Ne higgyünk az utcai hőmérőknek

Több melegrekord is megdőlt a hétvégén, vasárnap Túrkevén 39,1 Celsius-fokot mértek, amellyel megdőlt a korábbi, 1927-es szegedi 37,5 fokos napi országos rekord. Ilyen hőségben a levegőt még forróbbnak érezzük, mint amilyen az valójában.

Budapesten és a nagyobb városok több forgalmas pontjánál a pontos időt jelző óra nemcsak az időt, hanem a hőmérsékletet is mutatja. Ezek gyakran 40 Celsius-fok feletti extrém értéket is mutatnak, miközben az emlegetett rekordmelegek meg se közelítik ezeket.

"Ezek az érzékelők rosszul, nem a szabványnak megfelelően vannak elhelyezve, így közvetlen napsütés éri a mérőt, ezért mutatnak olyan magas hőmérsékletet" - mondja Zárbok Zsolt, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Földfelszíni Megfigyelések Osztályának vezetője.

Az OMSZ az országban 100 helyen méri a levegő hőmérsékletét. A meteorológiai méréshez szigorú nemzetközi szabványokat kell betartani, a talajtól 2 méterre, árnyékos helyen. Korábban, amikor higanyos méréssel mérték a hőmérsékletet, egy házban helyezték el a mérőeszközt, ma úgynevezett sildekben történik a mérés. Ennek az a funkciója, hogy a napsugárzás ne érje a műszert, és csak a levegő hőmérsékletét mérje. Ezt úgy kell elképzelni, mintha 20 cm-es átmérőjű műanyag tányérok lennének, a felső részük fehér, az alsó fekete, hogy elnyelje a sugárzást. A rendszer teljesen automatikus, a mintavételezés 10 perces gyakorisággal történik, így egy nap 144 alkalommal érkeznek adatokat az OMSZ-hez, tudtuk meg Zárbok Zsolttól.

Ilyen mérőállomások Budapest öt pontján találhatóak. A legnagyobb mérőhely a 18. kerületi Marczell György Főobszervatórium található, emellett mérnek még az OMSZ második kerületi központjában, a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren, az ELTE Természettudományi Karánál és a Fővárosi Csatornázási Művek újpesti területén.

"A legoptimálisabb, ha minél szabadabb helyen vannak a mérőállomások. A Belvárosban, ahol megreked a levegő, jellemzően 2-3 fokkal többet szoktunk mérni, mint a külvárosi részeken" - mondja. Hozzátette, vidéken a mérők elhelyezésénél inkább a kisebb települések szélére koncentrálnak.

Szegeden például két helyen, a külterületen és az egyetemnél is mérnek, így összehasonlítható a két mérőpont közötti hőmérséklet-különbség.