Gyurcsány DP-t villantott

Az MSZP-t két ellentétes hatalomtechnikai sajátosság határozta meg az utóbbi tíz évben: egyrészt nagyon rugalmas volt, másrészt bonyolult szövetségeken alapuló örök belső háborúskodás határozta meg. A rugalmasságnak köszönhetően képes volt többször is olyan új arcokat felemelni, akik választásokat tudtak nyerni a pártnak. A belső háborúk viszont gúzsba kötötték a valódi megújulás lehetőségét: az éppen hatalmon lévők kínos alkukra kényszerültek, illetve a háború túlságosan lefoglalta az erőket.

És akkor beálltak mögé, hogy megbuktassák

2001-ben az MSZP-ben nagy háború dúlt a miniszterelnök-jelöltségért. A pártot kézben tartó Kovács László nem volt elég erős ahhoz, hogy ő legyen a jelölt, és a megoldás egy kívülről hozott ember, Medgyessy Péter felépítése lett. Mindenki vett egy nagy levegőt, és beálltak Medgyessy mögé.

Medgyessy azonban nem volt erős, nem volt saját klientúrája a párton belül. Már megválasztása után valakik kirakták róla a D-209-es aktát, simán lehet, hogy ez is belsős szivárogtatás volt, mint az őszödi beszéd esetében történhetett. 2004-ben pedig már könnyedén megbuktatták Medgyessyt, ahogy váratlanul behívták, úgy küldték el gyorsan, amikor nem hozta az eredményeket.

2004-re alakult ki a máig meglévő párton belüli frontvonal, amikor az MSZP-t lényegében most is kézben tartó szövetségesek Kiss Pétert akarták miniszterelnöknek, míg a tagságra támaszkodó Gyurcsány Ferenc remek kampánnyal elhappolta előle a pozíciót. Pedig lényegében ő is külsős volt, alig száradt meg a pecsét a párttagságán, a klientúráját éppen csak elkezdte kiépíteni. Mindenki vett egy nagy levegőt, és beálltak Gyurcsány mögé.

A fegyvereket azonban nem ásták el. 2006 őszén az őszödi beszédet Gyurcsány belső ellenségei kiadták a sajtónak. Minden vizsgálat arra utalt, hogy nem külsős készítette a felvételt, és Gyurcsány maga is sokszor beszélt róla, hogy 99 százalékos pontossággal tudja, hogy ki volt a belsős tettes. A 2006 őszén kitört vihar azonban nem söpörte el Gyurcsányt. Mindenki vett egy nagy levegőt, és beálltak Gyurcsány mögé.

Csakhogy 2009-re megint beütött a válság, részben a gazdasági, részben pedig a politikai. Gyurcsány tudva, hogy elveszti a következő választást, elengedte a legfőbb posztot, hogy cserébe építkezhessen a pártban, vagyis az MSZP elnökségét megtartotta.

Ám ekkor sem sikerült belső jelöltben kiegyezni, jött az abszolút külsős Bajnai Gordon, aki megígérte a romok takarítását, és azt is, hogy utána kiszáll az egészből. Gyurcsánytól viszont két hét alatt elvették a pártot is, és az addigra egymással is marakodó egykori Kiss-koalíció tagjai megegyeztek egy gyengének látszó új vezetőben, Mesterházy Attilában. Mindenki vett egy nagy levegőt, és beálltak Mesterházy mögé.

Az új vezetés egyszerre határolódott el óvatosan a kampány idején Gyurcsánytól, és tették közben őt az országos lista előkelő, negyedik helyére. A kényes egyensúlyt mostanáig bírták tartani, Gyurcsány most nyílt támadásba lendült a pártért. Vagy egy másikért, a Demokrata Párt néven bejegyzett változatért.

Nem új harcról van tehát szó, Mesterházyval például még 2003-ban, a sportminisztériumban kezdték fúrni egymást. (Gyurcsány miniszter, Mesterházy államtitkár volt.)

Nagy csatákat nyertek és háborút vesztettek

Az örökös háború csodálatos eredményeket és szörnyű áldozatokat is hozott. Medgyessy és Gyurcsány beugrásával sikerült kétszer is győzelemre vinni a pártot. Az örökös belháború azonban megakadályozta, hogy bármelyikük kormányzása koncepció mentén alakuljon, és ezáltal az ország szempontjából is értelmezhető sikerrel kecsegtessen.

