Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Bontásra kötelezték Csipak Pétert

2011.07.11. 12:50 Módosítva: 2011-10-07 21:46:27
A budai luxusvillájának egy részét a tájvédelmi körzetbe építő ingatlanvállalkozót az erdészeti hatóság az erdő eredeti állapotának helyreállítására kötelezte. Kiderült, hogy a villa azért nem az engedélyezett helyre épült, mert a vállalkozónak onnan nem tetszett a kilátás. A helyi önkormányzat építési irodája titkolja, hogy milyen lépéseket tett a jogszerű helyzet visszaállítása érdekében.

Csipak Péter cégének októberre kell lebontania a hármashatár-hegyi luxusvilla telekhatáron túl, a természetvédelmi területbe épült részét. Erre a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága kötelezte a tulajdonost, elrendelve "az eredeti állapot helyreállítását".

Garázs a védett erdőben

Az Index januárban számolt be róla, hogy Csipak 1800 nm-es, Cirbolya utcai villájának hatállásos garázsa és a felhajtó, összesen mintegy 900 nm a védett állami erdő területén létesült. Csipak 7500 nm-es telkéhez egy rossz helyre felhúzott kerítéssel összesen mintegy 2000 nm-t csatoltak a védett erdőből, a garázs és a felhajtó erre a részre épült. A kerítést cikkünk megjelenése után áthelyezték, de még mindig nem az ingatlannyilvántartás szerinti telekhatárra.

A piros vonal a kerítés hozzávetőleges helyét, a zöld az ingatlannyilvántartásban levő telekhatárokat jelöli. A képre kattintva nagyobb méretben is megnézhetők a telekhatárok. A Google Earthben megtekinthető telekkoordinátákat tartalmazó fájl (kmz) innen tölthető le. (Forrás: Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala, Google Earth)

A vállalkozó januári állítása szerint jóhiszeműen járt el, mert egy régi kerítést hitt telke tényleges határának. Ez azonban nem magyarázta, hogy az engedélyezési eljárás során miért nem tűnt fel senkinek, hogy a ház és a garázs szabálytalanul épült.

Akcióban az erdészeti hatóság

Az erdészeti hatóság februári határozata már elrendelte „az erdő használatával összeegyeztethetetlen tevékenység" azonnali leállítását, márciusban pedig az eredeti állapot helyreállítására kötelezte a tulajdonost. A ház jog szerinti tulajdonosa, a Cirbolya Mansion Kft. nevű Csipak-cég fellebbezett, de a fellebbezés illetékét a felszólítás ellenére sem fizette meg, így az elsőfokú döntés jogerőre emelkedett: októberre el kell bontani a telek határán túl lévő építményeket.

„A határidő lejártakor a kormányhivatal erdészeti igazgatósága az előírt helyreállítás megtörténtét természetesen helyszíni bejárás során ellenőrizni fogja.” – írta kérdésünkre az erdészeti igazgatóság hatósági osztálya. Ha a tulajdonos nem intézkedik, a hatóság végrehajtást kérhet, aminek a vége akár kényszerbontás is lehet.

1998-2007-2010. A zöld vonal a kerületi szabályozási terv, egyben a telkek külső határát jelöli. Csipak Péter 2002-ben vásárolta az első telket.
Forrás: II. kerületi adatvagyon

A kezelő feljelentést tett

Januári cikkünk megállapításait az erdő kezelője, a Pilisi Parkerdő Zrt. is igazoltnak látta.  A cég elvégezte a telek geodéziai felmérését: vizsgálatuk „az erdőterület illegális használatának gyanúját megerősítette, az index.hu hírportálon megjelent mértékkel azonos nagyságrendű érintett területet mutatott.” – írták lapunknak. A Pilisi Parkerdő Zrt. a felmérés eredményéről értesítette az illetékes építési, természetvédelmi és erdészeti hatóságokat, egyben feljelentést tett.

