Lecserélték Magyarország alkotmányát

Megint jobbikos vált jobbikost, Dúró után Szilágyi György beszél ugyanarról, amiről az előtte szóló.

Újabb jobbikos, most Nyikos László beszél, de már nem arról, hogy tiltsák ki a kommunista funkcionáriusokat a közéletből. Ő azt kifogásolja, hogy egy utolsó pillanatban benyújtott módosító miatt megint lesznek olyan területek, amelyek kívül esnek a költségvetésen, ez pedig megnehezíti az ország gazdálkodásának áttekintését. Nyikos kifogásolta továbbá, hogy kifelejtették az alaptörvényből a zárszámadás fogalmát. Megjegyezte továbbá, hogy a bruttó hazai termék helyett a teljes nemzeti termék fogalmát vezették be az alkotmányban, ez szerinte értelmetlen, hiszen a GDP teljesen bejáratott és közismert kifejezés, az új, pontatlan megfogalmazás zavarokat okozhat. Megjegyezte azt is, hogy az alkotmány elfeledkezik az Állami Számvevőszék alelnökéről, aki ezek szerint 2012. január 1-én megszűnik létezni. Az sem tetszik neki, hogy mindent sarkalatos törvénybe foglalnak.

Az első nem jobbikos hozzászóló a fideszes Turi-Kovács Béla, aki sajnálja, hogy még senki sem méltatta ma az ajánlás 7. pontját, amely alkotmányos garanciát adna az egészséges élelemhez és vízhez jutást. Turi-Kovács meggyőződése szerint az alkotmánytervezet a magyar föld védelmében elmegy addig, ameddig a nemzetközi szerződések alapján elmehet. Úgy véli, hogy az alaptörvény tartalmazza mindazokat az eszközöket, amelyek a magyar föld megvédéséhez szükségesek. Ő támogatni tudja a javaslatot.

Újra a Jobbiknál, pontosabban Novák Elődnél van a szó, akit meglepte, hogy "a múlt heti hazaárulás után" a Kisgazda Polgári Szövetség elnöke szólal fel. Hazaárulásként arra gondol, hogy a kormánypártok nem támogatták a Jobbik az uniós szerződéssel ellentétes alkotmánymódosítását. Ezt két perces viszontválaszban mondta el, a két perc lejárta után Kövér házelnök kikapcsolta mikrofonját, majd, immár rendes hozzászólásra újra megadta Nováknak a szót. A jobbikos képviselő ekkor arról beszélt, hogy ők a politikusbűnözés felszámolásán is dolgoznak, ezért lett volna fontos az összeférhetetlenségi szabályok alkotmányos rendezésére is. Fontosnak tartja a képviselői mentelmi jog megszüntetését is. Koherenciazavarra hivatkozik, mert az alkotmány szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, pedig szerinte a képviselők mentelmi joguk miatt egyenlőbbek. Szerinte leadott szavazataik miatt is felelősségre lehetne vonni a politikusokat.

Novák színjátéknak nevezte az MSZP kivonulását, mert a szocialisták alkotmányjavaslata "majdnem ugyanaz" mint a Fideszé. Személyre szabott alkotmányról beszélt annak apropóján, hogy a Legfőbb Ügyészt egy, a záróvita előtt benyújtott módosító indítvánnyal mentesítenék az új nyugdíjszabályok alól - a javaslat szerint a Kúriává átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Legfőbb Ügyész a régi szabályok szerint, 70 éves koráig szolgálhatna. Csapongó hozzászólásában nemzetárulónak nevezte Orbánt a román uniós csatlakozás támogatása miatt és ő is kifogásolta, hogy külföldiek is lehetnek polgármesterek. "Adjon az Isten szebb jövőt" - búcsúzott. Kövér László köszönetet mondott mindazoknak, akik higgadtan hallgatták végig Novák felszólalását.

Újabb jobbikos felszólaló, ezúttal Staudt Gábor hiányolja az alaptörvényből a volt kommunista funkcionáriusok kizárását a közéletből. Sajnálja továbbá, hogy az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala sem került be az alkotmányba. Növekvő szkepticizmussal fordul a szép jövő felé, tudtuk meg.

