Marad a védett kor és a kismamák védelme
Lezárult az új munka törvénykönyve munkaanyagának első konzultációs szakasza. A Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM) két hét alatt 150 érdemi észrevétel érkezett a tervezettel kapcsolatban. Az első konzultációs szakaszt követően a tervezetbe bekerült a védett kor intézménye és a kismamák munkajogi védelme, közölte a minisztérium.
Mint azt az Index megírta, a dokumentumot nemcsak szakmai szervezetek és érdekképviseletek kifogásolták, hanem politikusok is, és nemcsak ellenzékiek. A kisebbik kormánypárt, a KDNP részéről Harrach Péter elfogadhatatlannak nevezte az NGM által készített anyagot, amiről néhány nappal a publikálása után Lázár János Fidesz-frakcióvezető azt mondta: a dokumentumot csak munkaanyagnak tekinti.
Munkajogászok és szakszervezeti állásfoglalások a tervezetnek több mint húsz pontját kifogásolták. Általánosságban azt, hogy az új munkajogi szabályozás tehát növelné a munkaadók és munkavállalók közötti alkuk súlyát, holott a két fél viszonyrendszere egyenlőtlen, és csökkentené az állami szabályozás jellemzően a munkavállalókat védő szerepét. Így a mainál sokkal kevesebb olyan garanciális elem lenne az új törvényben, ami a munkavállalót védi.
A tervezet több nemzetközi normát is sértene, mondta a Liga és a Munkástanácsok is. Egyfelől azzal, hogy az új törvényben nem kapnának kiemelt munkajogi védelmet a szakszervezeti tisztségviselők, másfelől azzal, hogy a felmondás tényét ezentúl gyes, gyed, táppénz idején is közölni lehet.
Nemcsak munkajogi, hanem alkotmányossági kritikákat is kapott a tervezet. A TASZ és a K-Monitor elemzése szerint a dokumentum egyes passzusai sértik az alaptörvény rendelkezéseit. Sérülnének a személyes adatokat védő alapjogi előírások és alkotmányellenesen szűkülnének a munkaviszonnyal összefüggő szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogok. Aggályosnak tartják a titokvédelmi kötelezettség elnagyolt szabályait is, azok ugyanis a munkáltatók közérdekkel ellentétes, tehát például korrupt vagy kartellező magatartásának feltárását nehezíti.
Az NGM közölte: a további észrevételek elemzése még folyik, a konzultációsorozat következő szakaszában személyes egyeztetésekre is sor kerül a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletekkel. A konzultációsorozat után kezdődik a közigazgatási egyeztetés, a kormány pedig várhatóan ősszel dönt a tervezetről. A törvényjavaslat ezt követően kerül az Országgyűlés elé.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
