Az angolnak nincs alternatívája

Bár a Nemzetierőforrás-minisztérium oktatásért felelős államtitkárságakésőbbre ígért részleteket az Origo értesülésével kapcsolatban, amely szerint az új nyelvoktatási stratégiában háttérbe akarják szorítani az angolt, ugyanis azt túl könnyen meg lehet tanulni, és helyette olyan nyelveket (például németet, franciát, spanyolt, olaszt, latint) kellene elsőként tanítani, aminek tanulása „egyenletes terhelést” jelentene a tanulónak, az államtitkárság a porálon megjelentekre mégis közleményben reagált.

Ösztönöz

Az államtitkárság szerint a hírportálon megjelent hír csak egy szakmai körökben folyó vita: aki első nyelvként angolt tanul, az nehezebben sajátít el egy második idegen nyelvet, mint az, aki a németet vagy valamelyik neolatin nyelvet (francia, spanyol, olasz) tanulja meg először. (A Magyar Nemzet még augusztus elején a nyelvoktatási stratégiára hivatkozva arról beszámolt be, hogy a készülő dokumentumban azt javasolják, hogy ne az angol legyen az első oktatott nyelv az általános iskolákban.)

A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE) már többször megvitatta, hogy az angol helyett egy másik, a magyartól szerkezetileg eltérő (ilyen például a latin) nyelvet kellene elsőként oktatni az iskolákban. „Nyelvészetileg tényleg nem az angol a legalkalmasabb, azonban ha a realitásokat nézzük, az angolnak nincs alternatívája” – mondja Klaudy Kinga nyelvész, a MANYE elnöke.

„Az angol prioritását megkérdőjelezni nem lehet. Ezen mi, magyarok nem fogunk tudni változtatni. Ha a nyelvtanulás az elején egyszerűnek tűnik, az miért jelent problémát? Ugyanis akkor könnyebben vesszük rá magunkat, hogy más nyelveket is megtanuljunk” – mondja Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Hozzátette, hogy az angol nyelv elsőként tanulása sem könnyű, de ösztönözni tudja a diákot, hogy további nyelveket tanuljon. A francia például „bonyolult” nyelvnek számít, ezért kevésbé népszerű, mondja.

Nehéz

A francia nyelv nehézségét az is igazolja, hogy a diákok elenyésző része, a 2009–2010-es tanévben az általános iskolában alig két és fél ezren, gimnáziumokban, szakközépiskolákban és szakiskolákban összesen huszonhatezren tanulták.

Az oktatási statisztikai évkönyv adataiból az is kiderül, hogy tíz év alatt lényegesen nőtt az angol nyelvet tanulók aránya: a 2001–2002-es tanévben az 1,6 millió diák közül 644 ezren tanultak angolt, a 2009–2010-es tanévben az 1,4 millió diákból összesen 729 ezren.

A második legnépszerűbb idegen nyelv változatlanul a német, bár közkedveltsége jócskán csökkent: tíz éve 542 ezren tanulták, ez a szám a tavaly előtti tanévben 383 ezerre esett vissza. Ugyanakkor majdnem kétszer többen tanulnak spanyolul, mint korábban, és nőtt az olaszt választók aránya is. A latinul tanulók száma viszont ötezerrel csökkent.

A felsőoktatásban tizenhatezerről tízezerre csökkent a nyelvszakos hallgatók aránya is. Egyedül a spanyol szakon vannak némileg többen.

Ki tanítana?

Ma a középiskolákban az angol nyelv dominanciája mellett felkapottnak számít a spanyol, az olasz, a francia, de egyre több iskola tér vissza az orosz nyelv oktatásához is, mondja Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szerinte ha fordulna a trend, és nem az angol tanítása állna az első helyen, ehhez a személyi feltételek nem lennének meg, azaz nem lenne elég német-, francia-, spanyol- és olasztanár. Mendrey László szerint is az angol mellett az egyéb nyelveket oktató tanárok száma lényegesen kevesebb, és újabbak kiképzése sok időbe telne.

A 2008–2009-es tanév közoktatási statisztikai adatai szerint a német, francia, olasz, spanyol, orosz és latin nyelvszakos tanárok száma összesen négyezerre tehető, angolt viszont ötezer tanár oktat az általános és középiskolákban.

