A felvételizők kétharmada bekerült
További Belföld cikkek
- Viharos széllel tör be Magyarországra a hóesés
- Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: Önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
A tegnapi ponthatárhúzás után a felvételizők kétharmadának, összesen 97 769 diáknak sikerült végül bejutnia valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Ez megfelel az előző évek átlagának.
Az alapképzésekre bejutók 75 százaléka államilag támogatott helyre nyert felvételt, amelyen nem kell tandíjat fizetni. Az összes felvett közül közel 40 ezren alap- és egységes osztatlan, államilag finanszírozott nappali képzésre kerültek be. Ehhez hozzájön a 10 ezer felsőfokú szakképzésre és a korábban keresztfélévben felvettek száma, így jön ki az 53 450-es, államilag támogatott keretszám (ami nagyjából háromezerrel kevesebb a tavalyinál). A mesterképzésen a meghirdetett 19 600 helyet nem töltötték fel. A 26 ezer jelentkezőből 16 ezer hallgatót vettek, közülük 84 százalék került be az államilag finanszírozott képzésre.
A Corvinus tarolt
A maximális 480 pontot idén sehol sem kellett elérni a felvételhez. A legmagasabb pontszám államilag finanszírozott képzésben most is a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) kellett: a nemzetközi gazdálkodási alapszakon 463 pont volt a határ. Annak ellenére, hogy korábban a Corvinus feldarabolásáról jelentek meg hírek, a többi kilenc legmagasabb ponthatárt is itt állapították meg:
A 10 legmagasabb ponthatár 2011-ben* | |||
Képzés | Intézmény | Ponthatár | Felvettek száma |
nemzetközi gazdálkodás | BCE-GTK | 463 | 117 |
gazdálkodás és menedzsment | BCE-GTK | 457 | 132 |
nemzetközi tanulmányok | BCE-TK | 453 | 141 |
kereskedelem és marketing | BCE-GTK | 451 | 75 |
turizmus-vendéglátás | BCE-GTK | 451 | 41 |
pénzügy és számvitel | BCE-GTK | 451 | 126 |
alkalmazott közgazdaságtan | BCE-KTK | 451 | 54 |
kommunikáció és médiatudomány | BCE-TK | 451 | 21 |
emberi erőforrások | BCE-KTK | 451 | 19 |
gazdaságelemzés | BCE-KTK | 449 | 32 |
* állami, nappali, alap- és egységes osztatlan képzés (forrás: Oktatási Hivatal) |
Idén az alapképzésben a gazdaságtudományok voltak a legnépszerűbbek: csaknem minden ötödik jelentkező (14 ezren) ilyen képzést jelölt meg első helyen, közülük végül 4400-at vettek fel. A gazdálkodás és menedzsment szakra jelentkezőknek legalább 394 pontot kellett elérni, a legmagasabb, 457-es ponthatár a BCE-n volt. A turizmus-vendéglátás szakokra 315 és 451 pont között lehetett bejutni.
Műszaki és a természettudományi képzést nagyjából annyian kezdenek, mint korábban, ám a tudományágak iránti alacsony érdeklődés miatt nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy ezek a területek népszerűek legyenek a középiskolások körében – mondta a felsőoktatási felvételi pontokat ismertető pénteki tájékoztatón Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár.
