A pártok többsége fenntartaná a vegyes választási rendszert

Vitányi István (Fidesz)  az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő parlamenti albizottság ülésén emlékeztetett, a tavaly májusban a választásról benyújtott kormánypárti indítványban egyértelműen a vegyes rendszert támogatták. Hozzátette, az előterjesztésben ugyan lehetnek változások, de "a vegyes választási rendszer látszik a többi párt részéről is elfogadhatónak".

A szocialista Lamperth Mónika arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP hosszú évek óta az arányosabb rendszer pártján áll. Az egy évvel ezelőtt benyújtott javaslatukban ugyan egy tisztán listás rendszert vázoltak, de azt mondta, hogy nyitottak a kérdést illetően. Az MSZP a határon túli magyar állampolgárok választójogát magyarországi állandó lakóhelyhez kötné.

Az LMP-s Karácsony Gergely úgy vélekedett, a vegyes rendszer megtartása, de egyúttal a szisztéma arányosítása együtt olyan irány lehet, amelyet minden parlamenti párt támogatni tud. Mint mondta, az arányosítás irányába kellene lépni egy olyan mandátumkiosztási technikával, amelyben a listás- és az egyénimandátum-kiosztás össze van kötve, de nemcsak kompenzáció alapján, hanem úgy, hogy a két rendszer együttesen ad ki egy mandátumarányt. Javaslatuk szerint a parlament körülbelül 260 tagú lenne. A határon túli magyarok szavazásával kapcsolatban az LMP elképzelése az, hogy egy olyan, választott képviselőkből álló, konzultatív testület alakulhatna, amely a határon túl élő magyarokat érintő belpolitikai kérdésekben vétó- vagy véleményezési joggal rendelkezne.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, pártja a vegyes rendszert és annak egy arányosabb formáját támogatja, ez ugyanis a társadalmi igazságosság egyik alapvető kérdése. A határon túli magyarok választójogával kapcsolatban 26 fős képviselői létszámnövekedést kezdeményeztek a már benyújtott törvénymódosítási javaslatukban, amellyel a listán szerezhető mandátumok számát emelnék. A határon túl élő magyarok aktív vagy passzív szavazati jogát illetően nyitottak mindkét irányban, mondta.

Salamon László az ülésen emlékeztetett, hogy a paritásos albizottság mandátuma június 30-án jár le, a parlamentnek pedig december 31-ig mindenképpen meg kell alkotnia a választójogi törvényt, ugyanis ha nincs új jogszabály, nem lehet időközi választást tartani január 1-je után az Alkotmánybíróságnak a mostani egyéni választókerületi rendszert megsemmisítő korábbi döntése miatt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!