Titkos csernobili iratok Magyarországon

A nyilvánosság és a kutatók elől is rejtve őrizgetik még ma is a csernobili katasztrófát követő magyar kormányülések jegyzőkönyveit és az egykori egészségügyi minisztérium 1986-os anyagait. Balázs Bálint szociológus-történész és Siposs Zoltán újságíró a 2006-os huszadik évforduló előtt kutatta a korabeli tájékoztatást. Feldolgozta az MSZMP agitprop osztályán keletkezett iratokat, a napilapok és a Híradó akkori tudósításait, és végül arra jutott, hogy a média nem teljesítette megfelelően az akkori sajtótörvényben előírt kötelezettségeit sem. Kutatómunkája során ütközött bele abba, hogy a Magyar Országos Levéltár nem tudta a rendelkezésére bocsátani a kormányülés-jegyzőkönyveket és az egészségügyi minisztériumi adatokat a harminc évre szóló titkosítás miatt.

A levéltár munkatársától megtudtuk, 2006 óta nem változott a helyzet, ami Balázs Bálint kutatásának idején titkos volt, az ma is az. Viszont a levéltárban éppen most folyik az a munka, amelynek eredményeként talán lerövidül egy kevéssel a titkosítás feloldásáig hátra lévő idő.

A tavaly áprilisban hatályba lépett új titoktörvény arra kötelezte a Magyar Országos Levéltárat, hogy 2011. december 31-ig jegyzékbe foglalja azokat az általa kezelt, a törvény hatályba lépése előtt titkosított adatokat, amelyeknek minősítését idáig nem oldották fel. Ha elkészül a jegyzék, a levéltárnak kezdeményeznie kell a minősítések felülvizsgálatát. A levéltár munkatársa szerint a jegyzékbe foglalás munkája már folyik, és a Csernobillal kapcsolatos anyagok szerepelnek a visszaminősítésre váró iratok jegyzékében.

A felülvizsgálatot magát legkésőbb 2013. június 30-ig kötelező elvégezni. Ha a határidőt nem tartanák be, a felül nem vizsgált iratok minősítése 2013. június 30. után automatikusan megszűnik. A feladat azé a szervé, amely jogelődjének feladat-és hatáskörében keletkeztek annak idején az adatok. A Csernobillal kapcsolatos iratok esetében tipikusan különböző minisztériumok jöhetnek szóba.

A felülvizsgálat során azt kell tisztázni, indokolja-e a titkosság fenntartását valamelyik, az új titoktörvényben tételesen felsorolt közérdek. Ilyen méltányolható közérdek lehet az ország szuverenitása, területi integritása, alkotmányos rendje, honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége,  külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai, állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.

Annyi biztos, hogy a rendszerváltás után már volt felülvizsgálat. Az új titoktörvény által leváltott előző, 1995-ös törvény előírta, hogy az 1995 előtt keletkezett és már irattárba helyezett titkos anyagok minősítését 2009. december 31-ig kötelező felülvizsgálni. A ma is titkos iratok minősítésének fenntartását az illetékesek indokoltnak tartották.

Úgy tűnik, az elmúlt években nem volt különösebb civil erőfeszítés a titkosság feloldására. Az adatvédelmi biztoshoz nem érkezett egyetlen bejelentés sem a csernobili katasztrófával kapcsolatos iratok minősítése miatt. Nem élt törvény adta jogával a minősítés felülvizsgálatának kezdeményezésére a Nemzeti Biztonsági Felügyelet sem. A felügyelet az Index megkeresésére azt írta: Csernobillal kapcsolatos iratok ügyében nem érkezett hozzájuk megkeresés konkrét adat megjelölésével.

A Csernobilról szóló titkos magyar iratok egy része feltehetően nem levéltárban van, hanem még mindig az eredeti gazdájánál vagy annak jogutódjánál. A Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek sincs információja arról, hogy hol és milyen mennyiségű minősített adat létezik ebben a témában.

Ez elvben kideríthető. “Abból, hogy valamely irat tartalmát esetleg még mindig minősítéssel kell védeni, nem következik az, hogy, hogy az irat létét is titkolni lehetne” – mondta az Indexnek Jóri András adatvédelmi biztos.

Az Index múlt pénteken közérdekű adatigénylést nyújtott be valamennyi minisztériumhoz, továbbá az Országos Meteorológiai Szolgálathoz és az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézethez. Megkérdeztük, kezelnek-e a csernobili katasztrófával összefüggő minősített iratot, és amennyiben igen, milyen iratokról van szó, a minősítésüket mikor vizsgálták felül utoljára, és mi volt az indoka a titkosság fenntartásának. A megkeresett szerveknek a törvény 15 napos határidőt ad a válaszadásra. Eddig a sugárbiológiai intézettől érkezett válasz, a főigazgató azt írta: ők nem kezelnek a csernobili katasztrófával összefüggő minősített iratot.

Ha letelik a 15 nap, és nem kapunk megfelelő tájékoztatást kérdéseinkre, például az érintett szerv nem közli kielégítően a minősítés fenntartásának indokát, panaszt fogunk tenni az adatvédelmi biztosnál. Jóri András jelezte: egy, a minősítés jogszerűségét és indokoltságát vizsgáló eljárás keretében az adatvédelmi biztosnak joga van arra, hogy kérje a  részletes indoklást, és ha a minősítést indokolatlannak találja, felszólíthatja a minősítőt a minősítés megszüntetésére, vagyis a titkosítás feloldására is. Ha az érintett megalapozatlannak tartja az ombudsman felszólítását, és nem akarja nyilvánosságra hozni az adatot, akkor hatvan napon belül a bírósághoz kell fordulnia. Ha nem teszi ezt meg, és letelik a határidő, a titkosítás a 61. napon megszűnik.

Megkérdeztük az adatvédelmi biztostól, álláspontja szerint ma, 2011-ben fűződhet-e valamilyen közérdek ahhoz, hogy a Csernobillal kapcsolatos iratok 2016-ig titkosan maradjanak. Jóri András azt válaszolta: "A szóban forgó iratok tartalmát nem ismerem, ezért nem zárom ki, hogy azokban lehetnek még minősítéssel védendő adatok, azonban úgy vélem, hogy a minősítést megalapozó államérdekeknek az elmúlt évtizedek alatt nagyrészt már el kellett enyészniük."

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!