Ponthatárok a legnépszerűbb képzéseken 2011-ben* | ||
Képzés | Minimum pontszám | Maximum pontszám |
gazdálkodás és menedzsment | 394 | 457 |
turizmus-vendéglátás | 345 | 451 |
mérnők informatikus | 200 | 375 |
gépészmérnöki | 269 | 375 |
pénzügy és számvitel | 394 | 451 |
jogász | 416 | 427 |
általános orvos | 417 | 436 |
kommunikáció és médiatudomány | 408 | 451 |
nemzetközi gazdálkodás | 394 | 463 |
villamosmérnöki | 224 | 364 |
* állami, nappali, alap- és egységes osztatlan képzés (forrás: Oktatási Hivatal) |
A műszaki képzési területre többen (a kilencezres keretszámra több mint 12 ezren) jelentkeztek, mint amennyi helyet be lehetettet tölteni, de ez a természettudományi területről még nem mondható el, tette hozzá Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Kiemelte, amit eddig leszűrtek az idei felvételi eredményekből, az megerősíti azt a képet, hogy a felsőoktatásban hol vannak az erősségek, és hol kell változtatni a szakokon és a létszámkereteken. Konkrétumokat nem mondott, ezt a készülő felsőoktatási törvénnyel alakítják majd ki.
A ponthatár nem jelent semmit
Jogi és igazgatási területen az 1300 helyre közel 5 ezren jelentkeztek. Idén tizedével csökkent a bölcsészettudományi és társadalomtudományi képzési területekre felvételizők száma, de a 3700 bölcsészettudományi helyre még mindig közel 8 ezren jelentkeztek első helyen. A felsőfokú szakképzésnél viszont a 9 ezres állami keretszámra mindösszesen 7 ezren adtak be jelentkezést.
Az orvosképzésben a Semmelweis Egyetemen az általános orvos szakon 436, míg a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen elég volt 417 pontot elérni. A jogász szakoknál a legtöbb az ELTE jogi karához kellett, 427 pont, míg a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen egyaránt 418 pont is elég volt a bekerüléshez. Kommunikáció szakon az ELTE-n 442, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán 415 pontot kellett teljesíteni.
Furcsa eredmény született viszont a Pannon Egyetemen. A költségtérítéses finanszírozási formában a legtöbb pont a veszprémi székhelyű egyetem mérnök-informatikus szakához kellett: a maximum 480 pontszámból itt 478-ra volt szükség a bekerüléshez, míg ugyanezen a szakon az állami képzésre elég volt a 375 pont. (A tavalyi felvételi adatok szerint a költségtérítéses forma akkor még el sem indult, az államira akkor is 375 volt a bejutás küszöbe.)
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke hangsúlyozta: nem jelent semmit sem, hogy hol volt a legmagasabb a ponthatár, az ugyanis csak azt mutatja meg, mekkora volt a legalacsonyabb pontja annak a jelentkezőnek, akit még felvettek. Lehet, hogy a jelentkezők között sokan jóval magasabb pontot is elértek. Így a legmagasabb ponthatárokat csak a szak jelentkezéseinek számával és a keretszámmal együtt szabad vizsgálni.
Az átlag 354
A felvételizők harmadának sikerült bekerülni arra a szakra, amelyet első helyen jelölt meg. Az egyes szakokon a megállapított ponthatárok átlagosan most is 300 és 400 pont közé estek. Az alap-, egységes és osztatlan képzésekhez átlagosan 400 pontot kellett elérni. A jelentkezők átlagpontszáma idén két ponttal volt jobb a tavalyi 352-höz képest.
Míg az államilag finanszírozott képzésekre átlagosan 350 és 400 pont között kellett teljesíteni, addig a költségtérítéses képzésekre elég volt a 200-300 pont közötti eredmény is, említette meg érdekességként Princzinger Péter. (Alapképzésen, egységes, osztatlan képzésen a felvételi pontszámok küszöbhatára idén is 200 pont volt, ez alatt sem állami, sem pedig költségtérítéses képzésre nem vettek fel senkit sem.)
Pótfelvételi már csak önköltségen
Akik most nem felvételiztek vagy a tegnapi ponthúzás után egyik helyre sem vették fel őket, azok pótfelvételin jelentkezhetnek augusztus 9-ig elektronikus úton, vagy hagyományos jelentkezési lapot kitöltve. A pótfelvételin már csak költségtérítéses képzéseket hirdetnek meg. A ponthatárokat itt augusztus 29-én állapítják meg.