35 év után ismét háborús bűncselekmény miatt indul per

Képíró 1942-ben a Magyar Királyi Csendőrség főhadnagya volt. A Magyarországhoz visszacsatolt Bácskában megszaporodott partizántámadások miatt a honvédség vezérkari főnöke januárban elrendelte Újvidék város teljes átvizsgálását. A feladatot a csendőrség V. hadtestének parancsnokságára bízta. A hadtest parancsnoka rendeletében iránymutatást adott a városokban és nagyobb községekben végrehajtandó tisztogatási feladatokra.

Efraim Zuroff a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának igazgatójaKépíró Sándor egykori csendőr százados fotójával. (Fotó: Beliczay László)

A rendelet alapján az újvidéki razziában résztvevő rendőrökből, csendőrökből és honvédekből kutató, gyűjtő és kísérő 10-12 fős járőrcsoportokat hoztak létre. Ezeket a csoportokat csendőr illetve rendőrtisztek vezették, attól függően, hogy a járőrök csendőrökből vagy rendőrökből álltak.

Ilyen csoport parancsnoka volt Képíró Sándor is, aki 1942. január 20-án érkezett Újvidékre. A vádirat szerint aznap a hadosztályt vezető alezredes eligazítást tartott az újonnan érkezett csendőrtiszteknek, köztük a vádlottnak is. Az alezredes felsőbb parancsra hivatkozva hangsúlyozta, hogy Újvidéken nem szabályszerű razziát, hanem kifejezetten tisztogatást kell végrehajtani és a jogtalan fegyverhasználat is megengedett.

Ezt Képíró aggályosnak találta, ezért a csendőr alezredestől írásban kérte a parancsot. Felettese ezt megtagadta azzal, hogy az ilyen parancsot nem szokás írásban kiadni. Ilyen előzmények után kezdődött meg 1942. január 21-én 6 órakor az újvidéki tisztogatás.

Képíró főhadnagytársával épp ellenőrizte beosztottait, amikor találkoztak egy kb. 30 fogolyból álló csoporttal. Ekkor érkezett oda a hadtestparancsnokság tehergépkocsija is. A vádiratr szerint Képíró megkérdezte a járművezetőtől, elvállalja-e, hogy az ott várakozó, összegyűjtött foglyokat elviszi a kivégzőhelyként megjelölt strandra.

A foglyokat felparancsolták a platóra, majd a kivégzőhelyen megölték őket. A vád szerint ezzel Képíró emberek törvénytelen kivégzésében működött közre, a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett elkövetésével vádolja.

A háború után Ausztriában, majd Argentínában élő Képíró 1996-ban települt vissza Magyarországra. A végül vádemeléshez vezető feljelentést  a náci bűnösök felkutatására létrehozott Simon Wiesenthal Központ nevű nemzetközi szervezet tette, miután 2006-ban véletlenül kiderült, hogy a listájukon szereplő férfi azonos egy Budapesten élő kisnyugdíjassal. Képíró Sándort a perben a Nemzeti Jogvédő Alapítvány megbízásából Zétényi Zsolt volt országgyűlési képviselő védi.

A csütörtöki tárgyaláson ott lesz Vladimir Vukcevic, a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb különleges ügyész, Efráim Zuroff a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója és az újvidéki zsidó közösség képviselői. Zuroff volt az, aki Képíró nyomára bukkant, és 2008-ban Vukcevic hivatalával együtt kérte a Képíró elleni vizsgálat megindítását. A Wiesenthal Központ egy hónappal korábbi jelentése szerint Képíró pere "az egyik utolsó, ha nem a legutolsó lehet a náci háborús bűnösök ellen indított eljárások között".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!