A magyar oktatás ragaszkodik a kézíráshoz

Nincs kihaló félben

„Sokat veszítene az emberiség, ha megtanítanánk a finom mozgásokat, amiket aztán nem használnánk” – mondja Szidnai László. A szakember úgy látja, annak ellenére, hogy sokan kongatják a vészharangokat, a kézírás nincs kihaló félben, sőt. Egyre nagyobb értéke van egy kézzel írt levélnek, de újra divatba jönnek a kalligrafikus szövegek, például a díszes meghívók, nem beszélve arról, hogy a számítógépen rögzített információk jóval könnyebben elveszhetnek, mint a papírra vetett sorok, véli az íráspszichológus.

Két ujjal vagy vakon: csak hatékony legyen

„Minden olyan készség, amit elveszünk az emberektől, hatással lehet a munkaerő-piaci értékükre is” – állítja Kiss Judit, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Manpower ügyvezetője. Mint mondja, ma Magyarországon csak kevés munkahelyen és szakmánál (például a titkárnőknél, call centereknél, recepciósoknál) rögzítik követelményként az álláshirdetésben, hogy az illető tudjon gyors- és gépírni.

Az átlag azonban nem ez: az elsődleges elvárás még mindig a számítógép-használat. „Az sem jelenthet gondot, ha valaki csak két ujjal tud pötyögni, ha hatékonyan el tudja végezni a munkáját. A lényeg, hogy fejlődőképes legyen, és jól végezze azt, amit csinál” – mondja.

Az Egyesült Államokban rég bevált módszer, hogy az állásinterjún az interjúztató laptopot használ. A számítógépes felvételiztető módszert idehaza is kipróbálták, ám itt elutasították, mondván, udvariatlanság: egyfajta gátként tekintenek rá a felvételiztető és az interjúalany között. Lehet, hogy elér ide is ez a trend, de csak akkor, amikor erre a magyarok is érettek lesznek, véli Kiss Judit.

Pár hónap alatt meg lehet tanulni

Egy felnőttképzéssel foglalkozó oktatási központban elmondták, egyre több kis- és nagyvállalat keresi fel őket, hogy dolgozóikat gépíró tanfolyamra írassák. Az oktatási osztály vezetője elmondta, a gyorsírás csak speciális munkahelyeken elvárás, náluk még senki sem akart ilyen tanfolyamra jelentkezni. A számítógép ismeretét viszont sok cég természetesnek veszi, ugyanakkor gépírni nem mindenki tud. Ha nem is profi szinten, de a három-négy hónapig tartó 70 órás kurzus alatt meg lehet tanulni a billentyű és a szövegszerkesztő program használatát.

A szellemre is hat

„Elfogadható, hogy a felső tagozatos diákok esetenként géppel írt házi dolgozatokat adjanak be, de hasznos maradna, hogy mint eddig, kézzel is készségszinten megtanuljanak írni. Nem csupán azért, mert nincs velünk minden élethelyzetben egy laptop vagy számítógép, hanem mert olyan összetett, tanult készség a kézírás, amely nagyban hozzájárul a személyiség fejlődéséhez” ­– mondja Demeter Lilla grafológus, magyar-történelem szakos tanár.

A kézírás az egyetlen olyan emberi tevékenység, amelyet három évig tanulunk erősen szabályozott módon, mégis ennyire különböző, egyedi jelleget ölt felnőtt korra. „Kezdetben megtanuljuk a vonalvezetést, fékezést, illesztéseket és egyszerű ábra-szerkezetek alkotását. Megtanuljuk  a szöveg térben való elhelyezését, a téri orientációt, térszabályozást, melynek szimbolikusan szociokulturális jelentése van. Ha arányosan,  jól tagolva töltjük ki a papíron a teret, akkor világos gondolkodásra és jó szociális funkciókra nevelnek” – mondja a grafológus.

Hozzátette, a papír szimbolikusan a szociális térnek felel meg, a szöveg és a papír viszonya pedig az én és a közösség viszonyáról szól. Azzal, hogy az írásnál margót hagyunk, sortávolságokat alakítunk ki, ezek összefüggnek olyan szociális jelentésekkel is, minthogy másnak is teret adunk, és másokra is figyelünk.

A kézírás a finommotoros képességek mellett a gondolkodási funkciókat is fejleszti, míg a klaviatúrán a betű kikeresése és a billentyű lenyomása jóval egyszerűbb tevékenység. A grafológus véleménye szerint a kézírás megtanulása olyan összetett képességeket fejleszt, amelyek elvesztése kiszámíthatatlan hatással lenne az emberi szellemre és kultúrára. A kézírás háttérbe szorítása előtt ezért alaposan meg kell vizsgálni ennek a folyamatnak a hátterét.

Jó időben

A kézírás oktatása nem véletlenül kezdődik hagyományosan hat-hét éves korban, mert ekkora fejlődnek ki a kéztőcsontok kellő számban, amelyek részt vesznek az írásban. Ekkor alakulnak ki azok a finommotoros képességek, amelyek a koordinációt végzik, illetve ekkor lesz az agy és psziché olyan érett, hogy a kisdiák figyelni, összpontosítani tudjon.

„Az írástanítás optimális életkorban zajlik, viszont előnyös lenne egy új, egyszerűsített, gyorsan írható standard bevezetése, de mindenképpen folyóírással és nem nyomtatott betűkkel, mint az a külföldi példákból mutatják. A kézírás rutinjának kialakulásához évek kellenek, azaz hagyni és tanítani kell az iskolásokat jegyzetelni, míg felső tagozaton ezzel párhuzamosan lehet oktatni a klaviatúra kezelését is. Mindkettőre szükség van, mivel egymást kiegészítik és erősítik a személyiséget” – mondja Demeter Lilla.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!