17 törvényről határoz ma az országgyűlés

A kormánypártok végül az utolsó alkotmányügyi bizottsági ülésen elfogadott harmadik kiegészítő ajánlásban foglalt módosítókkal fogadta el az új egyházi törvényt, azaz a jövőben az egyházak bejegyzéséről a miniszter felterjesztése alapján a parlament dönthet kétharmados többséggel.

Az előterjesztők nevében a kereszténydemokrata Lukács Tamás szólalt fel. Kifogásolta a vita színvonalát, de válaszolni kívánt az érdemi hozzászólásokra. Gaudi-Nagy Tamásnak és Schiffernek azt mondta, pont az általuk korábban kifogásolt koherenciazavart igyekeztek feloldani az egyházak parlamenti bejegyzésével, hiszen a koherenciazavar az volt, hogy bizonyos egyházakat a parlament ismert volna el a listára vétellel, másokat a bíróság jegyzett volna be. Másoknak nem felelt.

Lendvai Ildikó felszólalásában őszintén beszélt arról, hogy az egypártrendszerben "dolgozott az egy pártnak", mert hitt a jó célban, hogy megszüntethetőek a vagyoni különbségek. Azt ugyanakkor cáfolta, hogy cenzor lett volna, mert a kiadási engedélyek ügye Pozsgay Imréhez tartozott, aki most az alkotmány kidolgozásában is segített, így talán ő is hozzászólhat az egyháztörvényhez. Azért szól hozzá, mert szerinte a Fidesz pont ugyanolyan vállalhatatlan kompromisszumot készül kötni, amilyet ő is kötött annak idején, amikor az egy pártnak dolgozott. Ezzel a felszólalással véget ért a záróvita.

Lendvai Ildikó látja a jószándékot Lázár szavaiban, de nem látja nyomát a törvényben. Szerinte igenis maradt a lista, ráadásul még szűkült is. Lázár másik érvére reagálva azt mondta, hogy a parlamenti képviselőknek dolga, hogy normatív szabályokat hozzon, de nem dolga, hogy egyedi ügyekben döntsön. A parlament hozza az adótörvényeket, de nem a parlament dönt az adócsalási ügyekről, hozta fel példaként. A méltatlan vitáról meg megjegyezte, hogy a javaslat alapján ezek a méltatlan viták ezentúl akár hetente is megismétlődhetnek, minden egyes egyház bejegyzésekor.

Ezután Lázár arról beszélt, hogy az önáltatás, hogy ha a bírókra akarják testálni a döntés jogát, hogy mi egyház és mi nem. Azzal érvelt, hogy eredetileg is a parlament döntötte el, mi egyház - bár valójában a parlament csak deskriptív szabályokat alkotott, amelyek alapján a bíróságok dönthettek az egyházak bejegyzéséről. Arról beszélt, hogy ellenzi az egyházak listázását, ezért is javasolta, hogy a lista legyen nyitott. Ugyanakkor az egyházak elismerése a jövőben is taxatív szabályok szerint fog zajlani, a miniszter taxatív szabályok szerint teszi meg felterjesztését, amiről aztán a parlament dönthet. A törvény emellett lehetőséget ad arra is, hogy vallást egyházi kereteken kívül is lehessen gyakorolni.

Lázár János szerint nekik meggyőződésük, hogy a vallás szabad megvallása vagy a vallástalanság gyakorlása minden embernek alapvető joga. Ezután arról beszét, hogy ő személy szerint már nem tudja tűrni azt az állandó zsidózást, amit a Jobbik művel, és a frakciója meg is teremti majd a feltételeit, hogy ennek véget vessenek.

A fideszes Balog Zoltán szerint a törvény nem egyház és állam, hanem állam és egyház viszonyáról szól, azaz nem arról, hogy az egyházak hogyan viszonulnak a világi hatalomhoz, hanem arról, hogy az állam hogyan viszonyul bizonyos vallásokat gyakorló polgáraihoz. Ha jól értettük.

Schiffer András terelte vissza a vitát a tartalmi kérdésekhez. Ő is arra a koncepcionális tévedésre hívja fel a figyelmet, hogy a politikai lobbizgatásnak aligha vet véget az, hogy a jövőben a parlament dönt majd a felekezetek egyházzá minősítéséről. Javasolta, hogy mind a miniszter, mind a parlament döntésével szemben lehessen bírósághoz, alkotmánybírósághoz fordulni. Szerinte azért vette el a Fidesz a bíróságoktól a döntést, mert nem bízik a bíróságokban, és azért nem bízik a bíróságokban, mert nincs ráhatása a bíróságokra.

