Újabb kórházátalakítások jönnek

Nem tudott sok újdonsággal és konkrétummal szolgálni a hazai egészségügy átalakításáról a keddi kormányülés után sem Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. Kedden a kormány nagyrészt arról döntött, hogy zöld utat ad a Semmelweis-tervben már korábban fölvázolt és mára pontosított intézkedéseknek, de ezek részleteit ezután fogják kidolgozni.

A fél évvel ezelőtt bemutatott és azóta sok egyeztetésen átesett Semmelweis-terv célja elsősorban az, hogy hatékonyabbá tegye az egészségügyi rendszert. Mint Nagy Anna kormányszóvivő mondta: ma az egészségügy a benne dolgozók jóindulatán, erőfeszítései miatt működik, a cél az, hogy fenntartható rendszer jöjjön létre. A most ismertetett változások a betegek életét egyelőre nem forgatják fel, jelentős változásokat vetítenek azonban előre a kórházak működésében.

Torz szerkezet

Az ellátórendszer már ma is szintekre tagolódik: a beteg elsőként a háziorvosát keresi fel, aki beutalja szakrendelésre, ahol jobb esetben megoldják a gondot és hazamehet. Ha komolyabb a baj, azt a probléma súlyosságától függően a helyi vagy a közeli kórházban oldják meg, a komplikált eseteket viszont a megyei vagy országos központokban. Ma már a világ fejlett országaiban sincs pénz arra, hogy minden kis kórházat a legmodernebb és legdrágább eszközökkel szereljenek fel. Ezért fontos, hogy milyen a magasabb szintű ellátás eloszlása.

Magyarországon most is torz a struktúra: Budapesten egymást érik a kórházak, más területeken azonban nem vagy csak nehezen jutnak hozzá a betegek a megfelelő ellátáshoz. Eközben egy csomó fölösleges és drága beavatkozást is elvégeznek, egyes helyeken üresen állnak a drágán felszerelt műtők, másutt hosszú várólisták vannak. Sok a párhuzamosság: a megyeszékhelyeken például megyei és városi kórházak is működnek azonos osztályokkal, az egymás mellett lévő fővárosi kórházak pedig gyakran egymás ellen lobbiznak a fejlesztési pénzekért.

Nyolc térség

Most a kormány 8 ellátási térség kialakításáról döntött. A cél az, hogy ezeken az 1-1,5 millió lakost egyesítő térségeken belül a beteg megtalálja a különböző szintű ellátásokat. Ezeken a térségeken belül igyekeznek majd kijelölni a járóbeteg-központokat, a szülészeteket, sebészeteket vagy a magasabb szintű onkológia, traumatológiai központokat. Ezekbe irányítanák a beteget, és ezekbe összpontosítanák az eszközöket és a szakembereket. Bár a 2007-es, sokat vitatott Molnár Lajos-féle struktúraátalakítás célja is ez volt, a kormány ezt most másképpen akarja megvalósítani. A térségeket nem a megyehatárok szerint jelölik ki, hanem a közlekedési útvonalak és a kórházi kapacitások alapján. A térségek pontos határai még nem ismertek, de az már most borítékolható, hogy ez komoly vitákat fog szülni.

Mint Szócska Miklós közölte: a magasabb szintű ellátásokat nem feltétlenül egyetlen térségi kórházba összpontosítják. Lehet, hogy egy térségen belül az egyik kórházat jelölik ki onkológiai központnak, egy másikat pedig mellkassebészeti centrumnak. A Semmelweis-terv szerint létrehoznak egy állami egészségszervezési központot és lesznek térségi egészségszervezési igazgatóságok is. Ezek feladata lesz, hogy kidolgozzák a párhuzamos és fölösleges ellátások leépítését, és együttműködésre sarkalják az egy térségben működő kórházakat.

Átalakítás, leépítés

Bár az államtitkár kitért a kérdés elől, az átalakítás egyes helyeken ágyak, osztályok megszüntetésével jár majd, hiszen csak így van értelme. Szócska Miklós azt mondta: ők nem ágyszámokban gondolkodnak, hanem a betegek ellátásában és ehhez igazítják a kapacitásokat. Utalt ugyanakkor arra, hogy nincs értelme rosszul felszerelt kórházakat finanszírozni, ezeknek új funkciót kell találni, például egynapos sebészetre vagy rendszeres kezelésekre alkalmas nappali kórházzá alakulhatnak. Bár Szócska Miklós többször utalt a Molnár Lajos által okozott károkra, ő is azzal érvelt, amivel az egykor sokat átkozott szabad demokrata miniszter: a jobb ellátásért a beteg hajlandó messzebbre utazni.

A rendszer belső átalakítása, az egészségszervezési igazgatóságok létrehozása nem kerül sok pénzbe. A kormány ugyanakkor jelentős megtakarítást remél attól, ha a kórházak közösen intézik gyógyszer-, műszer- vagy energiabeszerzéseiket. Mint Szócska Miklós elmondta: be tudták bizonyítani a kormánynak, hogy a kórházak energiabeszerzéseinek egységesítésével évi 6 milliárd forint takarítható meg. Szeretnének felszerelni a kórházakban energiatakarékos rendszereket, például az olcsóbb energiafelhasználást segítő úgynevezett okos mérőket is. Szócska Miklós szerint ezekkel az átalakításokkal 10-20 milliárd forint takarítható meg, amelyet szeretnének az egészségügyben dolgozók béremelésére fordítani.

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére 100 milliárd forintnyi uniós pénz fordítható, számos fejlesztés már zajlik is. A Budapestet is magába foglaló központi régióra ugyanakkor nem használhatók fel uniós források. A kormány kedden döntött arról is, hogy az állam átveszi a fővárostól 12 kórház tulajdonát. Az állami tulajdonba kerüléssel ezeknek a kórházaknak a működését is racionalizálják, itt is várhatók leépítések, átcsoportosítások . További bevételt remélnek a korábban már kiürített kórházak hasznosításából vagy eladásából, ilyen például a most is üresen álló egykori lipótmezei pszichiátriai intézet vagy a volt Szabolcs utcai kórház. Szócska Miklós utalt arra, hogy az ilyen üres ingatlanok gyógyturisztikai hasznosítása is növelheti az egészségügyre fordítható forrásokat.

Hamburgeradó

Nagy valószínűséggel lesz egészségügyi termékdíj is, mondta Szócska Miklós egy kérdésre. Készültek modellszámítások arról, milyen bevétel várható az egészségtelen termékek árába beépített adóból. Az innen várható bevétel a megadóztatott termékek körétől függ. Információink szerint a tárca legalább 30 milliárd forint bevételt szeretne látni ebből, s ezt is az egészségügyben dolgozók béremelésére fordítaná.

Orbán Viktor a TV2-nek adott keddi interjújában a fiatal orvosok elvándorlására utalva azt mondta, nem fogadható el, hogy az adófizetők pénzén nagyon drágán kiképzett magyar orvosok tudásukat külföldön kamatoztassák. Kérdésünkre, hogy ez alapján egy esetleges béremelésért cserébe elvárnák-e a fiatal orvosoktól, hogy itthon maradjanak, Szócska Miklós azt mondta: épp ők voltak azok, akik a rezidensek röghöz kötöttségét megszüntették, ezért olyan feltételeket és ösztönzőket szeretnének, hogy a fiatal orvosoknak megérje itthon maradni.