Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Bújtatott szegregáció a köznevelési törvényben

2011.10.14. 09:32
Az integrálás helyett a diákok szegregálása olvasható ki az új köznevelési törvény tervezetének abból a részéből, amely az iskolaéretlen gyerekeket nem további egy évre tartaná bent az óvodában, hanem kislétszámú fejlesztő pedagógiai osztályba küldené. Hétévesen mindenképpen kötelező lesz iskolába menni, viszont az oktatáspolitikai szakértő úgy látja, azok a gyerekek, akik két évig járnak felzárkóztató osztályba, őket később talán képtelenség lesz integrálni a normál általános iskolába.

A szerdán nyilvánosságra került köznevelési törvény tervezete szerint minden olyan gyereket be kell iskolázni, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a hetedik életévét, még akkor is, ha nem iskolaérett. Azt, hogy mikortól kezdődjön a tankötelezettség, vagy az óvoda vezetője, vagy a szülő kezdeményezésére egy szakértői bizottság állapítaná meg. A bizottság véleménye alapján a gyerek vagy normál általános iskola első tagozatába, vagy amennyiben nem bizonyul iskolaérettnek, akkor fejlesztő pedagógiai osztályba kell íratni.

A köznevelési törvény tervezete szerint a kislétszámú, 7-13 fős fejlesztő pedagógiai osztályok célja, hogy a gyermek egy év alatt behozza lemaradását, és elérje az iskolaérettséget. A fejlesztő pedagógiai osztályban töltött egy év után a szakértői bizottság hozna döntést, hogy a tanuló hol folytathatja tovább tanulmányait. Az első évfolyam sikeres teljesítése után a tanuló a második évfolyamon, normál létszámú osztályba mehetne, vagy kislétszámú fejlesztő pedagógiai osztályban újra meg kellene ismételnie az első évfolyamot, de hogy ennek sikeres teljesítése után a diák hol folytathatná a tanulmányait, arról a javaslat nem rendelkezik.

Integrálhatatlanok lennének

Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy főleg roma gyerekek kerülnek majd ilyen fejlesztő pedagógiai osztályokban. „A több évtizedes tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akiket két éven keresztül elkülönítve tanítanak, és nem a normál tantervi keretben, őket később képtelenség hagyományos általános iskolai osztályba integrálni” –­­ mondja.

Az oktatáspolitikai szakértő szerint elméletben egy nulladik, előkészítő évvel ledolgozható a hátrány, azonban a gyakorlat azt mutatja, ez nem szokott sikerülni: a nem iskolaérett gyerekeket sokkal sikeresebben lehet az óvodában felzárkóztatni, mint az általános iskolában. Az új köznevelési törvényben viszont sem nulladik évfolyam, sem pedig még egy óvodai év nem szerepel.

„Nem értem, hogy a hátránykompenzációt miért nem az óvoda végezheti, mint ahogyan eddig is lehetett, azaz a nem iskolaérett gyerekek még egy évet az óvodában maradhattak. A korai fejlesztésre sokkal alkalmasabb intézmény az óvoda, mint egy iskolai fejlesztő osztály. Az óvodapedagógusok is felkészültebben tudják ezeket a gyerekeket kezelni. A fejlesztő pedagógiai osztályokban ugyan megvan a lehetőség arra, hogy csökkentsék a szeparációs nyomást, ha azonban nem tudnak hatékonyan működni, növelni fogják a szegregációt” – mondja Radó.

További hatás

Hozzátette, azok a gyerek, akik fejlesztő osztályokba kerültek, egy részük biztos, hogy speciális iskolákban fognak kikötni. Ráadásul a köznevelési törvény egy későbbi ponton újra kiemelné azokat diákokat, akiket a rossz a tanulmányi teljesítmény miatt egyik középiskolába sem vették fel. Ezek a 14 éves diákok a Híd I. felzárkóztató évfolyamban, 8-15 fős osztályokban folytathatnák a tanulmányaikat. Azok a tanulók, akik viszont az általános után egyáltalán nem akarnak továbbtanulni, a 16 éves tankötelezettség lejártáig a Híd II. programba kerülnének. Radó szerint a törvény ezzel levezeti a rendes tanulmányi pályáról a diákokat, amik ugyancsak szegregációs hatással járna.