A következő felszólaló, Nyakó István először is az MSZP nevében is megköszönte Fónagy államtitkár felszólalását, amit amúgy hosszú taps követett az ülésteremben. Ezután viszont visszalépésnek nevezte a mostani törvényt az elmúlt 160 év progressziójához képest. Jelenleg 350 egyház működik Magyarországon, ebből 14 maradhat, hozta fel példaként. Visszalépésnek nevezte a javaslatot azért is, mert az egyházi fenntartásba került oktatási intézményből kirúghatják a más vallásúakat, azaz a kormány feladja a világnézetileg semleges oktatás eszméjét. A javaslat sérti az állam egyházakkal szembeni semlegességének gyakorlatát is, mondta. Az új törvény aránytalanul korlátozza a vallásszabadságot.

Fónagy János is felszólalt, mint mondta, ő nem kérte, hogy Novák bocsánatot kérjen tőle, mert csak azt mondta és úgy, amit gondol, és ahogy már "elődei is beszéltek" a parlamentben. Így pusztán ismeretterjesztő jelleggel beszélt arról, hogy az első reformált izraelita egyházat a Szemere-kormány ismerte el 1848-ban."Az pedig hogy ön Európa valóban második legnagyobb zsinagógájában miért lát olyan kevés embert, azt kérdezze meg az ön szellemi példaképeitől. Azért, mert hatszázezer ember hiányzik ebből az országból. Azért, mert az ön szellemi példaképei ezt a helyzetet teremtették. Ezért kérem ne hányja szemére ennek a közösségnek, hogy kevesen vannak. Hogy nem szégyelli, az rendben van, de azért kérem, számon ne kérje rajtuk" - mondta.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azt kifogásolta hogy a kiemelt kérdésként szabályzott lelkiismereti és vallásszabadság kérdésében ilyen körülmények között szülessen törvény, hogy sarkalatos törvényt egyéni képviselői indítványként nyújtsanak be megkerülve a kötelező egyeztetéseket, és végül a zárószavazás napján teljesen átírják. Ezután egy logikátlan fordulattal azt követelte a kormánypártoktól, hogy tegyék helyére az MSZP-t. A kitérő után visszatért az egyházi törvény tárgyalásához, ő is kifogásolta, hogy a parlamenti elismeréssel megszűnne a jogorvoslati rendszer, miközben politikai vita tárgyává válik az egyházak bejegyzése. Ő is hiányolja a szankciók hiányát, vagyis azt, hogy bejegyzett egyház jogalanyisága a törvény alapján nem szüntethető meg.

Novák hisztije után az LMP frakcióvezetője, Schiffer András szólalt fel. Szerinte Novák direkt utalgatott Fónagy származására és gúnyolódott a KDNP izraelita tagozatán, amivel embereket sértett meg méltóságukban. Magáról a törvényről azt mondta, hogy délelőtt még úgy gondolták, tartózkodni fognak, mert ugyan nem értenek egyet vele, de méltányolták a kereszténydemokraták együttműködési kérdését. Ez most megváltozott, mert a törvényjavaslatot a zárószavazás előtti módosító javaslattal alapjaiban megváltoztatták, ez pedig vállalhatatlan módszer. Azt pedig eleve összeegyeztethetetlennek tartották az emberi méltósággal, hogy bármilyen elvek alapján listázzák az egyházakat, még ha azzal egyet is értenek, hogy az egyházi státussal ne lehessen visszaélni. A listázással az a baj, hogy így az állam nem kezeli egyenlőként polgárait. Végül azért szavaznak majd nemmel, mert érdemi különbség van aközött, hogy a bíróság dönt-e az egyházi bejegyzésről, vagy a parlament. Az utóbbi ugyanis szükségképpen politikai döntést fog hozni. Azt pedig justitzmordnak tartja, hogy a törvény rendelkezik jogalany keletkezéséről, de nem rendelkezik megszűnéséről.

A módosítót előterjesztő Lázár János szólt hozzá a vitához, de csak Nováktól követelt bocsánatkérést, amiért zsidózása közben Fónagy Jánost még személyében is megsértette. Novák nem volt hajlandó bocsánatot kérni, Latorczai ezért megvonta tőle a szót, de Novákot ez nem zavarta, így is folytatta felszólalását, amit továbbra sem közvetítünk.

Az újbóli felszólalásra jelentkező Novák Előd most észrevette, hogy a Szim Salom izraelita egyház mégsem minősülne egyháznak, de ez nemhogy akadályozza, inkább apropót ad neki a további zsidózásra. Hagyjuk is, további felszólalásainak a közvetítésétől is eltekintünk.

