Béla
8 °C
15 °C

A Kósa–Rogán-együttműködés kormánya

2011.05.30. 14:47
A nemzeti együttműködés kormánya kormányzásának elmúlt egy évében számtalan törvényt egyéni képviselői indítvánnyal nyújtottak be, kikerülve a kötelező egyeztetéseket. Górcsövünk alatt a nemzeti együttműködés rendszerének mozgatói.

Ha hirtelen szükség van egy egyeztetések nélkül megalkotandó törvénytervezetre, a kormány biztosan számíthat két legismertebb polgármester-képviselőjére, Kósa Lajosra és Rogán Antalra. Az elmúlt egy év jogalkotását átböngészve a debreceni polgármester végzett az élen, egy év alatt húsz törvényjavaslatát fogadta el a parlament.

Három csapás

12

Kósa két legnagyobb hatású törvénytervezetének egyike a büntető törvénykönyv kiegészítése, a fordítási hiba miatt három csapásnak nevezett három dobás (az angol eredetiben Three Strikes, amiből a strike az ütőhibát jelöli a baseballban). A másik az állampolgárságról szóló törvény módosítása, ami alapján a határon túli magyarok gyorsított eljárásban juthatnak magyar állampolgársághoz.

Kósa Lajos repertoárja széles, nyújtott be törvényt családtámogatásról, közoktatásról, közbeszerzésről, közterületi parkolásról, köztisztviselők jogállásáról, közalkalmazottak jogállásáról, iparűzési adóról, energetikáról, választási eljárásról, polgármesteri tisztség ellátásának feltételeiről. Alkotmányt csak egyszer módosított, neki köszönhetjük, hogy a jövőben képviselő-testületen kívüli személy is lehet alpolgármester.

A média ura

rogán D KOS20100517021

A másik nagy törvénygyáros Rogán Antal, 16 elfogadott törvényjavaslattal. A belvárosi polgármester médiaszakértővé nőtte ki magát az elmúlt egy évben, a nevéhez köthető a médiaalkotmány és a médiatörvény megalkotása, illetve az az alkotmánymódosítás, amiben kis híján korlátozták a szólásszabadságot, de végül mégsem. Rogán második alkotmánymódosítása külön esettanulmány. Javaslatára kapott rendeletalkotási jogot az újonnan felállított Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, bár a javaslatot az NMHH és a kormány nevében Navracsics Tibor igazságügyi miniszter is ellenezte. Navracsics végül a parlamentben volt kénytelen megalázkodni; a Fidesz frakciója név szerinti szavazást kért, így a miniszter jól hallható igent kényszerült mondani a javaslatra, amit nem támogatott.

Rogán repertoárját emellett a közterületi parkolás, az önkormányzati választás szabályainak átírása, a költségvetés módosítása, a lakáshitelesek megmentése, a 98 százalékos, kétszer is alkotmányellenesnek talált különadó kivetése és a földgázkészletezés szabályainak sajátos átírása – a kötelező készletezés ötvenszázalékos csökkentése – színesítette.

Ha kell, az alkotmányhoz is

DKOKO20110322015

A törvénygyárosok toplistájának harmadik helyén Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője áll tíz elfogadott javaslattal. Lázár nem félt módosítani az alkotmányt, ha éppen úgy hozta a szükség, mert például az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált ezt-azt. Például a különadókról szóló törvényt, mire fel Lázár gyorsan elvette az adótörvények alkotmányossági kontrolljának lehetőségét az AB-től, majd ezt az Alkotmánybíróságról szóló törvényben is rögzítette. Ő kezdeményezte azt az alkotmánymódosítást is, hogy a fegyveres erők volt tagjai leszerelésük után öt évig ne lehessenek választhatók, majd módosította, amikor kiderült, hogy így a Fidesz győri polgármestere, Borkai Zsolt sem indulhatna az őszi önkormányzati választásokon.

Lemaradt a KDNP

Cser-Palkovics András
Cser-Palkovics András

A negyedik helyezett Cser-Palkovics András lett hét elfogadott törvényjavaslattal, de teljesítményén sokat ront, hogy ezek mindegyikét kivétel nélkül Rogán Antallal közösen jegyzi.

Az ötödik helyezett Balsai István öt törvényjavaslata közül kiemelkedik a 2006-os jogorvoslati törvény, amellyel általános felmentést adott mindazoknak, akiket a 2006. szeptember 17.–október 24. közötti zavargások idején elkövetett bűncselekmények miatt kizárólag rendőrök tanúvallomása alapján ítéltek el. A másik négy elfogadott javaslatát Lázár Jánossal közösen jegyezte.

A legaktívabb kereszténydemokrata törvényalkotó Rubovszky György volt, négy elfogadott törvényjavaslattal, amelyek egyike mentesítette a közbeszerzések alól a jogi szolgáltatásokat, mondván, a rendszer túl bonyolult és hosszadalmas.

Alkotmányozók

Bár darabra nem emelkednek ki a törvényalkotók sorából, külön megemlékeznénk azokról a kormánypárti képviselőkről, akik alkotmányt módosítottak – ők Rétvári Bence kivételével valamennyien fideszesek. Vejkey Imre Lázár és Balsai Alkotmánybíróság-jogkört kurtító javaslatához adta a nevét, Kocsis Máté a Borkai miatt módosított alkotmánymódosításhoz, Mátrai Márta az alkotmánybírók választásának szabályait igazította ki, Rácz Róbert Kósával közösen a külsős alpolgármester intézményét emelte az alaptörvénybe, Navracsics Tibor és két későbbi államtitkára, Répássy Róbert és Rétvári Bence pedig még kormányzati kinevezésük előtt foglalták alkotmányba, hogy a jövőben kétszáz fős lesz a parlament, vagy legfeljebb 13 nemzetiségi képviselővel több.

Alkotmányozó lett a Fidesz és a KDNP összes képviselője is, az új alaptörvényt a kormánypárti frakciók valamennyi képviselője együttesen nyújtotta be. A két kivétel a két frakcióvezető, Lázár János és Harrach Péter volt, de ők is csak azért maradtak ki, hogy legyen, aki módosító indítványt ad be a javaslathoz. Ezt az eredeti előterjesztők nem tehetik meg a szabályok szerint.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!