Hajsza az albérletért

Nem érdemes halogatni az albérletkeresést. Bár a fővárosban és vidéken is bőséggel kínálnak kiadó lakást és szobát, az egyetemek, főiskolák campusaihoz közeli, alacsony költségű helyek pillanatok alatt elmennek.

Vásárlás helyett albérlet

„Korábban a szülők lakást vásároltak abban a városban, ahova felvették a gyereket, de hogy ne egyedül lakjon, inkább többet áldoztak a vásárlásra, és 2-3 szobás lakást vettek. A lakótársaknak kiadott szobák bérleti díjából pedig a gyerek fedezni tudta saját kiadásait. Ez a jelenség azonban a válság hatására visszaszorult” – mondja Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője.

Akik nem engedhetik meg maguknak a saját lakást, nem tudtak, vagy egyszerűen csak nem akartak kollégiumba menni, azok albérletet kerestek. Budapesten és az egyetemi városokban a diákok leginkább többen összeállva bérelnek lakást, így lényegesen olcsóbban tudnak kijönni a rezsivel is.

60 ezer a lélektani határ

A fővárosban a használt téglalakások átlagos havi bérleti díja 1400-1500 forint körül alakul négyzetmétenként, panellakásoknál ezer forint. Budán a XI. és a III. kerület a legnépszerűbb, a pesti oldalon pedig a VI., VII., VIII., IX. és a XIII. kerületben laknak legszívesebben a diákok.

Déry Attila szerint a főváros központi helyein és a Belvárosban most is könnyű lakást kiadni. A diákoknál a havi 60 ezer forintos bérleti díj a lélektani határ, de e felett is keresnek a fiatok – főleg a külföldi diákok – ingatlanokat.

Vidéken az egyetemekhez közeli panellakások átlagosan havi 800-900, a téglalakások pedig ezer forint négyzetméteráron bérelhetők. Déry szerint a lakást kereső egyetemistáknál a választás legfőbb szempontja az egyetem, főiskola közelsége. Emellett a hallgatók inkább a frekventált, jó közlekedésű, bútorozott, 2-3 szobás ingatlanokat keresik. „Ritka, hogy a diákok egyedül veszik ki a lakást. Általában ketten, hárman bérelnek."

Afelvi.hu tavaly indított albérletkereső szolgáltatásán is több tucat hirdetést találni. Kínálnak itt kiadó lakást, szobát, de ezek mellett lakótársakat is szép számmal keresnek a leendő gólyák.

„Nemdohányzó lány albérlőtársat keresek. Az ELTE-n nemzetközi tanulmányok szakon leszek elsőéves. ELTE-hez nagyon közel, Petőfi híd pesti hídfőjénél 1,5 szobás lakásba: rendezett környék, kiváló közlekedés!” – szól az egyik hirdetés.

Meggondolják

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 8 hagyományos és 5 szakkollégiumot működtet, amelyben 3800 ELTE-s diákot tudnak elhelyezni, a Nagytétényi úti kollégiumban pedig 300 férőhelyet tartanak fent a más felsőoktatási intézményekben tanulóknak.

Seifert Tibor hallgatói ügyekért felelős rektori főbiztos, az ELTE kollégiumainak főigazgatója elmondta, korábban volt olyan időszak is, amikor négyszeres, ötszörös volt a túljelentkezés. Ez az arány mostanra visszaesett, de még így sem jut mindenkinek férőhely: most a jelentkezők hetven százalékát tudják elhelyezni. Az ELTE 13 kollégiumában az első éveseknél kétszer, míg a felsőbb éveseknél 20 százalékkal jelentkeznek többen, mint amennyit fel tudnának venni.

Az egyetem hallgatói önkormányzata egy pontrendszer alapján rangsorolja a kollégiumi felvételizőket. Elsődleges szempont, hogy csak vidéki, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, nappali tagozatos diákok jelentkezhetnek. Az elbírálásnál figyelembe veszik a hallgató szociális rászorultságát, tanulmányi eredményét és a lakóhely távolságát is.

„Egyre inkább látszik, sokan meggondolják, hogy vidékről feljöjjenek-e tanulni, ugyanis olcsóbb, ha valamelyik vidéki egyetemre, főiskolára járnak, mint a fővárosban, hiszen az alapképzést bárhol megcsinálhatják” – mondja Seifert. Hozzátette, a külföldi diákok aránya is kevesebb: féléves képzésre 40-50 diák érkezik a környező országokból, de a külföldi kollégisták száma is mindösszesen 150 fő.