Hétfő éjszaka újabb, zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be a parlament alkotmányügyi bizottsága az egyházügyi törvényjavaslathoz. Az indítvány két paragrafus törlését kezdeményezi a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló előterjesztés egységes javaslatából, amelyet körülbelül két órával korábban már átfogóan módosított a testület.

A bizottság újabb, fél tizenegykor kezdődő ülésén Rubovszky György (KDNP) azzal magyarázta a zárószavazás előtti módosító indítványt, hogy anélkül koherenciazavar lenne a jogszabályban az egyházak megszüntetésének ügyében. Az ellenzék nem támogatta az újabb, zárószavazás előtti módosító indítványt. Bárándy Gergely (MSZP) úgy fogalmazott, Balsai István, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke valószínűleg rekorddal fogja zárni bizottsági elnöki pályafutását, ő ugyanis - mint folytatta - nem tud olyan esetről, hogy ugyanazzal a törvényjavaslattal kapcsolatos, zárószavazás előtti módosító indítványokat négyszer vegyen napirendjére a bizottság, egyszer pénteken, háromszor hétfőn. (MTI)

A szocialista Nyakó István megköszönte Salamon Lászlónak, hogy elmagyarázta Nováknak, kik is a görög katolikusok. Ő is az, és büszke rá, hogy a katolikus egyházhoz tartozik, ahogy büszke görög nyelvű liturgiájukra is. Az egyházak bejegyzésének feltételéül szabott húszéves limitről megjegyezte, hogy aszerint "ami az átkosban létezett, az maradhat, ami az új világban, a szabadságban született, az pusztuljon". Azt is mondta, hogy Ausztriában igazából nem a parlament, hanem a kulturális miniszter dönthet az egyház bejegyzéséről, ami egyfajta automatizmus alapján működik. A politika valójában csak Fehéroroszországban játszik szerepet az egyházak bejegyzésében.

A jobbikos Mirkóczki Ádám az eljárásmódot kifogásolta felszólalásában, miszerint hetek óta tárgyalnak egy törvényjavaslatot, amit a zárószavazás előtt oly mértékben változtatnak meg, hogy fel se lehet ismerni az eredeti javaslatot. Szerinte a Fidesz frakciója porig alázta a KDNP frakcióját. A zárószavazás előtti, illetve a módosított javaslat közötti egyetlen hasonlóság, "hogy mindkettő .pdf formátumban van". Mirkóczki is kifogásolta, hogy bíróság helyett majd a Fidesz kétharmada döntheti el, hogy milyen felekezet minősülhet egyháznak. Ő is kifogásolta, hogy a Hit Gyülekezete, amit ő szektának nevezett, bekerült az egyházak listájára. Tarthatatlannak nevezte Lázár azon érvét, hogy azért szüntették meg a második és a harmadik kategóriát, mert az túl nagy teret adott volna a politikai lobbitevékenységnek, pedig most ugyanannyi tere lesz a politikai lobbizásnak.

Novák zsidózott egyet viszontválaszában, majd a szocialista Lendvai Ildikó következett rendes felszólalással. Köszönetet mondott a kormánypártoknak azért, hogy ma is tanulhatott valamit, mégpedig azt, hogy egy rossz törvénytervezeten is lehet rontani kemény munkával. A módosító javaslatok nem javítanak azon, hogy a hittanoktatásnál nem szerepel a fakultatív jelző, ami szerinte egyedülálló Európában. Az is egyedülálló, hogy az önkormányzati iskolákat átvevő egyházak megkövetelhetik alkalmazottaiktól az egyházhoz tartozást, tehát "még a takarítónőt is kirúghatják". Kifogásolta azt is, hogy a parlament dönthet majd az egyházi besorolásról, ami ellen fellebbezni sem lehet. Ez őt a cuius regio, eius religio elvre emlékezteti. Emlékeztette Lázár Jánost, a módosító indítvány előterjesztőjét, hogy az eredeti javaslat szerint nem volt zárt a lista, a felekezetek bírósághoz fordulhattak volna bejegyzésükért. Az osztrák példára hivatkozást is tévedésnek tartja, mert az osztrák törvényt az Emberi Jogok Európai Bírósága már elítélte. Lendvai szerint a kormányt eddig is az jellemezte, hogy "ha útjába esett egy kaktuszbokor, abba beleült, de most kilométerekre letért az útról, hogy találjon egy kaktuszbokrot, amibe beleülhet".

Másodikként a kereszténydemokrata Salamon László szólalt fel, tájékoztatta Novákot, hogy a görög katolikusok világegyházi szempontból a Magyar Katolikus Egyház részét képezik, mivel egyházuk feje a pápa.

