Minden eddiginél nagyobb sztrájkra készülnek
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
A munkatörvénykönyvet is érintő 9 pontos követeléscsomagot fogalmaztak meg az akcióegységbe tömörült szakszervezetek, amelyek szeptember 29-től indítják a határozatlan időre meghirdetett, D-Day-nek keresztelt sztrájk- és tüntetéssorozatukat. A mintegy 70 szakszervezetet, civil- és társadalmi szervezetet tömörítő akcióegység Budapesten ülősztrájkot, kerekasztal-megbeszélés, nagygyűlést tart és félpályás útlezárásokkal lassítja majd országszerte a közúti forgalmat.
Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint a "demokráciáért, a szociális biztonságért, az emberi és a munkavállalói jogok megőrzéséért" küzd. Úgy vélekedett, a rendszerváltás óta nem volt példa ilyen akciósorozatra.
A 9 pontos csomagban követelik az igazságos és méltányos közteherviselést, a visszamenőleges hatályú törvénykezés beszüntetését, a háromoldalú társadalmi párbeszéd visszaállítását a munka világában, a szociális partnerekkel való egyeztetést a Munka törvénykönyve tervezett módosításával kapcsolatban, a korkedvezményes és korengedményes szolgálati nyugdíjak alkotmányos védelmét, méltányos átmenet biztosítását a nyugdíjrendszer változtatásával kapcsolatban, a szakszervezetekkel való egyeztetést az új életpálya modellekről, a sztrájkjog visszaállítását, és azt, hogy ne csorbuljanak a szakszervezetek jogai.
Az akcióhoz csatlakozó szakszervezetek a D-Day elnevezéssel a szövetségesek normandiai partraszállására utalnak, arra a napra, amely végül elhozta Európába a békét.
Az akciók határozatlan idejűek, addig folytatják, amíg el nem érik a céljaikat, és amíg nem tudják a kormányt, a döntéshozókat befolyásolni. A helyzetet folyamatosan értékelik majd, egy pont teljesülése még nem jelent győzelmet. Kiemelte, hogy a megmozdulás politikamentes, a pártokat kérik, ne is csináljanak az akcióból pártpolitikai rendezvényt.
Szeptember 29-én, délután kezdik az akciót a fővárosi Clark Ádám téren egy ülősztrájkkal, amelynek létszámtól függően több további helyszínre is lehet. Elmondta még, hogy szeptember 30-án a budapesti Kossuth téri Nagy Imre szobornál tartanak társadalmi kerekasztal-megbeszélést, ahol társadalmi, szakszervezeti vezetőkkel beszélgethetnek az érdeklődők a jelenlegi hatalommal és az általa tervezett jogszabály-módosításokkal kapcsolatos problémáikról.
Október 1-jén, délután rendeznek tiltakozó nagygyűlést a Kossuth téren, azt követően lehet csatlakozni az ülősztrájkhoz. Október 3-tól az ország különböző területén útszűkítéseket terveznek, ezeket határozatlan ideig fenntartják majd.
Kónya Péter szerint a fegyveres rendvédelmi nyugállományú kollégák adják a gerincét a megmozdulás kezdetének, de mivel a kormány döntései nemcsak őket érintik, az ülősztrájkra is több ezer ember várnak. Nagy tömegre az október 1-jei nagygyűlésen számítanak - tette hozzá.