Elakadt a pénzünk Brüsszelben

Egyelőre nem sikerült lehívnia a magyar államnak az augusztusban esedékes, közlekedésfejlesztésre szánt EU-s támogatásokat. Már folyamatban lévő beruházások finanszírozásáról van szó, elsősorban vasútfejlesztésekről és útépítésekről. A probléma információink szerint érintheti a Székesfehérvár – Tárnok vasútvonal felújítását, záhonyi és esztergomi vasúti fejlesztéseket, illetve az M43-as és M0-s utak építését is.

A brüsszeli bürokráciát jól ismerő forrásból úgy értesültünk, hogy októberben környezetvédelmi és energetikai területeken is érhetik kellemetlen meglepetések Magyarországot.

Levelet kapunk?

Az Indexhez olyan hírek érkeztek, ami szerint az Európai Bizottság a napokban levélben értesíti Magyarországot, hogy felfüggesztik a KÖZOP pénzek kifizetését. (A KÖZOP a Közlekedési Operatív Program rövidítése, a 2007-13 között Magyarországra érkező uniós pénzek mintegy harmada tartozik e kalap alá.) Két, egymástól független brüsszeli forrásunk is megerősítette az Indexnek, hogy készül egy ilyen levél, és akár még ezen a héten el is küldhetik.

Ugyanakkor az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságától hivatalosan azt a választ kaptuk, hogy „nem küldtünk ilyen levelet”, továbbá azt mondták az Indexnek, hogy „nincsenek felfüggesztve a KÖZOP-os kifizetések”.

Ha hivatalosan nincsenek is felfüggesztve, egyelőre lehívni sem lehet őket. Informális és hivatalos brüsszeli forrásaink is arról számoltak be, hogy a KÖZOP-pal kapcsolatos magyarországi átszervezésekkel valami gond van, és emiatt egyelőre nem férhet hozzá Magyarország az augusztusban esedékes pénzekhez.

NIF, KIKSZ, MFB, NAV, stb.

A gond az, hogy a választások utáni átszervezésekben egyaránt a Magyar Fejlesztési Bank alá helyezték a nagy közlekedési projekteket megrendelő NIF-et (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) és a konkrét pályázatokat közreműködő szervezetként terelgető KIKSZ-et (Közlekedésfejlesztési Zrt.). Ezzel az a probléma, hogy ugyanaz a gazda felügyeli a pályázat kiíróját és a pályázók felügyelőjét. És ez az EU-s szabályok szerint összeférhetetlen. Az összeférhetetlenségi szabály a korrupció lehetőségének kiküszöbölésére született.

A problémára augusztusban már reagált Magyarország, és a KIKSZ-et az MFB-től áttették a NAV (ex-APEH) felügyelete alá. Ezzel formálisan helyreállt a rend, ám Brüsszel még mindig nem elégedett. Hogy miért, arról mást mondtak az Indexnek informálisan és hivatalosan.

A hivatalos bizottsági válasz szerint „egy rutinjellegű igazolás” hiányzik a legújabb átszervezéssel kapcsolatban, „egy formális lépés még nem történt meg és ez szükséges ahhoz, hogy minden megfelelően haladjon”.

Ez a formális lépés arról szólna, hogy az ETAF (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) jelezze, hogy elégedett a változással. Az ETAF a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik.

Ugyanakkor nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, hogy nem egyszerűen egy pecsét hiányzik. E nem hivatalos változat szerint ugyan a bizottság elfogadja a KIKSZ kiszervezését, és az így létrejövő beruházásokat már szabályosnak tekinti, de az elmúlt évben az összeférhetetlen felállásban elköltött pénzek szabályosságát már vitatja.

Kedden Brüsszelben tárgyalt Petykó Zoltán, az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) elnöke. A hivatalos bizottsági kommentár szerint egy szokásos, 2-3 havonta esedékes találkozón vett részt az EU-s támogatásokat felügyelő főigazgatóval, és semmilyen konkrét probléma nem került napirendre. Máshonnan úgy értesültünk, hogy Petykó igyekezett a KÖZOP-os kifizetések újraindítását elintézni, de nem járt sikerrel. Az NFÜ egyelőre nem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.

Szétestek?

