Szeptemberi sztrájkra készülnek a tanárok

A szervezők szerint több tízezer pedagógus demonstrált a kormány oktatási és szakképzési reformprogramja ellen az országos pedagógusnapon vasárnap, Budapesten, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szalay utcai épülete előtt. A tiltakozók a szeptemberi iskolakezdésre országos sztrájkot is kilátásba helyeztek.

A vasárnap délelőtt kezdődött demonstráción öt közoktatási szakszervezet vett részt, a megmozdulásra pedig az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek pedagógusok.

A tiltakozók transzparenseket tartottak a magasba, amelyekre – többek között - azt írták: "Elegünk van Hoffmann meséiből!", "Lázár, kelj fel és menj!", "Éljen a kormány – közmunkából és szociális segélyből!", "Demokráciát – most!", majd a Széchenyi rakparton át, a Kossuth tér érintésével vonultak a minisztérium elé, ahol petíciót adtak át az oktatási államtitkárságnak.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke az épület sarkánál felállított színpadon azt mondta: nem akarják, hogy róluk, nélkülük döntsenek, és nem tudják tovább tolerálni, hogy csak négyévente, a választásokkor legyen fontos a közoktatás és a pedagógus. A Fidesz választási kampányában elhangzottakat idézve úgy fogalmazott: egy évvel ezelőtt azt mondták, a pedagógust meg kell becsülni, biztosítani kell az értelmiségi létet, de az értelmiségi életmódhoz, ha tetszik, ha nem, pénz kell.

A PDSZ elnöke kijelentette: ha nem jutnak megegyezésre a kormánnyal, el kell gondolkodniuk, hogy ősszel, a tanévkezdéskor sztrájkoljanak jogaik érvényesítése érdekében.

Nem a közoktatás van válságban

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke arról beszélt, ma a pedagógusnap nem az ünneplésről szól mert a tanárokat a bizalmatlanság érzése veszi körbe, gondolataikat a pénztelenség, az állásvesztés lehetősége, az oktatásba való beavatkozások uralják.

Tóth elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szakképzést a kormány kiszervezze a közoktatás rendszeréből, és bár fontosnak nevezte a szociális konzultáció intézményét, de hangsúlyozta, az emberek oktatásra adott válasza nem helyettesítheti a szakma érdekeit.

Egy szülő a színpadon arról beszélt: nem a közoktatás, a magyar demokrácia van válságban. Azt követelte, az oktatási államtitkárság az oktatási hivatalon keresztül semmisítse meg az önkormányzatok iskolabezárási határozatait, a kormányzó pártszövetség vezetői pedig tegyenek meg mindent az ingatlancélú manőverezések megakadályozására.

Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy tíz év alatt 40 százalékkal csökkent a reáljövedelmük, kötelező óraszámuk viszont 20 százalékkal nőtt, sok álláshely megszűnt, az adminisztratív feladatokat is a tanároknak kell elvégezniük.

Látszatintézkedések

A pedagógusokkal zsúfolásig megtelt Szalay utcában a szervezők a demonstráció közben bejelentették, hogy a meteorológiai szolgálat narancssárga riasztást adott ki, majd közölték, hogy veszély esetén merre lehet biztonságosan elhagyni a helyszínt. Ezután néhány perccel hatalmas eső érkezett, de a résztvevők a Parlament melletti utcában maradtak, és tovább hallgatták a szónokokat.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt hangsúlyozta: ma csak államtitkársági szinten, erősen csökkentett létszámmal és költségvetéssel foglalkozik a kormány a közoktatással, nem szánt önálló tárcát ennek a területnek, ezért hangjuknak egyenesen a miniszterelnökig kell eljutniuk, ne pedig Matolcsy György mondja meg, mennyi legyen a pedagógusok kötelező óraszáma.

Gallóné látszatintézkedésnek nevezte, hogy a kormány csak néhány kiválasztott iskolaigazgatónak küldött levelet a közoktatás átszervezésével kapcsolatos kérdések megválaszolására. Véleménye szerint ez csak azt a célt szolgálja, hogy a kormány saját elképzeléseit igazolni lássa.

A szakszervezetek nevében végül Muity Mária, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének titkára egy, a kormánynak címzett petíciót adott át az oktatási államtitkárság egyik munkatársának.

 A szakszervezetek a tíz százalékos béremelés mellett azt követelik, hogy az oktatási intézmények fenntartásáról, finanszírozásáról ne a kormányhivatalok, hanem a fenntartók döntsenek, így a munkáltatói jogkörökről, a pedagógusok munkaidejéről, a kötelező óraszámról, a bérezésükről és a juttatásaikról se nélkülük döntsenek.

Csak a szociális konzultáció után lesz döntés

Szijjártó Péter szerint csak a szociális konzultáció után dönt a kormány az oktatási rendszerről és annak átalakításáról. A miniszterelnök szóvivője közleményében azt írta: az oktatási rendszer átszervezésének előkészítése az államadósság legyőzése és Magyarország megújítása keretében zajlik.

A kormány így konzultációt folytat az iskolákkal, valamint a tanárokkal, és várja, hogy az emberek milyen oktatási rendszer mellett döntenek a szociális konzultáció keretében.

Hoffmann sajnálja, hogy tüntetnek

Az Oktatási államtitkárság viszont azt mondja, a törvényben előírt kötelezettségnél jóval többször egyeztettek a közoktatási törvény koncepciójáról.

Szerintük egyeztető és informális megbeszéléseket folytattak a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel, május 30-án a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével, 31-én a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökével, június 2-án pedig a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkárával, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnökével, valamint a Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnökével tárgyalt a szaktárca.

A megbeszéléseken az államtitkárság képviselői hangsúlyozták: a szakszervezetek által megjelölt kérdésekről mindaddig nem lehet érdemben egyeztetni, ameddig a törvény koncepciójáról nem dönt a kormány, Hoffmann Rózsa pedig a találkozókon a tüntetés elhalasztására tett javaslatot.

Az államtitkár sajnálattal vette tudomásul, hogy az érdekvédők nem álltak el szándékuktól és az idei pedagógusnap az oktatásban dolgozók munkájának elismerése helyett a szakszervezetek demonstrációjáról szól.