Egyszeregy

Sári Márton nyelvész a lemaradásunk okát abban látja, hogy a magyaroknak jóval nehezebben megy megtanulniuk az angol nyelvet. Ugyanis a magyar, az uráli nyelvcsalád tagjaként más tipológiai rendszerbe tartozik, mint az angol, kiterjedtebb a ragrendszere és más az alapszókincse.

„A nyelvészek nem tesznek különbséget a nyelvek között az alapján, hogy melyik nehezebb a másiknál. Az igaz, hogy az angol nyelv tanulása az első fázisban még könnyű, de ilyen alapon nem lenne szerencsés háttérbe szorítani, mondván, kezdjen el franciát tanulni a gyerek, és az angolt utána majd úgyis könnyen megtanulja. Az angol mára alap elvárás, olyan, mint az egyszeregy, de a diákok iskolai keretek között sem tudják megtanulni” – mondja a nyelvész.

Ezt a véleményt osztja Klaudy Kinga is, aki úgy látja, a magyar nyelv szerkezete, szókincse az indoeurópai nyelvcsaládtól nagyon eltér, így a diákoknak csak a harmada képes arra, hogy középfokon megtanuljon legalább egy idegen nyelvet. A nyelvész a megoldást abban látja, ha a közoktatásban jobban összehangolnák a magyar és az idegen nyelv tanítását.

Túlzás

Ugyancsak a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy az általános iskolában bevezetnék egy második idegen nyelv tanítását és javasolják az óraszámemelést is. Az első nyelv negyedik osztálytól lenne kötelező, heti három-négy órában, a második nyelv a hetedik osztálytól lépne be,  heti három órában. A gimnáziumoknak biztosítaniuk kellene, hogy a gyerekek azt a két idegen nyelvet tanulják tovább, amit általános iskolában elkezdtek. Az első nyelvet itt is három-négy, a másodikat legalább heti három órában kell majd oktatni, írta a lap.

„Csak megnyugtató, hogy az oktatásért felelős államtitkárság is fontosnak tartja az angol nyelv tanítását, ugyanis ha megnézzük az elmúlt húsz évet, a legtöbb diák ezt a nyelvet tanulja. Ez az a világnyelv, amit hasznosítani lehet. Az már kétséges, hogy a jelenlegi oktatási rendszer meg tudja-e teremteni a lehetőséget, hogy a gyerekek még egy nyelvet magas szinten megtanuljanak. Ebben vannak kétségeim” – mondta Galló Istvánné.

A PSZ elnöke szerint nem lehet a végtelenségig emelni a diákok óraszámát. „A középiskolában a heti három óraszám kevés, helyette minden nap kellene, hogy legyen nyelvóra, ugyanakkor túlzásnak tartom a két idegen nyelv tanításának bevezetését az általános iskolában. Félremagyarázás, hogy az angolt könnyű lenne megtanulni, sem ezt, sem másmilyen nyelvet nem könnyű elsajátítani, ebben a kérdésben az oktatási államtitkárság által kiadott közleménnyel teljesen egyetértek” – teszi hozzá.

Az általános iskolákban kötelezőként oktatandó két idegen nyelvről Klaudy Kinga is úgy látja, ehhez nincsenek meg a feltételek: „Az alacsony óraszám és a tanári gárda miatt nem látom esélyét annak, hogy a diákok használhatóan meg tudják tanulni a második nyelvet.”

Kiváltság

Az oktatási államtitkárság júliusban napvilágot látott tervei szerint pár év múlva csak középfokú C típusú nyelvvizsga birtokában jelentkezhetnek főiskolára vagy egyetemre a középiskolások. Galló Istvánné úgy látja, a jelen közoktatási rendszer nem tud minden tanulót felkészíteni a sikeres nyelvvizsgára. Ennek okát a nyelvórák alacsony számában látja a PSZ elnöke.

„Ez még jobban rostálná a jelentkezőket, így azok, akik egyébként alkalmasak lennének arra, hogy főiskolán, egyetemen tanuljanak, a nyelvvizsga hiánya miatt nem nyernének felvételt. Jó lenne, ha a cél az lenne, hogy ne legyenek kiváltságosok, ugyanis ma nem minden iskola tudja felkészíteni a diákokat a nyelvvizsgára. A szülők pénztárcáját terhelné a külön nyelvórák finanszírozása” – teszi hozzá.