Horror volt vonattal utazni a hétvégén

„Debrecenből lassan egy órája nem indul az IC Pest felé, klíma kikapcsolva, a vagonban ötven fok, nyuggerek, gyerekek sírnak a széksorok között, tájékoztatás nulla.”

„Mi most ülünk Szarvason a pályaudvaron, és a jelenlegi állás szerint este tíz helyett fél egykor érünk haza.”

„50 kilométernyi utat két és fél óra alatt tettünk meg, természetesen 35 fokos hőségben. Ezek után nagyon komolyan gondolom, hogy végeztem a MÁV-val.”

Ilyen és ehhez hasonló vélemények jellemezték a hétvégén vonattal utazók hangulatát. A MÁV járatai ugyanis a szombat-vasárnapra meghirdetett, legmagasabb fokozatú hőségriasztás alatt gyakran órákat késtek eredeti menetidejükhöz képest, az utasok pedig ez idő alatt nemhogy a hőséget enyhítő vizet, de még tájékoztatást sem igen kaptak.

Négy és fél óra a Balatontól

A fentieket bizonyítja egy szerkesztőségünkbe érkezett olvasói levél is, melynek írója a légkondícionálás és a szervezetlenség teljes hiányáról számolt be. "Vasárnap 16 óra 10 perckor indult a fővárosba tartó vonat Balatonfüredről és kezdeti örömre adott okot, hogy egy új, piros vonatról volt szó. A lelkesedés azonban hamar alábbhagyott, a szerelvény ugyanis összesen 2 kocsiból állt, a benti hőmérséklet pedig meghaladta a 35 fokot. A helyzet minden megállóval rosszabb lett: az utasok gyarapodtak, az állóhelyek fogytak, a hőmérséklet nőtt, az ablakot pedig a klíma miatt nem lehetett nyitni."

Az utasok később megkérdezték az arra haladó kalauztól, miért nincs klíma a vonaton, mire azt a választ kapták, hogy van klíma, de a tömeg miatt csak a kocsi két szélén lehet jobban érezni. "A következő kérdés az volt, hogy vasárnap délután, a Balatont a fővárossal összekötő vonalon miért egy két kocsiból álló vonat közlekedik, amire azt a meglepő választ kaptuk, hogy azért, mert a másik két kocsi ablakait berúgták a „diszkósok” az éjjel."

A helyzeten a székesfehérvári átszállás sem segített: a Velencei-tónál ismét rengeteg ember zsúfolódott össze, a vonat pedig Baracska után egyszerűen megállt és nem ment tovább. "Vártunk 10 percet, majd harmincat, ötvenet. Láttunk leszálló embereket, előre rohanó kalauzt, a többi vágányhoz siető utasokat. De információt nem kaptunk senkitől. Közel egy óra ácsorgás után megtudtuk: a mi mozdonyunk elromlott, így egy másik sietett segítségünkre, de az is csak a következő megállóig, Martonvásárig tolt el minket."

Martonvásáron többen leszálltak és taxit hívtak, voltak akinek a Déli pályaudvaron várakozó hozzátartozói a központban érdeklődtek, mi történik, de ott nem tudtak semmilyen Baracskán álló vonatról. Többen hívták a MÁV-Start direkt vonalát, ahol azt mondták, a vonat már elindult - ami nyilvánvaló képtelenség volt, hisz a szerelvény ekkor még mindig vesztegelt. A vonat végül 20 óra 40-kor, 4 és fél órával a balatoni indulás után érte el a végállomást.

Az eset nem egyedi: a tegnap este Balatonról Budapest felé tartó vonatok utasai máshol is jelentős, negyven perces késésekről számoltak be. Többen utaztak klímás vonattal, de a légkondícionálás sok esetben náluk sem működött, így voltak, akik a hőségben elájultak. Nyitható ablakok ugyanis ezeken a szerelvényeken nincsenek.

A javítás néha napokig is eltart

A fenti hibákról megkérdeztük a Máv-Start Zrt véleményét is. Levelükben a következőt írták: "Az ablaküveg kitörése vagy ehhez hasonló rongálások helyreállítása csak az erre a célra alkalmas műhelyben lehetséges, ez pedig a konkrét sérülés mértékétől függően, akár több napos forgalomból való kiesést is jelenthet." Hogy mért nem állítottak be ebben az esetben új kocsit, az a válaszból nem derül ki. Azt viszont határozottan állítják: két kocsiból álló szerelvény nem közlekedhetett a hétvégén.

"A balatoni távolsági forgalomban a szerelvények általában 6-9 kocsiból állnak. Az elmúlt hétvégén - bár sajnos több meghibásodás előfordult - a MÁV-Start Zrt. rendelkezésére álló összes vasúti kocsija közlekedett, a Balaton-parttól a fővárosig pedig nem közlekedhetett 2 kocsiból álló szerelvény."

A légkondicionálást érintő hibákról azt írták: a nyári időszakban különösen figyelnek rá, hogy ne induljanak el klímahibás kocsik. Ha a klíma menet közben romlik el, véleményük szerint elég, ha megkérjük a kalauzt, intézkedjen az ügyben. "A jegyvizsgáló kolléga a nála lévő speciális kulccsal kinyithatja az ablakokat" és ha ez sem segítene a problémán, még mindig átmehetünk egy másik kocsiba.

Debrecen felől vágányzár és felsővezeték-szakadás

De nem volt jobb a helyzet az ország keleti felében sem, ahol egy Zugló melletti felsővezeték-szakadás és a nyári felújítások miatti vágányzár bénította meg a teljes vonatközlekedést.

