Ezért állhat bíróság elé Gyurcsány Ferenc

2008. május 21-én, az Országgyűlés Nándorfehérvári termében találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Joav Blum és Fred H. Langhammer üzletemberekkel. A tanácskozás témája a Sukoróra tervezett gigantikus szálloda-kaszinó-sport komplexum volt, ami a nagyságrendjét tekintve az Audi győri vagy a Mercedes kecskeméti beruházásán is túltett volna.

Az utólagos magyarázat szerint a kormány számára kiemelkedő érdek volt a nemzetgazdasági szempontból is jelentős, több ezer munkahelyet teremtő beruházás megvalósulása. Az akkori ellenzék, illetve az ügyészség jelenlegi álláspontja szerint azonban a tanácskozáson történtek az államnak milliárdos kárt okozó hivatali visszaéléssorozat kulcsmomentumai voltak, ami felveti az ügyben közbenjáró miniszterelnök büntetőjogi felelősségét.

 A parlament hétfőn este felfüggesztette a volt kormányfő mentelmi jogát, az ülésnapon történtekkel külön cikkben foglalkozunk.

Pedig gördülékenyen indult

Joav Blum izraeli-magyar üzletember két hónappal később, 2008 júliusában cserélt el három (két albertirsai és egy pilisi), összesen 787,4 millióra becsült, 183 hektárnyi telket egy 1 milliárd 84 milliós, állami tulajdonban lévő sukorói ingatlanra a Velencei tó partján. Az állam kényszerhelyzetben volt: Blum egymással határos ingatlanjai az M4-es autópálya tervezett nyomvonalára estek, és a kisajátítás miatt ilyenkor a tulajdonos maga választhat cserealapot.

Blum szerint az ingatlanokat eredetileg is fejlesztési, és nem befektetési céllal vásárolta, a sukorói helyszín azonban még az albertirsainál is kedvezőbb lehetőséget jelentett a zöldmezős, King's City nevű egymilliárd eurós kaszinó-szálloda befektetéshez. A hetvenhektáros vízparti területen szállodák és éttermek, valamint élményfürdő, golfpálya, fedett sípálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztató központ épült volna.

A csere létrejött, Blum befizette a közel 300 milliós különbséget. A fejlesztésre létrehozott és Blum által vezetett cég, a KC Bidding Kft. mögött mások mellett Fred H. Langhammer és Ronald S. Lauder amerikai üzletemberek álltak. A King's Cityt a kormány kiemelt beruházássá minősítette, ami elsősorban az adminisztratív eljárások felgyorsítását ígérte.

Kezdettől gyanús volt

A telekcsere miatt a kezdetektől a visszaélés gyanúja merült fel, az ellenzék (elsősorban az LMP, majd a Fidesz) pedig folyamatosan támadta: a Blum által becserélt telkek (gyümölcsöskertek) beszámított értéke a vád szerint jóval meghaladta a valóságost, a sukoróié pedig annál jóval alacsonyabb volt, ezért az államot több mint 1,3 milliárd forintos kár érhette.

2009 áprilisában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja – ingatlanpanamázás – miatt eljárást indított a Központi Nyomozó Főügyészség, melynek keretében Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont is tanúként hallgatták meg. Joav Blumot közokirat-hamisítással is megvádolták, amiért a gyanú szerint csak papíron létesített az ügyintézéshez szükséges lakóhelyet Sukorón.

Polgári perrel a jogszerűségért

A kormányváltás után, 2009 júliusában Bajnai Gordon miniszterelnök vizsgálatot rendelt el, majd polgári pert indított a csere előtti állapot helyreállításáért, hogy bíróság állapítsa meg, jogszerű volt-e az ingatlantranzakció. A per idén márciusban kezdődött meg.

2009 augusztusában a Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy – a még a kormányváltás előtt – februárban kiírt kaszinótenderen a közép-dunántúli régióban egyedüli indulóként a KC Bidding nyerte el a koncessziót. Mivel a sukorói telek új tulajdonosának földhivatali bejegyzése az ügyészségi eljárás miatt késett, a kaszinóhoz így előbb volt meg a koncesszió, mint a telek.

