Nem csak hétvégén jár a pokolvonat

Öt órás vonatút Szegedről

Egyetemes panasz volt, hogy a vonatok nemcsak a nyári időszakban sűrűn használt Budapest-Balaton viszonylatban, hanem az ország teljesen más, a nyaraló tömegektől független részein is késtek; volt, hogy csak 10-15 percet, de akadt olyan is, ahol 110 perces késéssel érkezett a szerelvény. "Fél tizenkettőtől fél kettőig vártam a Debrecen felől érkező Miskolc-Nyíregyházi vonatra. A vonat végül a kiírás szerinti 100 perc helyett 110 percnél többet késett. A tájékoztatás a hangosbemondón félig érthetetlen, több esetben pedig egyenesen ostobaság volt" - írta a pórul járt utas.

A szegedi vonalon is gondok voltak: a péntek délutáni, Szegedről induló vonatnak este hétre kellett volna Zugló vasútállomásra érnie. "Nagykőrös után azonban megálltunk. Nem volt kánikula, de meleg volt. Rengeteget vesztegeltünk, a kalauz szavaiból pedig kiderült: már induláskor tudták, hogy állni fog a vonat, de erről nem értesítették az utasokat. Próbáltak tájékoztatni minket, de ők sem rendelkeztek semmilyen információval. Nem tudták, jön-e értünk busz, és ha igen, mikor, de azt mondták: kilenc-fél tíznél előbb ne nagyon számítsunk semmire. Végül két 15 fős busszal vittek el minket Ceglédig, nagyon sokat fordultak, közben pedig befutott még egy vonat, így az emberek száma is megduplázódott. Végül 22 óra után érkeztem meg Zuglóba.”

Ilyen esetekben lehet hasznos egy olvasónk által beküldött oldal, melyen figyelemmel követhetjük, mekkora késéssel érkezik kiválasztott vonatunk.

A levelekből az is kiderült: több utas tapasztalta, hogy vonatánál minden előzetes figyelmeztetés nélkül megváltoztatták a menetrendet. Így lett a zónázóból vagy a gyorsvonatból hirtelen minden állomáson és állomáshelyen megálló személyvonat.

Egy kicsit más helyzet, de legalább ilyen érdekes lépés volt az is a társaság részéről, hogy a vidékről Budapest felé tartó utasnak elfelejtettek szólni arról: a hatvan perc késéssel induló személyvonat helyett választhatja a szintén egy órája a vágányokon veszteglő IC-t is, amivel jelentősen gyorsabban jutna a fővárosba. "Gyorsan kèrtünk egy IC pótjegyet ès igyekeztünk a vàgànyhoz, 19.04-kor. De a vonat elment! Nem igazàn èrtettük a helyzetet, ès igyekeztünk az utasoktól megtudni valamit. Kiderült, hogy a vonat ami elindult, valójában az egy óràval azelőtt esedèkes IC volt. Amit az egészben nem èrtek, hogy ha màr ilyen kèsèsek vannak, akkor mièrt nem lehet az utasokat értesíteni, hogy èrkezik egy IC, ami szintèn a Keletibe tart, tessèk bàtran felszàllni, az IC pedig mért nem várja meg őket."

Összesen ketten fértek fel

Többen megírták, hogy a MÁV Start tájékoztatása ellenére mégis járnak két kocsiból álló szerelvények Budapest felé, de egyébként is általános panasz volt, hogy a vonatok sokszor túl kevés kocsival közlekednek, ami miatt az emberek valódi tömegnyomorban, legtöbbször állva tesznek meg több órás utakat.

„A fiam még pünkösd előtti pénteken, Kelenföldön szeretett volna felszállni a Nagykanizsa felé tartó vonatra, ami pár km-rel arrébb, a Déliből indult el dél körül. Az utasok legnagyobb meglepetésére két szerencsés, csomag nélküli emberen kívül senki nem fért fel a vonatra, annyira tele volt! A fülkék, a peron, minden dugig volt utassal, csomaggal! Felháborítónak tartom, hogy annyira nem gondolkodik a MÁV, hogy az akkori ünnep, hosszú hétvége és egyben utolsó tanítási nap kapcsán sem állított be plusz kocsikat” - írta meg korábbi élményét egy hölgy.