"Debrecenből akartunk Pestre jönni vasárnap kora délután, mikor az állomásra érve láttuk, hogy az egyik arra tartó Intercity már most 90 percet késik. A miénkre szerencsére csak tíz percet késett, és ezután sikerült is gyorsan felszállnunk a kocsinkba. A vonat azonban egy óra múlva sem indult el, kikapcsolták viszont az eleinte még működő légkondit is - mesélte a vonat egyik utasa. - Később hallottunk valami zajt, majd átjöttek a kocsinkba a szomszéd kocsi utasai is, mivel az ő vagonukat lekapcsolták. Közülük a legtöbben hiába vettek helyjegyet maguknak, az egész út alatt állniuk kellett."

A Budapest felé tartó Kamilla IC végül hetven perc késéssel indult el, a lemaradást pedig egészen a végállomásig tartotta. Az utazás közben megjelenő kalauz nem tudott megnyugtató tájékoztatást adni, miért nem indultak el, a jegyeket pedig csak külön kérésre kezelte le - rosszmájúbb utasok szerint azért, hogy később ne lehessen azt visszaváltani.

Mindig az Intercityké az elsőbbség

A beszámolók közül többen is megemlítik, hogy az Intercityket kivételezett szerelvényekként kezelik, és sok esetben a klíma nélküli, csak a menetszél hűsítő erejében bizakodható gyors vagy sebes vonatok utasainak rovására engedik őket előre.

Az Új MÁV blog egyik Nyírbátorba utazó bloggere már Pestről Debrecenbe is 25 perc késéssel és enyhe pánikkal érkezett, attól tartva, hogy a késés miatt lekéste a csatalkozást.

"Jogosan hittük azt, hogy a csatlakozásunk elment az orrunk előtt, s csak integethetünk utána. De nem így történt. A Füzesabony-Eger felől érkező csatlakozás - mely ha jól tudom, igen messze esik a felújítás alatt álló Bp-Cegléd-Szolnok vonaltól - 50 percet késett, majd egy órás késéssel indult el. A szembejövő vonat miatt azonban rögtön a második megállónál várakozásra kényszerültünk. A követekző szakaszon lépésben haladtunk, Nyírgelsénél pedig ismét álltunk harminc percet, hogy az egy órával későbbi, szintén szembejövő vonatot is el tudjuk engedni - biztos azt gondolták, ha már ennyit vártunk, ez a kicsi nem számít. Végül a Debrecen-Nyírbátor között lévő 50 kilométert két és fél óra alatt tettük meg."

"Hiába késik a vonatunk akár két és fél órát is, mivel a vonatunk nem IC, csak gyorsvonat, kevésbé áll a MÁV érdekében a menetrend betartása, hiszen a jegyárat nem kell visszacsengetniük” - írja egy másik, tegnap póruljárt utas is.

Nem osztanak vizet

A másik gyakori panasz, hogy a kánikulában országszerte ingyen vizet osztanak, a vasárnap tetőző hétvégi hőségben sem az Intercityk, sem a légkondícionálás nélküli, sokszor félórákon át vesztegelő vonatok utasai sem kaptak semmilyen italt. A hangosbemondókon ellenben minden nagyobb állomáson arra figyelmeztettek, a hőségriadóra való tekintettel felhívják az utasok figyelmét: senki se induljon el megfelelő mennyiségű folyadék nélkül.

Vasárnap este lévén azonban a legtöbb, hét közben működő állomásbüfé zárva volt, az utasok pedig a legtöbb esetben még akkor sem mertek leszállni az állomásépületek körüli vízcsapok felfedezéséhez, ha a vonat épp vesztegelt.

"A vízosztás egy jogos felvetés, ha hőségriadó van, vagy ha tikkasztó a hőség, akkor ilyen esetben az lenne a minimum, hogy az utasoknak hűtött vizet osztogatnak, ha már késik a vonat" - véli egy kommentelő, ám a társaság szerint a kérdés nem ennyire egyértelmű.

Mint írják: "jelenleg a korábbi évek tapasztalatait figyelemmel kísérve vizsgálják annak lehetőségét, hogy a rendkívüli meleg napokon, hőségriadó idején milyen egyéb intézkedésekkel - így például akár vízosztással - tudja a vasúti utazást még komfortosabbá tenni utasai számára."

A menetjegyek árát csak részben térítik meg

"Tegnap én is utaztam volna vidékre a szüleimhez. A zuglói megállóból indultam volna, 25 perc késést mondtak be, 45 percig vártam. Úgy döntöttem visszaváltom a jegyem és nem utazom. Húsz százalék levonással kaptam vissza a pénzem, vagyis kb. 400 forintot fizettem azért, hogy 45 percig állhattam a melegben a megállóban" - írja egy másik olvasó.

A vasúttársaság kérdésünkre azt válaszolta: a késések után fizetnek kártérítést. A pót vagy helyjegy-köteles vonatoknál 30 és 119 perc közötti késésnél a menetjegy árának 25 százaléka, a két órát elérő késés esetén pedig felé jár vissza, kivéve ha a késést elemi csapás, hatósági intézkedés, vagy zavargás okozza, mert ebben az esetben a vasút mentesül a kártérítés kifizetése alól.

A kártérítést a cég egyébként egy hónapon belül fizeti ki, egyes esetekben pedig a pénztáraknál is van lehetőség a kifizetésre. A társaság egyébként határozottan cáfolta azt a pletykát, miszerint kezeletlen menetjegy esetén nem fizetnek: szerintük ha a menetjegyről világosan megállapítható, hogy késett feláras vonatra érvényes, akkor a kártérítés teljesítéséhez nem szükséges a szignó. A sebes- vagy gyorsvonatoknál levelükben kártérítésről nem esett szó.

• Önnek is van hasonló vasúti élménye? Küldje el!