Meg kellett felelni a különböző belső klánoknak, ki kellett fizetni mindenkit. Persze, nem biztos, hogy ha tényleg olyan erősek lettek volna, mint ami pozíciójukból következett (mondjuk, mint Orbán Viktor a Fideszben), akkor sokkal jobb teljesítményre lettek volna képesek. De erre esélyük sem volt. Fogták őket.

És a belső háborúhoz csapódtak egészen furcsa figurák, akiknek ámokfutásai tovább rontották a sikertelen kormányzásba egyébként is beleroppanni készülő párt helyzetét. Hagyó Miklós vagy Hunvald György például a bonyolult belső szövetségi kegyrendszernek is köszönhették sikereiket és sérthetetlenségüket. Soha senkit sem lehetett kirakni a pártból, és mindig volt klán, amelynek elkelt egy sok pénzt fialó, sok embert mozgató szövetséges. Közben éppen ez a háború okozta vesztüket is, hiszen általános vélemény volt már 2010-ben a baloldalon, hogy leginkább belső leszámolás vitte Hagyót és Hunvaldot is rács mögé.

Az árulásokon, intrikákon és nagyvonalú kiegyezéseken át vezetett az út mostanáig. A mostani taktika sem új. 2004-ben Gyurcsány már megcsinálta, hogy a párt beágyazott régi elitjét a tagságon keresztül verje meg. Most is erre készül, csak sokkal nehezebb a helyzete: a kormányzása olyan pozícióba vitte, hogy nagyon sokan személyesen őt hibáztatják az ország gondjaiért, a jobboldal ezt már hat éve sikerrel sulykolja a választókba. Gyurcsány Ferenc tök utolsó a népszerűségi listákon, már nem ifjú titán.

Miért most?

Hogy miért pont most indult neki a támadásnak Gyurcsány, arról csak találgatni tudunk egyelőre. 1.) Talán egy nagy terv szerint halad, a 2014-es választás ebben a végcél, a felkészüléshez eredetileg is most akarta megkezdeni a belső harcot, hogy utána legyen elég ideje a külső ellenségekre figyelni. 2.) Talán a Széll Kálmán-terv indulása és az egyéb kormányzati lépéseket kiváltó heves ellenkezések (tűzoltók, rektorok, bírók, kerületi polgármesterek stb.) megnyitották a reményt, hogy lehet itt még keresni valamit, és a lehetőség feltüzelte Gyurcsányt. Hiszen a konfliktusok a kormány körül csak sokasodni fognak. 3.) Az ellene indított büntetőjogi eljárás miatt sürgősen át akarta venni a róla szóló hírek tematizálását. 4.) Megtudta, hogy Bajnai Gordon vagy valaki más új ellenzéki pártot szervezne, és meg akarta sürgősen előzni. 5.) Kiss Péterrel és Szekeres Imrével álmodott. 6.) Ezek közül több egyszerre vagy egyéb.

Áttör?

Gyurcsány Ferenc intézetünk szerint képes lehet szétverni az MSZP-t. Leválaszthatja róla szavazóinak akár a felét is. Arra viszont kevés esélyt látunk, hogy sok új, az MSZP-t eddig nem támogató szavazót tudna szerezni. Debreczeni József és Bauer Tamás a két legismertebb nem MSZP-s kötődésű név a táborában, és nem hisszük, hogy 2014-ig százezrekkel el tudná hitetni, hogy kompetens politikus.

Az is lehet, hogy átveszi, átnevezi, átszervezi az MSZP-t. Olcsóbban kijönne (hiszen nem kellene új infrastruktúrát építenie), de így sem tűnik reálisnak, hogy új szavazók nagy tömegeit tudná magához vonzani.

És ha a párt nem is szakad, a mostani frakció együtt maradása akkor is erősen kétséges, legalább parlamenti szinten elkerülhetetlennek tűnik a szakadás.

És az sem kizárt, hogy Gyurcsány marad egyedül, és az MSZP mostani vezetése lesz sokkal erősebb 2014-re. Hiszen 89-re hivatkozni a KISZ 89-es garnitúrájának egyik vezetőjeként, illetve átláthatósággal kampányolni egy korrupciós büntetőügy gyanúsítottjaként egyaránt nagyon nagy kihívásnak tűnik.

Az viszont biztos, hogy most bosszút tud állni az őszödi beszéd kiszivárogtatóin, és nem hagyja magát süllyesztőbe tenni, mint ahogy Medgyessy Péterrel történt.

Intézetünk izgatottan várja, hogy mi lesz az éppen ismét tomboló szocialista belháborúból, de közben nem gondolja, hogy eljött a pillanat, amikor a Fidesznek erős kihívója születik.