Gaudi-Nagy kétperces hozzászólásban eljárási akadályra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az egységes javaslat zárórendelkezésében a jelenleg hatályos alkotmányra hivatkoznak, amely alkotmány alkotására ad felhatalmazást, márpedig most alaptörvényt alkotnak. Szerinte a vélt eljárási hiba akár érvénytelenítheti is az aktust.

Nem volt több jelentkező, ezért lezárták a záróvita első szakaszát, és rátértek a Nemzeti Hitvallást módosító javaslat tárgyalására. Elsőként Balczó Zoltán szólalt fel, azzal kapcsolatban, hogy a kormánypártok módosítanák a népuralomra vonatkozó passzust, kivenné az "igazságosság" kifejezést abból, hogy az állam a polgárok ügyét igazságosan intézi. Másnak nem volt mondandója, így Kövér László lezárta a záróvita egészét.

Az előterjesztők nevében Gulyás Gergely, az alkotmány egyik szövegezője válaszolt a záróvitában elhangzottakra. Mint mondta, az új alaptörvény ugyanúgy jogrendünk alapja, mint a jelenlegi alkotmány, így megalkotására ugyanaz a felhatalmazás érvényes, mint egy új alkotmány meghatározására. "Földkérdésben nem csak igen-nem válaszok léteznek" - mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz egyértelmű célja a földvagyon megvédése. Polgármester pedig azért lehet külföldi, mert ez nemzetpolitikai érdek is - itt a kettős állampolgárságra is hivatkozik, vagyis arra, hogy Magyarország érdeke is, hogy magyar állampolgárok más országokban polgármesterek lehessenek, visszás lenne ezt fordítva kizárni.

Gulyás szerint a mentelmi joggal kapcsolatos vitát elég lenne a képviselői jogállásról szóló törvény vitájában megvitatni. Koherenciazavar szerinte az, hogy a mentelmi jog ellen felszólaló Novák felszólalásában becsületsértések sorát követte el, a Jobbik meg haszonélvezője, hogy a parlament nem adja ki képviselői mentelmi jogát. "Hazudsz" - kiabálták többen a Jobbik padsoraiban.

"Magyarországon a jogállamot és a demokráciát semmi sem fenyegeti" - tért át más témára Gulyás, aki szerint az új alaptörvény is biztosítja a demokratikus szabadásgjogokat.

Boros Pétert, Pozsgay Imrét, Szájer Józsefet, Pálinkás Józsefet és Domonkos Lászlót köszöntötte Kövér a szavazások előtt. Első körben a módosító indítványokról szavaznak, majd következik a zárószavazás.

Az alkotmány és a módosítók elfogadásához a képviselők kétharmada, 257 képviselő igen szavazatára van szükség. Az előterjesztők által támogatott indítványokat 262 igen szavazattal fogadták el.

A Jobbik külön szavazást kért nem támogatott módosító indítványairól. Ezeket a parlamenti kormánytöbbség sorra elvetette. Így nem kerül az alkotmányba a kommunista funkcionáriusok közéleti szerepvállalásának tilalma, az ügynöklisták megismerhetősége, a mentelmi jog megszüntetése, sem a nemzeti vagyon elidegenítésének jogszerűségi felülvizsgálata.

Egyszerű listás szavazással döntenek az új alkotmányról. A javaslatot 262 igennel, 44 nem szavazat és egy tartózkodás ellenében elfogadták.

Fotók: Huszti István

"Történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, amikor az országgyűlés elfogadta az új alaptörvényt" - közölte a szavazás után Kövér László, aki az elnöki pulpitusról értékeli a történteket. Szerinte az új alkotmány megteremti a történelmi folytonosságot, lezárja a rendszerváltás folyamatát. "Az új alaptörvény magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó" - mondta. A kereszténységet civilizációnk alapjának fogadja el, de biztosítja a lelkiismereti szabadságot is. A jogok mellett a felelősséget és a kötelezettségeket is tartalmazza. "Tiszteletre méltó alkotás" - jellemezte az új alaptörvényt. "Magam a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részt vehettem ebben a folyamatban" - mondta, majd felszólította a képviselőket, hogy énekeljék el a himnuszt.

Kövér László zavarában átadta az elnökséget Balczó Zoltánnak, aki lezárta az ülést és megnyitotta a napirend utáni felszólalásokat.