Hasonlót élt meg Zsuzsa is vasárnap, aki egy óra várakozás után tudott felszállni a Budapestre tartó vonatra. „Balatonról jött teljesen tele. Nekünk még szerencsénk volt, mert valahogy felfértünk, de több állomáson maradtak hoppon az utasok, mert nem tudtak felszállni. Levegő alig, az emberek ájuldoztak. Maga volt a Balkán.”

Ám még a fentieket is überelte egy egészen friss, tegnapi eset, melyet Dániel küldött be. "Hétfőn délben, Velencefürdőn szálltam volna fel a Budapestre tartó vonatra, ám az akkor 40-50 perc késéssel beérkező keszthelyi vonat valamennyi szerelvénye olyannyira teli volt, hogy az emberek a vonat ajtaja előtt, a földön utaztak. Az ajtókat nem lehetett rendesen nyitni, a vonatra felszállni, mert ott is feküdtek az el nem férő emberek és ez valamennyi vasúti kocsiban így volt.”

A vésznyitóval nyitották ki az ajtókat, nehogy elájuljanak

Bár a MÁV tegnap küldött válaszában azt írta: ahol a vonaton van beszerelve klíma, ott nem indítják el a járatokat enélkül, ezt több olvasónk is határozottan cáfolta. Ferenc például vasárnap utazott volna a Mecsek IC-vel, de a vonat klímája már az induláskor sem működött. "Próbálkoztak a klíma indításával, éreztem a lábamnál, de a történet hamar véget ért. Nem vagyok klímaszakértő, de azt tudom, hogy a mindig nálam lévő szoba hőmérő 41 fokot mért az ülés belső oldalán. A kalauz végül az ablakokat az utasok kérésére kinyitotta."

„Pénteken a Keletiből induló Venezia nemzetközi expresszel mentünk Lellére, az első osztályra vettem jegyet, légkondis kocsiba, pótjeggyel, hogy a Balaton Sound miatti tömeg ellenére kulturáltan utazhassunk. Nem sikerült. Negyvenkét fok volt (mértük), ablak blokkolva, az indulást követően a légkondi nagyjából ötpercenként 20-30 másodpercet fújogatott. A kalauz kinyitotta a folyosón lévő mini csík ablakot, és bár sokat nem ért, legalább légzéshez szükséges levegő érkezett. A folyosónál ülőkről csepegett a víz, dobáltuk a zsebkendőket, ráadásul tömegek álltak a közlekedőkben a csak helyjegyes vonaton” - írta Zsuzsanna.

Egy másik olvasónk vasárnap délután próbált Pestre jutni. "A velem szemben ülő srácról patakokban folyt a víz, egy nő ásványvízzel locsolta magát, hogy el ne ájuljon. A szomszédos üléseken ülő 80 év körüli hölgy méltóságteljesen tűrte a hőséget és levegőtlenséget - minden tiszteletem az övé. Viszont ugyanilyen erővel akár kaphatott volna szívinfarktust vagy agyvérzést is ott a vonaton. A kalauz kérdésünkre - miért nem megy a klíma - azt felelte, megy a klíma, ha nem hiszem menjek oda és hallgassam meg a motort. Végső elkeseredésemben leszálltam a vonatról (40 perc várakozás után!), lesz ami lesz. A pályaudvar egyetlen WC-jének csapjából ittam egy kis vizet és lelocsoltam magam, nehogy elájuljak.”

Mások a klíma hibája esetén kinyitható ablakok méretét kifogásolják. "Azok az ablakok még WC ablaknak is kicsik lennének - igaz, legalább nem fulladtunk meg, csak főttünk saját levünkben. Vegyem pozitívan? Jó fogyókúra volt”, egyesek pedig a vésznyitóval törtek utat egy kis levegőnek. „Annak ellenére hogy ajtót nem szabad nyitni, mi a vésznyitóval kinyitottuk az ajtókat, hogy legalább némi huzat legyen. Ha az ellenőr észrevette, becsukatta velünk, de pár perc múlva újra kinyitottuk." A legmegdöbbentőbb történetet viszont László írta meg, aki idős szüleivel indult szombaton Pest felé.

