Ne vigyen virágot Mádl Ferenc sírjához!

Kedd délután temetik Mádl Ferencet, jogtudóst és politikust, Magyarország 2000-2005 közötti köztársasági elnökét. Ahogy halálakor megemlékeztünk róla, Mádl Ferenc minden politikai álma teljesült.

Temetését, és utána az engesztelő szentmisét a Magyar Televízió élőben közvetíti. A szertartások miatt módosult a parlament programja is, a keddi viták egy részét szerdára tolták.

A temetés fél ötkor kezdődik a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a kijelölt parcellát a múlt héten csatolták a temető kiemelt részéhez, a Nemzeti Sírkerthez.

A családtagok azt kérték, hogy a gyászolők virágok és koszorúk vásárlása helyett az erre szánt összeggel az Istenadta Tehetség Alapítványt támogassák. (Az alapítványt Mádl Ferenc felesége, Mádl Dalma hozta létre 2005-ben, és kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű, tehetséges gyerekek középiskolai tanulmányait támogatja. Az alapítvány egyházi kollégiumok lakóinak ad ösztöndíjat. )

Három búcsúztató beszéd lesz, egy a politika, egy a jogász szakma egy pedig annak az értelmiségi közösségnek a nevében, amelyhez Mádl Ferenc is tartozott. Beszédet mond Schmitt Pál köztársasági elnök, aki Mádl Ferenc és Sólyom László után a harmadik Sándor-palotában dolgozó államfő. Beszél majd Király Miklós, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának dékánja. Mádl Ferenc évtizedekig volt a kar oktatója. Beszél majd Granasztói György is, aki 2000-ben éppen Mádltól vette át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület vezetését.

A római katolikus szertartást három szerzetes, egy bencés, egy ferences és egy piarista vezeti majd. A Magyar Honvédség Díszzászlóalja teszi majd ünnepélyesebbé a temetést, és közreműködik majd az ELTE Bartók Kórus illetve a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara.

Este nyolckor a budapesti Szent István-Bazilikában engesztelő szentmisét celebrál Erdő Péter bíboros, a magyarországi katolikus egyház feje. A misét a Bazilika előtti téren kivetítőkön is lehet majd követni.

Eddig csak zaklatott elnöki temetések voltak

Mádl Ferenc előtt három köztársasági elnöke hunyt el az országnak. Kettőt közülük (Károlyit és Szakasitsot) kétszer temettek, a hamradikukat (Tildyt) pedig állami pompa nélkül búcsúztatták.

Károlyi Mihály töltötte be először a köztársasági elnöki pozíciót, alig több mint két hónapig, 1919 januárja ás márciusa között. Károlyi élete utolsó 36 évét emigrációban töltötte, 1955-ben a franciaországi Vence-ben temették el. 1962-ben özvegye kérésére hazahozták, azóta ő is a Fiumei úti sírkertben nyugszik. Újratemetésén az akkori kormány is képviseltette magát.

Tildy Zoltán 1946-48-ban volt köztársasági elnök, a kisgazda politikus belső száműzetésben halt meg 1961-ben (1948-56-ban házi őrizetben, 1958-59-ben börtönben volt). Őt a Farkasréti Temetőben búcsúztatták, mindenféle állami pompa nélkül.

Az 1948-49-ben elnökösködő Szakasits Árpád már komolyabb állami temetést kapott. Szakasits is ült (1950-56 között), de a forradalom után Kádár János mellé állt, így aktív újságíróként, az MSZMP egyik vezetőjeként és parlamenti képviselőként hunyt el, 1965-ben. Hamvait eredetileg a Fiumei Úti temető munksámozgalmi pantheonjában helyezték el, ám a cslád kérésére a rendszerváltás után kiemelték innen, és a Farkasréti Temetőben újratemették.

Antall koporsóját ágyútalpon vitték

A rendszerváltás óta Mádl Ferenc a legmagasabb rangú magyar politikus, akit eltemetnek. Hasonló állami tiszteletadás Antall József miniszterelnöknek járt még, ő 1993 decemberében hunyt el. Antallt a Parlament előtt ravatalozták fel, majd ágyútalpon vitték koporsóját a Fiumei Úti temetőbe.