A tájvédelmi körzet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. A DINPI arról számolt be, hogy Csipak Péter építkezésével kapcsolatban a rendőrség és az ügyészség is megkereste az igazgatóságot. Halász Antal, a DINPI munkatársa ugyanakkor elmondta, belső vizsgálatra nem került sor, mivel az ellenőrzéseik idején az ingatlan még a telekhatárnak vélt régi kerítésig húzódott, és csak később, az ellenőrzések végeztével telepíthették hátrébb.

„Három emberünk van az ellenőrzésekre, miközben százával mennek az építkezések a védett területek határainál” – indokolta Halász, hogy később már nem ellenőrizték a befejezettnek gondolt építkezést.

Hogyan került az épület szabálytalan helyre?

Nem talált felelőst a Budapesti Építész Kamara (BÉK) sem, amely azt vizsgálta: miként készülhetett kiviteli terv olyan területre, ahová a szabályok szerint semmit nem lehetett volna építeni.

„Az engedélyezési terv még a telekkönyvi határok közt ábrázolta a házat” – mondta Bálint Imre, a BÉK elnöke azt követően, hogy meghallgatta a tervezőt, Pálffy Györgyöt. Bálint szerint "nem azt engedélyezték az önkormányzatban, ami megvalósult".

A kamara nem látta a kiviteli tervet, noha az a perdöntő az ügyben. A kiviteli terv alapján készül el ugyanis az épület. Pálffy György magyarázatát, miszerint nem ő készítette a kiviteli tervet, a kamara bemondásra elfogadta.

Nem az építész készítette a kiviteli tervet

Kérdésünkre, hogy akkor ki készítette az épület felépítését lehetővé tevő tervet, a BÉK-elnök széttárta kezeit: Pálffy a meghallgatáson azt mondta nekik, hogy akkor már nem dolgozott Csipak Péternek, így nem tudja, ki lehet felelős.

Elmondtuk, hogy a Pálffy-irodában akkoriban dolgozó építészek állítják: ők készítették a terveket a főnökük utasítására, és mivel tudták, hogy megszegik a szabályokat, a tervet "felsőbb utasításra" nem szignálták. Bálint Imre válaszul azt hangsúlyozta, hogy a BÉK nem hatóság, így nincs joguk vizsgálatot folytatni.

Az építési hatóság titkolózik

A kiviteli terv szerinti építkezést az építési hatóságnak, jelen esetben a második kerületi önkormányzat építési irodájának kellett volna helyszíni szemlén ellenőriznie. Ilyen szemlét azonban vagy nem tartottak, ami elég szokatlan lenne, vagy ha igen, akkor nem tűnt fel az anomália, ami viszont nagyon kevéssé hihető.

Kérdéseinkre a kerületi önkormányzat sajtóreferense válaszolt, eszerint az engedélyezési eljárást a kerület jegyzője kivizsgálta, és fegyelmi felelősségre vonásra is sor került. Az Index információi szerint a fegyelmi eljárás keretében az építési iroda egyik munkatársát elbocsátották, ám több forrásból is úgy tudjuk, az engedélyezési folyamat tényleges irányítói valójában egy bűnbakra kenték a felelősséget.

Arra a kérdésre, hogy az iroda kiadott-e új fennmaradási, továbbépítési, használatbavételi engedélyt, illetve történt-e bírságolás, nem kaptunk választ. "További információkat adni személyiségi jogi okokból, valamint az ügy egyedi hatósági jellege miatt nem áll módunkban" – áll a közleményben.

Nem tetszett a kilátás Csipaknak

„Csipak Péter egy emelőkosaras daruval emeltette fel magát a leendő hálószobája magasságába, és ott döntötte el, hogy nem elég jó a kilátás” – állt elő meglepő, ugyanakkor Csipak körültekintő tervezési metódusát jelző történettel egy munkás, aki részt vett a villa építésében. A visszaemlékezés szerint a már megtervezett házat azért kellett jelentősen hátrébb tolni, mert csak a terület magasabban fekvő részéről tárult elég széles panoráma az ingatlanvállalkozó szemei elé.

Az erdészeti hatóság határozatáról, az építkezés jogszerűségéről és a darus történetről szóló kérdéseinket Csipak Péternek is elküldtük, de azokra ígérete ellenére végül nem válaszolt.