„A hőségriadóra tekintettel előre megváltottuk az IC pót- és helyjegyet, de az IC kocsiban a klíma nem működött, az ablakok nem voltak nyithatóak. A kocsiban kellemes szauna hőmérséklet uralkodott. A kalauz csak a második felszólításra volt hajlandó igazolni, hogy nem működik a klíma, holott előtte pont ő volt az, aki sikertelenül próbálta megjavítani azt. A Déliben a tőle kapott igazolással megpróbáltuk visszakérni a jegypénztárban a pótjegy árát, de 15 perc sorban állás után átküldtek az ügyfélszolgálatra, ahol közölték: csak bónt tudnak adni, készpénzt nem. Nem volt mit tenni, elfogadtam a 3x360 Ft helyett a 3x300 Ft értékű bónt. Már otthon voltam, mikor kiderült: kötelesek lettek volna kérésre készpénzt adni, a START ügyfélszolgálatára írt panaszomat azonban a mai napig nem válaszolták meg."

Problémás volt a jegyvásárlás és a visszaváltás is

Hogy sokan nem váltották vissza jegyüket, vagy nem próbáltak meg kártérítést kérni az utazás miatti kellemetlenségekért, azon nem csodálkozunk. „Az IC helyjegyemet meg sem próbáltam visszaváltani, mert olyan sor állt a pénztárban, hogy mire sorra kerültem volna, rég hazaértem” - írták a legtöbben, de volt olyan is, aki azért nem kért kártérítést, mert visszariasztotta a szükséges adminisztráció.

"Mikor megkérdeztük, hogy miért nem a korábban megszokott, átvételi tömbbe töltik ki a visszavételt és nem adják ide rögtön a pénzt, azt mondták, EU-s előírások miatt minden kérelmet a központban kell megvizsgálniuk és ezután levélben értesítenek egy hónapon belül arról, hogy visszakapom-e a jegyem 25 százalékát. A nyomtatványt úgy negyed óra alatt sikerült kitölteni, addig tartott, mire kisakkoztuk a vonat járatszámát, meg egyéb forgalmi adatait."

Ennél érdekesebb az a két történet, amiben nem akartak jegyet eladni a potenciális utasoknak. "Július 8-án indultam 17:05-kor a Keletiből Balatonfüredre a Venezia IC-vel. Mondanom sem kell, egy órával az érkezés előtt nem kaptam pótjegyet a vonatra, pedig volt üres ülőhely. Ezt onnan tudom, hogy a nagy tömeg ellenére 10 perccel a vonat indulása után találtam helyet, a kabin ajtaján pedig föl volt tüntetve, hogy a foglalás Zágrábtól Splitig szól. Számomra érthetetlen, miért nem tudták kiadni Budapesttől Székesfehérvárig."

A probléma előtt mi is értetlenül álltunk, míg nem érkezett egy másik levél, amiben fény derült a probléma okára. "Nemzetközi IC-vel szerettünk volna vasárnap Siófokról hazajutni. Helyjegy persze nem volt a rendszer szerint, de tapasztalt utasként tudtam, hogy ettől a vonat még nem feltétlenül van tele, és hogy nemzetközi vonatokon kvótarendszer van, vagyis amely országokat érinti a vonat, azoknak rendelkezésére áll bizonyos számú hely, amelyre jegyeket adhat el. Attól tehát, hogy a magyar helyjegyek elfogytak, még simán lehet, hogy a horvátoknál még van üres. Ilyenkor az a szokás hogy a vonaton lévő kalauztól kell venni, a MÁV pedig hozzácsap az eredeti helyjegy árához még 500 Ft-ot büntetésképp, mert nem vetted meg előre a jegyed. Így sikerült a teljes árú jegy mellé még 900 Ft-ot fizetnem - a másik alternatíva a leszállítás lett volna, vagy a pénzbüntetés."

Van, aki mégis elégedett

A rengeteg, panaszos vagy épp gunyoros kicsengésű levél között azért volt egy, ami sem a "soha többé nem utazom MÁV-val", sem a "tegyenek már végre rendet a vasútnál is" típusú kategóriába nem fért bele, sőt kifejezetten pozitív példának tartja a vasúttársaság működését.

„Tegnap Tatabányáról utaztam Vácra, Budapesten keresztül - írta Péter. - Útközben minden indulás és érkezés menetrend szerint zajlott, a kocsikban olyan hideg volt, hogy az már szinte túlzás. Ülőhely bőven volt, még a tömegével megjelenő bicikliseknek is akadt hely a vonaton. Hőségriadót nem tapasztaltam - ez valami új szokás, hogy ha nyáron 30 fok feletti a hőmérséklet, akkor pánikot kell kelteni. Mégis, mikor legyen 30-35 fok? Talán áprilisban? Rosszabb hírem is van, télen akár fagy is lehet!”