„Sok külföldi diák már alapból lakást keres magának magyarországi tanulmányai előtt. A külföldiek közül csak azok mennek kollégiumba, akik odahaza is kollégisták voltak, ez leginkább a spanyol, portugál, török diákokra jellemző” – mondja Seifert Tibor.

Változó árak

Az ELTE kollégiumaiban mindenhol egységesen, 9 ezer forintot kell fizetni a szállásért havonta. A Semmelweis Egyetem honlapja szerint szociális alapon 978 hallgatónak tudnak kollégiumi helyet biztosítani. Az egyetem négy kollégiumában a térítési díjak havonta 18 és 24 ezer forint között mozognak.

A Debreceni Egyetem 4700 kollégiumi férőhellyel rendelkezik. A városban az államilag támogatott hallgatóknak a legolcsóbb szoba 8 ezerbe kerül, míg a legdrágább, egy ágyas szobáért a Campus Hotelben 25 ezer forintot kell fizetni havonta. Ugyanezeket a szálláshelyeket – 11 ezer forinttal többért – a költségtérítéses hallgatók is igénybe vehetik.

Nem tetszik

A Szegedi Tudományegyetem a 15 ezer nappalis hallgató egyharmadának tudnak férőhelyet biztosítani az egyetemi karok hat saját és a külső kollégiumokban összesen, havonta 9 és 12 ezer forint közötti összegért. A szegedi kollégiumi szobák felszerelése változó: főként 10-15 négyzetméteres, 3-4 ágyas szobák vannak. Egyes kollégiumokban 2 szobára jut egy kisebb konyha. Az egyetemen várólista működik, ám a beköltözést követő hónapokban ezek a helyek elkezdenek ürülni, hiszen nem mindenkinek tetszik a szállás.

A külföldiek szinte kizárólag Szeged belvárosában található lakásokat bérelnek. A legolcsóbb albérletek itt 15-20 ezer forinttól kezdődnek, ami nem tartalmazza a rezsiköltséget, így a hallgatónak legalább 25 ezer forinttal kell számolni – komfortfokozattól és elhelyezkedéstől függően.

Drága, de legalább színvonalas

Több egyetemen is jelentős kollégium fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt években. A magánvállalkozók bevonásával, úgynevezett PPP-programban felújított, vagy újonnan épített szobákért a diákoknak jóval többet kell fizetniük, mint a lepukkant, évtizedek óta felújításra váró kollégiumokban élő egyetemistáknak, főiskolásoknak.

Az ELTE például elkerülte a PPP-s beruházásokat, helyette inkább önerőből próbálják fejleszteni kollégiumait. Pécsett viszont most fejeződött be az öt éven át tartó felújítási program: PPP-beruházásban az egyetem nagy kollégiumait újították fel. 2008-ban adták át az első, 800 férőhelyes felújított szállást. Idén a Szántó és a Jakabhegyi úti kollégium felújításával 1240 új férőhelyet adnak át a már meglévő 2000 mellé, így szinte mindenkit el tudnak helyezni, aki kollégiumi ellátást igényel. A Pécsi Tudományegyetemre (PTE) járó 12 ezer diák mintegy harmada kollégista.

Kresák Gergely a PTE Kollégiumi Osztályának vezetője elmondta, mivel PPP-beruházásban valósultak meg ezek a felújítások, az elmúlt 6-7 évben drasztikusan emelkedtek náluk a kollégiumok árai. Míg korábban 4500 forintot kellett havonta fizetni, addig most ez az összeg 12 és 18 ezer forint között mozog.

Az egyetemvárosban a kollégisták 90 százalékát az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók teszik ki, de mivel 2006-óta minden hallgató jogosult kollégiumi igénylést beadni, a költségtérítéses finanszírozási formában tanulóknak is lehetőségük van a kollégiumi elhelyezésre.

Viszont akik nem akarnak az egyetemi évek alatt kollégiumban lakni, azok a Központi Hallgatói Szolgáltató Irodához fordulhatnak segítségért, ahol egy adatbázis üzemeltetnek a városban található albérletekről, azok árairól.

„Bár a kollégiumi áraink emelkedtek, a szállások komfortfokozata is hihetetlen mértékben javult. Korábban a 4-5 ágyas szobákban spártai viszonyok uralkodtak. Most, a jellemzően 2-3 fős szobák jól felszereltek, széles sávú internetkapcsolattal, önálló konyhával és fürdővel is el vannak látva. A világ bármelyik campusában megállnák a helyüket a kollégiumaink” – tette hozzá Kresák.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!