Módosító javaslat érkezett a törvény preambulumához is, ezt a vita második részében tárgyalják. A vita első részében elsőként a jobbikos Novák Előd szólalt fel, "egy katolikus pap unokájaként". "Görög katolikus pap unokájaként, hogy egész pontos legyek" - reagált a nevetésre. A görög katolikusoknál nincs cölibátus. E minőségében kifogásolta, hogy a görög katolikus egyház annak ellenére sem kerül megnevezésre az egyházi törvényben, hogy háromszázezer tagja van, míg "például az izraelita hívő" összesen 12 ezren. Ehhez képest három zsidó hitközséget is egyházként ismerne el az egyházi törvény, háborgott. Azt is kifogásolta, hogy a Hit Gyülekezete is egyházi státust kap. Elfogadhatatlannak nevezte továbbá, hogy az egyházi törvény nem vesz tudomást az iszlám egyházról - a magyarországi iszlám gyülekezetek meglepően jó kapcsolatot ápolnak a szélsőjobboldallal.

Az utolsó napirendi pont tárgyaását Latorczai János vezényli le házelnökként. Mivel az egyházügyi törvényhez módosító javaslat érkezett, lesz záróvita is.

Amikor már túlzott optimizmussal vádoltuk volna Balczó Zoltán levezető elnököt, megszólalt a csengő. Véget ért az alkotmányügyi bizottság ülése, az utolsó napirendi ponttal folytatódhat az ülés.

Az alkotmánybíróvá választott Balsai Istvánnak ma harmadszor lesz alkalma leköszönni az alkotmányügyi bizottság elnöki posztjáról. Először a bizottság rendes ülésén köszönt el a bizottsági tagoktól, majd az este hattól fél kilencig tartó rendkívüli ülésen újra, hogy aztán este fél tizenegykor újra össze kelljen hívnia a bizottságot. Ezúttal már mi is búcsúzunk tőle, reméljük, már a képviselők se tapsolják vissza többször.

Az utolsó napirendi pont, az egyházakról szóló sarkalatos törvény következik. A javaslathoz az utolsó pillanatban rengeteg módosító indítvány érkezett, ezek közül többet az alkotmányügyi bizottság egyesített. A módosító javaslatok a törvény lényegi részét is érintik, a legfontosabb talán, hogy az eredeti tervezetben kétharmados törvényben rögzített 14 egyházhoz képest megnyitják a lehetőséget, hogy az országgyűlés a jövőben további szervezeteknek adja meg az egyházi rangot. A javaslatban azonban újabb koherenciazavart találtak, ezért elhalasztották a zárószavazást, mert előbb az alkotmányügyi bizottságnak kell tárgyalnia a módosító indítványt. Balczó "mérsékelt optimizmussal" 15 perces szünetet rendelt el.

Meglepetésre ezzel le is zárult a záróvita, amire érdemben az előterjesztő sem reagált. A kormánypártok támogatták a kormánypárti módosító indítványokat, és az aggályokkal nem törődve a javasolt formában fogadták el a közfoglalkoztatási törvényt.

Az elempés Kaufer Virág szerint is kevés "a megélhetéshez, az életben maradáshoz és a munkára ösztönzéshez" a közmunkáért járó pénz, de hátrányos helyzetbe hozza a minimálbérért dolgozókat is, hiszen a jövőben privát vállalkozások is alkalmazhatnak még olcsóbb közmunkásokat is.

A vita második felében Szűcs Erika ott folytatta, ahol az előbb belérekesztették a szót. A lényeg, hogy az új szabályozással szerinte feleannyi pénzt kereshetnek majd a közfoglalkoztatottak, mint amennyi a rendelkezésre állási támogatás, ez pedig nem támogatható. Gúr Nándor is ezt kifogásolta, szerinte ez a fizetés nem jelent kellő ösztönzést a munkába állásra.

Gúr Nándor támogatásáról biztosította a helyesírási hibák kijavítását, egyben jelezte, hogy mégis inkább a vita második részében kívánna felszólalni.

A záróvitában elsőként a szocialista Szűcs Erika szólalt fel. Azon értetlenkedett, hogy míg a Fidesz folyamatosan értéktelennek nevezte az önkormányzati közmunkát, amennyiben az utcasepregetésben merült ki, a mostani javaslat konkrét közmunkaként sorolja fel az erdei utak tisztogatását, azaz, Szűcs szerint, az már jó közmunka, ha a magánerdőkben dolgozik a közmunkás. A segély helyett munka elvét pedig még a szocialista kormány vezette be, jelentette ki. Balczó egy idő után figyelmeztette, hogy a most tárgyalt módosító indítványok csupán helyesírási hibákat javítanak, tehát aligha lehet arról szó bennük, amiről Szűcs Erika beszél.