Balog Zoltán miniszter lehet
További Belföld cikkek
- Egy volt londoni nagykövet kerülhet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat élére
- Több év börtönt kaphat a nő, aki eszméletlenre verte lánya iskolatársát
- Egekbe szökött a tankerületek adóssága
- Karácsony ajándék nélkül: több százan tehettek panaszt eltűnt vagy kifosztott csomagjaik miatt
- Beperelte a magyar államot a bőnyi rendőrgyilkos, hamarabb szeretne szabadulni
"Komoly politikus híreszteléseket nem kommentál" - reagált jókedélyűen Balog Zoltán, amikor azzal kerestük, hogy több forrásunk szerint Orbán Viktor miniszterelnök az eddiginél is komolyabb szerepet szán a jelenleg a romastratégiáért felelő államtitkárának. Értesüléseink szerint Balog, aki a 2006 őszi események idején került reflektorfénybe emberi jogi fellépésével és azóta a miniszterelnök egyik legközelebbi bizalmasa, hamarosan átveheti Réthelyi Miklós helyét a nemzetierőforrás-minisztérium élén.
Balog, akit kifejezetten jó hangulatban találtunk meg kérdésünkkel, ennél bővebben nem kívánt nyilatkozni a témáról, viccelődve csak annyit jegyzett meg, csalódott, hogy nem azt pletykálják, hogy a köztársasági elnöki cím várományosa.
Hogy Réthelyi alatt inog a bársonyszék, arról már hónapok óta pletykák keringenek. Legutóbb október elején, a Népszabadságban jelent meg cikk arról, hogy a minisztert Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője válthatja. Lázár neve már többször felbukkant ebben a kontextusban, de forrásaink szerint nem valószínű, hogy ő váltaná a meggyengült, a miniszterelnök bizalmát elvesztő Réthelyit.
Réthelyi már a kinevezésekor sem tűnt erősnek, azóta pedig rendre felmerülnek a gyengüléséről és távozásáról szóló hírek. A párton kívülről érkezett tudóst a legnagyobb, az összes humán területet összefogó csúcsminisztérium élére nevezték ki úgy, hogy az alá tartozó területek közül az oktatás és az egészségügy is komoly, konfliktusoktól terhes átalakításra szorult. Eleve elégedetlenséget szült vele szemben, hogy sem az egészségügyi, sem az oktatási reform nem halad a tervek szerint. A kritikusok szerint az egészségügy területén Szócska Miklós államtitkár egyelőre semmilyen lényegi eredményt nem tud felmutatni, az oktatásért felelős Hoffmann Rózsa államtitkár reformkoncepciói pedig a párton belül is nagy feszültségeket szültek. Terveit folyamatosan dobta vissza a kormány – és bár harmadik változatukban mind a felsőoktatási, mind az alapoktatási koncepció a parlament elé kerülhet, ezeket várhatóan egyéni indítványok tömkelegével fogják a kívánt formára módosítani.
Réthelyi és Orbán viszonya idén nyáron, az Operaház főigazgatói kinevezésekor romlott meg véglegesen. Informátoraink szerint Réthelyi megtagadta, hogy Orbán preferált jelöltjét, Harangozó Gyula táncművészt nevezze ki főigazgatónak, helyette azt a Horváth Ádámot nevezte ki, akit 2010 szeptemberében ő maga nevezett ki miniszteri biztosnak az Opera élére.
A június 1-én nyilvánosságra hozott döntést már aznap este visszavonatta a kormány. A kormányzati kommunikáció szokatlanul őszinte közleménye szerint Orbán a kormány előző napi ülésén azt a konkrét utasítást adta Réthelyinek, hogy a következő kormányülés előtt ne hozzon döntést a kinevezésről, Réthelyi ennek ellenére bízta meg Horváthot, aki két nap múlva, június 3-án lemondani kényszerült a posztról. Horváthot aztán Mozsár István követte augusztus eleji lemondásáig, akit augusztua 22-ig Kovács János karmester. Azóta Ókovács Szilveszter az intézmény vezetésével megbízott miniszteri biztos, aki Mozsárt ügyvezető igazgatóként foglalkoztatja.
Úgy tudjuk, Orbán a június 1-i mutatvány után azonnal le akarta váltani Réthelyit, helyére a Fidesz egyik erős emberét, Lázár János frakcióvezetőt kérte fel. Lázár azonban nem kapkodott a posztért. Szinte teljesíthetetlen, a kvázikoalíciós KDNP érdekeit sértő feltételekkel vállalta volna a megbízatást, ugyanis közölte, hogy több, rosszul teljesítő államtitkártól is megválna. A potenciális áldozatok pedig a KDNP-s Hoffmann és a KDNP-hez kötődő Szócska lehettek volna, előbbi gyengeségét jelzi, hogy a nyáron a miniszterelnöknek küldött levélben már fel is ajánlotta lemondását. A közigazgatási tárcánál a roma integrációért felelő Balog viszont sikeres kormánytag, határidőre elkészítette az uniós romastratégiai programot, amivel európai szinten is sikert aratott.
A helyzet elmérgesedésére jellemző, hogy Orbán állítólag még ezt a konfliktust is felvállalta volna, ha így leválthatja Réthelyit. Hogy végül mégsem Lázár lett a miniszter, annak leginkább az az oka, hogy bár a pártot választók körében 1,5 milliós támogatottságnál stabilizálódni látszik a Fidesz tábora a közvélemény-kutatásokban, sok szempontból egyre negatívabb a kormány megítélése, a frakciót pedig több komoly rendszerátalakító javaslat erodálhatja, például a helyhatóságok szerepét jelentősen korlátozó új önkormányzati törvény, a képviselői létszámot lefelező új választási törvény, vagy a képviselői összeférhetetlenségről szóló javaslat, illetve a minden területet érintő megszorítások keresztülvitele. Lázár, aki polgármesterként több érdekcsoporttal is szót tud érteni, pótolhatatlannak tűnik a frakció élén, így forrásaink szerint, bár a neve még jelöltként forog, nem valószínű, hogy ő váltaná Réthelyit.
Emiatt merült fel Balog neve, aki a miniszterelnök egyik legközelebbi bizalmasaként kellő politikai súllyal rendelkezik a minisztérium és az alá tartozó területek megreformálásához. A kérdés már csak az, hogy mikor kerül sor a váltásra. Réthelyi a kormányalakításkor 2011. december 31-ig vállalta csak a munkát, így legkésőbb január 1-én új minisztere lehet a humán területeknek a kormányban.
[A cikk eredeti változatában Balog Zoltánt tévesen a nemzetierőforrás-minisztérium államtitkárának neveztük, pedig valójában a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára. A tévedésért elnézést kérünk, a hibát javítottuk.]