Pintér Sándor bőrére ment az Eclipse-ügy?

Az Index információi szerint a Fideszben is egyértelműnek tartják, hogy Pintér Sándor belügyminiszter számára egyre kellemetlenebb az Eclipse Informatikai Rendszerház Rt. tulajdonosait érintő nyomozás.

A több hónapnyi csend után június végén újra előkerült vizsgálat első körben ugyan csak az NBH két korábbi főigazgatóját, és az MSZP volt miniszterét, Szilvásy Györgyöt hozta nehéz helyzetbe, mindhármukat letartóztatták. A katonai ügyészség nem hozta nyilvánosságra, milyen ügyben gyanúsítják őket. Csak jóval később derült ki, hogy a szokatlan nemzetbiztonsági titkolózás mögött a tavaly tavasszal megkezdett nyomozás áll, akkor azonban kormánykörökben is világossá vált, hogy az egyelőre beláthatatlan méretű, de bizonyosan több tízmilliárdos állami megrendelésekről szóló történetnek nem csupán az előző ciklus vezetőire nézve lehetnek negatív következményei.

Félelmük nem is volt alaptalan, hiszen a napokban hivatali vesztegetéssel gyanúsították meg a Belügyminisztérium egyik helyettes államtitkárát, Eiselt Györgyöt, aki 2009-ben a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójaként kapott egy Mercedes sportkocsit az Eclipse-től, a cég pedig nem sokkal később megnyerte azt a hírhedtté vált, 5 milliárdos állami tendert, aminek a vége pénzmosási és adócsalási ügy lett.

Érdekes, hogy a sokáig titkolt „Szilvásy-ügy” hátterét kiteregető Heti Válasz szerint is magyarázatra szorul, hogy a belügyminiszter „áttételeken keresztül” összefüggésbe hozható az Eclipse-sztorival. A kapcsolódás pedig nem csupán azt jelenti, hogy az Eclipse-t beengedték a Civil Zrt. Angol utcai bázisára, és hogy Eiselt György a kormányalakításkor már közismert információk ellenére helyettes államtitkári posztot kaphatott a BM-ben, hanem azt is, hogy a cég Pintér Sándor Hajnalka nevű lányát projektvezetőként alkalmazta. A lap Sipos Jenő VPOP-szóvivő nyilatkozatára támaszkodva azt állította, hogy az Eclipse-Zömök-irányítók pénzmosási és adócsalási ügyleteihez nincs köze Pintér Hajnalkának, a vámnyomozók sem gyanúsítottként, sem tanúként nem hallgatták ki, a Népszabadság szerint azonban ennél bonyolultabb a helyzet.

A napilap pénteki számában arról írt, hogy a vámnyomozók éppen a Pintér-lány telefonjának lehallgatásával szereztek információkat az Eclipse pénzügyeiről, és a cégvezetőik letartóztatását részben ezekre a lehallgatási anyagokra alapozták. Csakhogy, állítja a Népszabadság, egyes lehallgatási anyagokon ténylegesen nem az hallható, amit belőlük a nyomozati iratokban jegyzőkönyveztek, ezért az Eclipse-ügy vizsgálatát kezdő vámos nyomozók közül már többen kikerültek az állományból: a vizsgálat volt vezetője nyugállományba vonult, és a stáb több tagja is leszerelt.

Nem először van gond nyomozókkal

Az elmúlt tíz évben már máskor is megtörtént, hogy érzékeny ügyben vizsgálódó nyomozót gyanúsítottak és vádoltak meg.

A nyomozók kerültek a vádlottak padjára az olaj- és a brókerügyben is, de mindkét esetben alaptalanul.

Az olajügyekben nyomozó Sándor Istvánt, alias Papát 2000 októberében vették őrizetbe egy nappal azelőtt, hogy meghallgathatta volna a parlamenti olajbizottság. Azzal gyanúsították, hogy az Energol-ügyben később megvádolt vállalkozóhoz kapcsolódó akcióban "konstruált rendőri intézkedést hajtott végre", majd arról valótlan tartalmú rendőri jelentést készített. Ügyét államtitokká minősítették. A bírósági eljárások 2008-ig tartottak, amikor a Legfelsőbb Bíróság minden vád alól felmentette az ORFK egykori felderítő tisztjét.

A K&H-s brókerügy főnyomozója, az ORFK pénzmosás elleni osztályát vezető Molnár Csaba ellen a Nemzetbiztonsági Hivatala feljelentése nyomán 2004-ben indítottak eljárást hivatali vesztegetés gyanúja miatt.  Ügyét 45 évre titkosították, de ezt később feloldották. Molnárt azért citálták bíróság elé, mert 2003-ban összesen 1700 forint értékű szuvenírt, süteményt, karkötőt és ceruzatartót kapott egy szír és egy magyar pénzváltótól. A vád szerint Molnár később állítólag szólt a pénzváltóknak, hogy bejelentés érkezett velük kapcsolatban a pénzmosás elleni osztályhoz. (Meg nem erősített lapinformciók szerint a szír pénzváltót volt az, akit 2010 márciusában Budapesten lelőttek egy piros lámpánál).

Molnárt egy másik ügyben közokirathamisítással és hivatali visszaéléssel is megvádolták. Amikor Kulcsár Attila még szökésben volt Molnár Csaba még bizonyítékok hiányában megtagadta a nyomozást az ügyben. Azt is felrótták neki, hogy az erről szóló határozatot már 2003. június 29-én aláírta, mert másnap külföldre kellett mennie, és a faxot másnap másnapi dátummal küldték el. Molnár Csaba bírósági ügyei egészen 2010-ig tartottak, minden ügyben jogerősen felmentették. A rendőrtiszt 2005 őszén adta be leszerelési kérelmét, akkori helyettese, akit szintén megvádoltak sem dolgozik már a rendőrségnél.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!