Felfedték volna a transznemű gyógyszerész titkát
További Belföld cikkek
- Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása?
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
- 2053-ig mindent titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
- Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
- Felmondott a Kutyapárt hegyvidéki képviselője a privát munkahelyén a vagyonnyilatkozata miatt
Egy vidéki városban dolgozó, harmincas éveiben járó gyógyszerész tavasszal hivatalosan is nemet és nevet váltott, férfinak született, nővé vált. Végigcsinálta az ilyenkor szokásos procedúrát az iratokkal, és komolyabb problémába nem is ütközött egészen addig, amíg a gyógyszertár működtetésre vonatkozó engedélyét szerette volna átíratni az új nevére. Az engedélyezési ügyeket intéző Országos Tisztifőorvos Hivataltól ugyanis május végén egy olyan határozatot kapott kézhez, amelynek az első mondatában benne volt a korábbi neve, és az is szerepelt benne, hogy a módosító határozat csak a korábbi nevére kiállított határozattal együtt érvényes.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ahányszor csak be kell mutatnia valakinek az engedélyét, az illető megtudja, hogy egy transzszexuális emberrel van dolga. A nő jelenleg egy patikalánc gyógyszertárvezetője, alkalmazottként. “Ha úgy alakul a helyzet, hogy másik gyógyszertárat kellene vezetnem, akkor mindenképp meg kell mutatnom az engedélyt. Várható, hogy problémásabb személynek fogok számítani, ha ez az információ ismert rólam” – magyarázta az Indexnek, miért nem nyugodott bele az engedélye szövegébe.
Ez nem leánykori név
Egyébként a szokványos eljárás az az ilyen engedélyeknél, hogy ha névváltozás történik, a régi név is szerepel az új mellett. Ez általában nem okoz problémát, hiszen például házasságkötés után nincs igazán jelentősége annak, ha az asszonynév mellett olvasható a lánykori név is. Ebben az esetben viszont nem erről volt szó. “Futószalagszerűen, végig sem olvasva, bele sem gondolva a dolog emberi hátterébe egy papíron megfelelő, de etikailag nehezményezhető döntés született első körben” – fogalmazott a gyógyszerész.
A Háttér Társaság a Melegekért nevű civil szervezet jogsegélyszolgálata segítségével fellebbezett a határozat ellen. Megírta, hogy a dokumentum sérelmezett részei kiteszik a hátrányos megkülönböztetés veszélyének, és megvonják tőle legszemélyesebb jogát ahhoz, hogy maga döntse el, kivel akarja közölni, hogy transzszexuális. A másodfokon eljáró Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal igazat adott neki.
Az augusztusban meghozott végzés kimondta, hogy a korábbi név szerepeltetésével sérült a panaszos emberi méltósághoz fűződő joga. A végzésben új eljárásra kötelezték a Tisztifőorvosi Hivatalt, amely mostanra teljesítette is a kötelezettségét, a gyógyszerész szeptember végére megkapta új engedélyét, amelyben már csak a jelenlegi neve szerepel.
Egy 1982-es rendelet van és kész
Az ilyen jellegű probléma transzszexuálisok esetében egyáltalán nem egyedi, és az okozza, hogy Magyarországon nincs jogszabályi szinten rendezve a nemváltoztatás folyamata, magyarázta Dombos Tamás, a Háttér Társaság munkatársa. Mindössze egy 1982-es törvényerejű rendeletben szerepel egy mondat, miszerint az adatok változása esetén anyakönyvezni kell a gyermek nemének megváltozását.
Kialakult ügymenet azért jogszabály nélkül is van. Ha valaki nemet változtatna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Anyakönyvi Osztályához kell fordulnia szakorvosi véleményekkel alátámasztott kérelmével. Ők továbbítják azt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztályának, ahol megvizsgálják, hogy a vélemények alátámasztják-e a jogosultságot, és ha igen, akkor visszaküldik a helyeslő választ a közigazgatási tárcának, amely kiállítja végül az engedélyt, és értesíti az illetékes anyakönyvi hivatalt. Az új anyakönyvi kivonat már csak a nemváltás utáni új nevet és nemet tartalmazza. Ezután lehet nekiállni lecserélni az összes hivatalos iratot, a személyi igazolványtól kezdve az iskolai bizonyítványokon át a banki szolgáltatói szerződésekig.
Mivel nincsenek jogszabályi keretek, majdnem mindenütt az adott ügyintéző empátiájára, emberi érzésére, személyes hozzáállására van bízva, mihez kezd a szokatlan helyzettel. A gyógyszerésznek vegyes tapasztalatai voltak. A legrosszabb helyzetbe a gyógyszertárvezetői engedéllyel került, de kellemetlenségek máshol is érték. “Néha kap az ember furcsa tekinteteket. Legutóbb például a mobilszolgáltatómnál írattam át a nevemet, és az ügyintéző hölgy nem nagyon tudott mit kezdeni a helyzettel. A megilletődöttség kényszeres vihogásban tört ki belőle” – mesélte.
A legmegértőbb hozzáállással a régi egyetemén találkozott. A felsőoktatási intézményeket nem kötelezi semmi arra, hogy névváltozáskor új diplomát állítsanak ki, rendszerint csak áthúzzák az előző nevet, és kijavítják az újra. (A Háttér a transzszexuálisok érdekében ennek megváltoztatására ki is dolgozott idén egy javaslatot, amelyre a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól azt a választ kapták, hogy nem ismeretlen számukra a probléma, és a felsőoktatási törvény kidolgozásával szabályozni tervezik az oklevélcsere ügyét.) A Gyógyszerésztudományi Kar dékáni hivatalvezetője azonban maga kezdett utánajárni az ügynek, és végül sikerült megoldania, hogy kiadhassa a diplomát az új névvel, belejavítás nélkül.
A szabályozás is lehet veszélyes
Az egész nemváltási folyamatot rendező jogszabály alkotása mostanában hivatalosan nincs napirenden. 2009-ben az akkori Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elkezdett foglalkozni az üggyel. Létrejött egy bizottság az érintett tárcák és civilek részvételével, de néhány ülés után az ügy elhalt, konkrét tervezet sem született, tudtuk meg Dombostól. A jogvédők sem lobbiznak túl erősen jelenleg, mert a jogszabály nélkül kialakított, de működő nemváltási folyamat nemzetközi viszonylatban is elég jónak számít, az pedig bizonytalan, mi kerülne bele a jogszabályba.
“Attól, hogy valamit leszabályoznak, még nem biztos, hogy jó lesz az a szabályozás. A jelenlegi politikai többség nem annyira szimpatizál a szexuális kisebbségekkel, és emiatt lehet, hogy olyan szabályozás születne, amely még rosszabbá tenné a helyzetünket” – fogalmazta meg aggodalmát a fellebbezését megnyerő gyógyszerész. Jogszabály nélkül viszont biztosíték arra sincs, hogy a jelenlegi rendszer megmarad. “Ha valamelyik minisztériumi vezetőnek eszébe jutna, bármikor felboríthatná ezt az egy évtized alatt kialakult folyamatot” – mondta.