Az Index korábban arról írt, hogy az EU-s pénzek magyarországi kifizetése a kormányváltás óta akadozik, az érintett hivatalok képtelenek betartani a határidőket. A cikk megjelenése utáni napon az NFÜ közleményt adott ki, „Két és félszeresére gyorsult a kifizetés a kormányváltás óta az NFÜ-nél” címmel.

A közleményben többek között az is szerepel, hogy „2007 januárja és 2010. május vége között hetente átlagosan 103 támogatói szerződés megkötésére került sor, amely az elmúlt egy évben 174,2-re emelkedett, ami közel 70%-os növekedésnek felel meg. Jelentősen felgyorsultak a kifizetések is. A heti átlagos kifizetések értéke 5,5 milliárd forintról 14,7 milliárd forintra emelkedett. Azaz tavaly június eleje óta hetente átlagosan mintegy 2,5-szer több kifizetés történt, mint az azt megelőző időszakban.”

Az EU-s támogatások rendszerét ismerő, általunk megkérdezett szakértők egybehangzóan azt mondták, hogy ez nagyon erős csúsztatás. Ugyanis egy-egy projekt mintegy másfél év alatt jut el a kiírástól a kifizetésig.

Ráadásul a vizsgált időszak első évében, 2007-ben még kiírások is alig voltak, az első kifizetések pedig 2008-ban éppen csak kezdtek beindulni. „A nulla közeli szinthez képest könnyű két és félszeres növekedést kimutatni” – figyelmeztetett egy Brüsszelben bennfentes forrásunk.

Vagyis a mostani kifizetések még a 2009-ben, a választások előtt indított pályázatokhoz kötődnek jellemzően. Az elmúlt egy év munkájának eredményességét a 2010 júniusa óta eltelt időszak új kiírásainak fejleményein keresztül, például a hozzájuk kapcsolódó közbeszerzési eljárások száma alapján lehetne vizsgálni.

„Ezeket a számokat már júniusban is bemutatták egy dolgozói fórumon, mindenki vinnyogott” – mondta egy NFÜ-s belső ügyeket jól ismerő forrásunk.

Lesz még baj?

A meggondolatlan átszervezések nemcsak a KÖZOP-os pénzeket veszélyeztetik. Több szakértő egymástól függetlenül is felhívta a figyelmünket arra, hogy az EU-s projektek közbeszerzéseinek új felügyeletével is probléma lehet.

A korábban külsős cégeknek kiszervezett feladat az NFÜ-höz került, de úgy, hogy ott a közbeszerzéseknek csak a jogi vetületét vizsgálják, a műszaki paraméterek ellenőrzése máshova tartozik. A szétválasztás állítólag azért veszélyes, mert így nem lehet jól átlátni a folyamatokat, az ellenőrzés lényegében csak az adminisztráció szabályosságára korlátozódik.

A másik probléma állítólag az, hogy az NFÜ-n belüli közbeszerzési ellenőrzésen alig bírják a tempót, túl kevesen túl rövid határidővel dolgoznak.

A mostani rendszerbe belelátók szerint ha az illetékes főosztályon nem tudják időben (tíz nap alatt) érdemben elbírálni egy közbeszerzés szabályosságát, akkor azt automatikusan úgy kezelik, hogy minden rendben van. „Ebből még baj lesz Brüsszelben” – vélekedett a brüsszeli gyakorlatot jól ismerő forrásunk.

Ugyanígy baj lehet a hirdetmény nélküli tárgyalási eljárással kiírt tenderekkel is, amelyek elszaporodásáról a HVG számolt be szeptember 24-i számában.

Az idő pénz

A brüsszeli szabályok figyelmen kívül hagyásával komoly pénzeket veszthet el Magyarország. Egyrészt a kifizetések késlekedésével ütemet veszt az ország. Amit nem sikerül a keretünkből 2013-ig szabályos pályázatokon elkölteni, az a pénz örökre elveszik. Márpedig az utóbbi egy évben több szakértő szerint is annyira lelassultak a magyarországi kiírások és szerződéskötések, hogy ez nagyon komoly fenyegetéssé kezd válni. A brüsszeli kifizetések csúszása pedig további csúszásokhoz vezet, és egyre nehezebb lesz ledolgozni a hátrányt.

Nagyon fájdalmas lenne az is, ha egyes, már kifizetett projekteket Brüsszel szabálytalanságokra hivatkozva nem fizetné ki. Ebben az esetben a magyar költségvetést terhelnék a projektek.