Rogán Antal módosítaná a médiatörvényt
További Belföld cikkek
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
Több ponton változtatna a médiatörvényen Rogán Antal. A képviselő javaslata szerint adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnének a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) fizetendő díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint a médiatörvény által kiszabott bírságok. Rendelkezik egyúttal az eljárási bírságok alsó határának eltörléséről is, miközben azok plafonján nem változtat.
A fideszes képviselő indoklása szerint a médiatörvény jelenleg nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a közszolgálati médiumok milyen médiaszolgáltatások révén látják el a feladatukat, és nem ad iránymutatást arra nézve sem, hogy mely szerv határozhat arról, hány médiaszolgáltatást és milyen műsorterjesztési megoldásokkal működtessenek a közmédiumok. Rogán Antal a médiatanácshoz telepítené ezeket a döntési jogköröket, azzal a korlátozással, hogy a testületnek konzultálnia kell e kérdésekről a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójával.
A tervezet szerint a médiatanács - a gazdaságosság és a közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - évente felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét és dönthet arról, hogy fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásaikat vagy megváltoztatja azok rendszerét.
A módosítás emellett lehetővé tenné, hogy az MTVA vállalkozási tevékenységet végezzen, és e jog átengedéséért ne fizessen ellenértéket a négy közszolgálati részvénytársaságnak, mivel bevételeit egyébként is a közmédiára kell fordítania.
Bekerülne a törvénybe az is, hogy mivel az NMHH elnökére és elnökhelyettesére, valamint a médiatanács tagjaira egyéves, a szektort érintő elhelyezkedési tilalom vonatkozik, megbízatásuk megszűnésével egyidejűleg a megelőző tizenkét havi nettó jövedelmüknek megfelelő kártalanítás illeti meg őket.
Változhatnak a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács jogkörei is, amely az eddigieken túl a kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tervezeteit, a miniszterelnök és a szakminiszter hírközléssel és informatikával kapcsolatos előterjesztéseit, egyedi döntéseit, jogszabálytervezeteit, és az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket is véleményezheti.
Rogán Antal javaslata mindemellett számos technikai módosítást tartalmaz. Pontosítaná például, hogy a rádióknak évi teljes műsoridejüket figyelembe véve kell teljesíteniük azt a kvótát, amely szerint 35 százalékban magyar zenét kell játszaniuk. Az előterjesztés azt is kimondja, hogy a médiahatóságnak a többi médiaszolgáltatóhoz hasonlóan a közszolgálatiakról is nyilvántartást kell vezetnie.
Ugyancsak változás, hogy ezután nemcsak a reklámok, hanem a műsorelőzetesek hangereje sem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló úgynevezett médiaalkotmányt is pontosítaná a fideszes képviselő. Eszerint bíróság vagy nyomozó hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme, bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben információforrásuk felfedésére kötelezheti az újságírókat. A jogszabály eddig ezt bíróság vagy hatóság számára tette lehetővé, a mostani módosítás azonban egyértelműsíti, hogy az információforrás felfedésére csak nyomozó hatóság kötelezhet.