Be kell engedni a kérdezőbiztost

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke elmondta: ösztönzik az internetes adatszolgáltatást. A tizenötödik magyarországi népszámlálás során az összeírás október 1. és 31. között lesz, a pótösszeírás november 1-jétől 8-áig tart.

A negyvenezer számlálóbiztos szeptember 27-30. között minden címre eljuttatja az internetes adatszolgáltatáshoz szükséges kódszámot és a kérdőív mintáját. Ezután október elsejétől a kistelepüléseken, ahol kisebb az esélye az internetes adatszolgáltatásnak, már elkezdenek dolgozni a számlálóbiztosok.

Olcsó és kényelmes

Eközben október 1. és 16. között nyitva áll majd az internetes kapu az adatszolgáltatásra, akik ez idő alatt nem élnek ezzel a lehetőséggel, azokhoz az azt követő hetekben látogatnak el a számlálóbiztosok. Arra számítanak, hogy az állampolgárok 10-20 százaléka válaszol az interneten a lakásra és a személyi körülményekre vonatkozó kérdésekre.

Az internetes népszámlálás költségtakarékos, jelentősen lerövidíti az adatfeldolgozás időszakát, és az emberek számára kényelmes, hiszen a világhálón a nap 24 órájában kitölthetik a kérdőíveket. Az egyetlen megkötés az, hogy az egy háztartásban élőknek egyféleképpen kell adatot szolgáltatniuk: vagy az interneten, vagy hagyományos módon, papíron, a számlálóbiztosoknak.

A KSH különös gondot fordít az adatvédelemre, és folyamatosan konzultálnak az adatvédelmi biztossal; az egyedi adatok csak befelé haladhatnak a hivatalba, kifelé nem.

Név nélkül

Közlése szerint a válaszolóknak nevet nem kell megadniuk és a szenzitív adatokról – így a nemzeti, nyelvi, vallási hovatartozásról, vagy tartós betegségről, fogyatékosságról – nem kell nyilatkozniuk. A közreműködők titoktartási nyilatkozatot írnak alá, az adatokat oly módon összesítik, rendszerezik, hogy azokból személyes sajátosságokra, egyedi jellegzetességekre ne lehessen visszakövetkeztetni, és a népszámlálás adatai más adatbázisokkal nem kapcsolódhatnak össze.

A kérdőív egyik része a lakásra vonatkozik, a tulajdoni viszonyokra, típusra, rendeltetésre, víz- és villanyellátásra. A további kérdések a személyi körülményekre irányulnak, a családi helyzetre, az iskolázottságra, a nyelvismeretre, a foglalkozással, a munkahellyel, a közlekedéssel kapcsolatos adatokra, végül a szenzitív kérdéskör következik.

Új kérdések

A kérdések egy része visszatérő, de vannak, amelyek a 2001-es népszámláláson még szerepeltek, most azonban már nem, ilyenek például az üdülőkre, a lakóövezet környezeti jellegére, a házasságok történetére, vagy a munkahely címére és a napi munkaidőre vonatkozóak. Vannak viszont új kérdések, például a Magyarországot, illetve a magyarokat érintő nemzetközi vándorlással, vagy a lakosság egészségi állapotával kapcsolatban.

Az összeírás vonatkozik minden olyan emberre, aki életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik – köztük a külföldi állampolgárokra is –, továbbá az egy évnél nem régebben külföldön lévő magyar állampolgárokra. Ebbe a körbe azonban az elmúlt hónapokban indult honosítás során állampolgárságot szerző emberek nem tartoznak bele, így őket nem érinti a népszámlálás.

A kérdőívek kitöltése kötelező, aki nem engedi be a kérdezőbiztost, az szabálysértést követ el.

A kérdőívek kitöltése egy két-, háromtagú családban összesen fél órát vesz majd igénybe. A számlálóbiztosok egy háromfős háztartás után 1500 forintot kaphatnak.

Ötvenmillió oldal

A népszámlálás első rendszerezett adatait várhatóan 2012 első negyedévében hozza nyilvánosságra a KSH, a végleges adatokat az utolsó negyedévben. Összesen mintegy ötvenmillió oldalnyi kérdőívet kell majd feldolgozni. Készülnek hagyományos szöveges elemzések, táblázatos kötetek, CD-ROM-ok, speciális adatbázisok és interaktív tematikus térképek.