Kezdődik az elszámoltatás

A 2010-es választást és kormányváltást követően az óriásberuházás ismét előkerült: Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szinte azonnal vizsgálatot indított az ügyben, a kormány pedig szeptemberben levette a King's Cityt a kiemelt beruházások listájáról.

Budai vizsgálata kezdettől az ügyben érintett politikusok felelősségének megállapítására irányult. A bevezetőben említett 2008. májusi, a beruházókkal tartott egyeztetés kapcsán 2010 novemberére a kormánybiztos meggyőződésévé vált, hogy a telekcserét valójában a pénzügyminisztériumból irányították.

Szerinte mindezt a PM belső levelezése, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő iktatókönyvei és Blum ügyvédjének levelei igazolják: a telekcserére épp azért került sor, hogy elkerülhető legyen a nyílt versenyeztetés. 2010 szeptember elején előzetes letartóztatásba került a csereszerződés két ellenjegyzője, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt vezérigazgatója és Császy Zsolt volt értékesítési igazgató.

Még a főügyészt is megtámadták

A hűtlen kezelésről szóló gyanú szerint megszegték a vagyongazdálkodásra vonatkozó törvényi és hivatali szabályokat. December közepe óta mindketten szabadlábon védekezhetnek, ugyanakkor a gyanúsítottak köre kibővült a PM volt szakállamtitkárával, Markó Andreával.

Hogy az ügy igen fontos és sürgős volt az elszámoltatási biztosnak, jelzi, hogy Budai Gyula 2010 decemberében azzal vádolta meg a hivatali ideje kitöltése miatt távozó Kovács Tamás legfőbb ügyészt, hogy hetekkel korábban megkapta a Gyurcsány elleni feljelentését, de falaz a volt kormányfőnek, és ezért nem hajlandó eljárást indítani. Kovács vérlázítónak nevezte a feltételezést, egyben cáfolta, hogy bármilyen feljelentést kapott volna.

A kaszinóálom vége

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011 januárjában felmondta a kaszinókomplexum koncessziós szerződését, és bejelentette a kötbérigényét a beruházóval szemben. A koncesszió miatt először a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, majd idén februárban az ügyészség is nyomozást indított, miután a gyanú szerint a kormány már egy évvel a tenderkiírás előtt tárgyalásokat folytatott a később egyedüliként induló KC Bidding embereivel. Utóbb kiderült, hogy 2010 januárjában Orbán Viktor is találkozott Ronald Lauderrel.

Polt Péter legfőbb ügyész áprilisban kezdeményezte Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését, hogy az ügyészségen hivatali visszaélés gyanújával gyanúsítottként hallgathassák ki. A volt kormányfő szerint a Fidesz által koholt vád alapján koncepciós eljárás zajlik ellene, és az Országgyűlés mentelmi bizottságának megküldött iratok szerinte pont az ártatlanságát bizonyítják.

A fő kérdés: mi történt a parlamenti találkozón?

Az inkriminált 2008-as parlamenti találkozón szerinte nemhogy döntések nem születtek, hanem további vizsgálatokat rendeltek el, ő pedig mindenkit a jogszabályok betartására kért, mondta azzal kapcsolatban, hogy az ügyészség szerint túllépte a hatáskörét, és visszaélt a hivatalával, amikor a tárgyaláson kijelentette, hogy támogatja a telekcserét. Mint mondta, az ingatlancsere érvénytelenítéséért indított polgári per tanúi ugyanezt igazolták.

Gyurcsány Ferenc nem ment el a mentelmi bizottság szeptember 6-i ülésére, mert mint mondta, „nincs sok megbeszélnivalója” a bizottsággal. A bizottság Gyurcsány mentelmi joga felfüggesztését javasolta az Országgyűlésnek, a volt miniszterelnök pedig maga is többször kijelentette, hogy szeretné, ha a képviselők felfüggesztenék a mentelmi jogát, hogy tisztázhassa magát.