népirtás ellen, amely minden szégyenünk ellenére megtörtént, mondta a régi, pesti zsidónegyedhez tartozó Klauzál térnél felállított emelvénynél Tarlós István főpolgármester. Hozzátette: a veszteséget pótolni nem lehet, a holokauszt Magyarország tragédiája is, amelyről a tankönyvek is hallgattak.

A főpolgármester megjegyezte, a második évezred fordulójáig kellett várni, hogy Magyarországon kinyilvánítsák az emléknapot, majd „nehéz szívvel” útjára indította a menetet. Tarlós beszédét csak a tömeg közepén rosszul lett megemlékezőhöz hívott mentősök, és egy nő „mondjál le!” felszólítása zavarta meg.

Ezután Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora megfújta az ősi zsidó hangszert, a sófárt, majd a menet lassan elindult a Csányi és a Nagymező utcán át.

Nagy rendőri jelenlét

A két kilométeres útvonalat végig nagyon sok rendőr biztosította. Atrocitásnak nem volt jele, a rendőrök csak részeg hajléktalanokat igazoltattak a Nagymező és az Andrássy utca sarkán.

Az Alkotmány utcánál fáklyákat osztottak a menetnek. A Kossuth tér, Alkotmány utca sarkához fél hét magasságában érkeztek meg, ahol tovább folytatódott a program. A megemlékezésen több politikus is részt vett, ott volt többek között Boross Péter, Rogán Antal, Mécs Imre, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Kiss Péter, Mesterházy Attila, Lendvai Ildikó, Hiller István, Horváth Csaba és Steiner Pál.

Aharon Tamir, a nemzetközi Élet Menete Alapítvány igazgatója és két túlélő, Sándor Lászlóné és Forgács János Élet Menete Emlékplaketteket adott át a Világ Igazai díj két kitüntetettjének, Köntös Józsefnének és Kosák Józsefnek. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke videó üzenetben szólt a megemlékezőkhöz, amelyben többek között elmondta, Európának nagy szüksége van az Élet Menete mozgalom támogatására.

Kirekesztés nélküli jövő

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Auschwitzot az égbe kiáltó tettek metaforájának nevezte. „Kitörölhetetlen közös élményünkből, amelyre nem tudunk beton szarkofágot tenni” – mondta. Hozzátette, a holokausztot nem tudjuk kiűzni múltunkból, mivel az felfoghatatlan.

Markovics Zsolt szegedi rabbi szerint a mai nap nem csak az emlékezésé, hanem a jövő építésé is. „Olyan jövőt, társadalmat kell építeni, ami nem tűr semmilyen kirekesztést, a náci ruhában való vonulást” – mondta, majd kijelentését hatalmas taps követte.

Az esemény zárásaként a vészkorszak 600 ezer magyar áldozatának emlékére 600 fehér léggömböt engedtek a magasba.

67 éve történt

A magyarországi zsidók haláltáborokba hurcolása Kárpátalján kezdődött 1944. április 16-án. Az Országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy április16-át a holokauszt magyar áldozatainak emléknapjává nyilvánítja. A második világháború alatt meggyilkolt zsidók, cigányok, melegek és ellenállók emlékére az Élet Menete Alapítvány 2004-ben 4-500 megemlékezővel rendezte meg az első felvonulást. Idén az emléknap szombatra esett, a zsidó vallás előírásaira tekintettel vasárnapra halasztották a hagyományos, immár kilencedik alkalommal megrendezett fáklyás vonulást.