Orbán Viktor szerint a kommunizmus volt a legnagyobb baj

Orbán Viktor előterjesztésére Schmitt Pál a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje díjjal tüntette ki Vlagyimir Bukovszkij orosz emberi jogi aktivistát. A díjátadó ünnepséget az Országgyűlés Munkácsy termében tartották.

Az Angliában élő neurofiziológus a a Szovjetúnió egyik legismertebb ellenzéki aktivistája volt. Ellenzéki tevékenysége miatt több etapban összesen 12 évet töltött a kommunista diktatúra munkatáboraiban, börtöneiben és pszichiátriai kényszergyógykezelésein. Miután megfosztották állampolgárságától, 1976-ban fogolycserével hagyta el az országot, azóta az angliai Cambridge-ben él és dolgozik.

Bukovszkij Vlagyimir Putyin egyik legismertebb bírálója. Magas állami kitüntetésének épp ezért félreérthetetlen a diplomáciai éle, amit csak erősít a budai Moszkva tér minapi átnevezéséről született döntés, és az orosz külügyminisztérium értetlenkedése. A helyzetet tovább élezheti, ha Tarlós István főpolgármester valóban kezdeményezi a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű áthelyezését, ami azonban csak Moszkva engedélyével lehetséges.

A kommunizmus volt a legnagyobb baj az emberiség történetében, és nem ünnepelhetjük eléggé, hogy véget ért – mondta a miniszterelnök az ünnepségen. "Azért jöttünk össze, hogy tisztelegjünk az előtt az ember előtt, aki a kommunista diktatúra áldozataként a hatalmi önkény elleni harcra tette fel az életét, hogy mindig, minden körülmény közepette kimondja az igazságot" – méltatta Bukovszkijt Orbán.

"A múlttal való szembenézés nem dekadens hobbi, hanem a jövő szempontjából létfontosságú" – idézte a kormányfő Bukovszkijt.

"A múlt helyretételének szükségessége bennünket is kötelez" – folytatta a beszédét Orbán, aki szerint a magyarok a történelmük során megtanulhatták, hogy az a nép, amely feladja az igazságot egy kis jólétért, egyiket sem érdemli, és végül mindkettőt elveszíti. "Az igazság a demokráciában is védelemre szorul, ezért szükség van azokra, akik időről időre felráznak bennünket" – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Bukovszkij felidézte, hogy politikai ébredésében 14 évesen milyen sokat jelentett az 1956-os magyar forradalom. A szovjet időkre, az ellenállásra nem tért ki, arra viszont igen, hogy 1991-ben sokat győzködte az akkori orosz vezetést, hogy egy "nürnbergi pert" kellene kezdeményezni a kommunizmus felett, ám ez nem sikerült, és így "ez a gonosz továbbra is itt van velünk".

A kommunizmus feletti bírósági eljárás lefolytatása nélkül a kommunisták sem tűntek el, csak átkeresztelkedtek. "Ma éppen ők rendelkeznek annak az országnak a sorsa felett, ahol születtem" – utalt a putyinista garnitúrára Bukovszkij. Szerinte ez a kör azon ügyködik, visszahozzák a politikai elnyomást, a cenzúrát és nyomásgyakorlással helyreállítsák a Szovjetunió egykori befolyási övezeteit a Baltikumban, Grúziában és Kelet-Európában.

Bukovszkij  külön örömnek nevezte, hogy olyan kormány van Magyarországon, amely "helyesen értékeli azokat a folyamatokat, amelyek a múltban zajlottak", hozzá hasonlóan gondolkodik a jelenről és a jövőről is, és érti a nemzeti önazonosság mibenlétét.