Natália
1 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Fekete Angyalok az Uzsoki kórházban?

2011.11.22. 15:30 Módosítva: 2011.11.22. 19:10
A megengedett morfiumadag négy-ötszörösét is beadhatták a végstádiumban lévő daganatos betegeknek a fővárosi Uzsoki utcai Kórház fül-orr-gégészeti osztályán. A BRFK a gyanús halálesetek miatt most ismeretlen tettes ellen vizsgálatot indított. Egy az Indexnek név nélkül nyilatkozó orvos azt mondta: előfordul, hogy a rákos beteg maga kéri az orvost, hogy segítse halálba. A jogász szerint nehéz meghatározni, hogy a daganat végstádiumában mekkora adag morfium enyhíti még a fájdalmat, és mekkora okoz halált.

Emberölés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztálya az Uzsoki utcai kórházban történt gyanús halálesetek miatt.  Az vizsgálat az egyik kórházi dolgozó feljelentése alapján indult.

A Magyar Hírlap információi szerint a rendőrség morfintúladagolásban elhunyt betegek ügyében vizsgálódik. A lap szerint 2005 és 2007 között a kórház fül-orr-gégészeti osztályán dolgozók a végstádiumban lévő, de még heteket vagy hónapokat is túlélő daganatos betegek fájdalomcsillapításához szükséges adag négyszeresét-ötszörösét adták be, amelytől az érintettek néhány napon belül meghaltak.

Az egyelőre ismeretlen tettes ellen folyó, kiemelt ügyként kezelt nyomozásban a rendőrség szombaton tartott házkutatást a kórház fül-orr-gégészeti osztályán, ahol orvosi dokumentációkat foglaltak le, valamint nővéreket hallgattak meg. A nyomozók dolgát nehezíti, hogy több beteg kórlapja eltűnt.

Megkerestük Golub Ivánt, a kórház főigazgatóját, ő azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mint ahogy a BRFK sem ad részletes tájékoztatást a nyomozás érdekeire való tekintettel.

Fél évvel ezelőtt a Lege Artis Medicinae című orvosi szaklapban, Szándékos morfintúladagolás Magyarországon címmel megjelent egy cikk, amely szerint vannak fővárosi kórházak, amelyekben rendszeresen alkalmazzák a fenti gyakorlatot. A szerző, az orvos Márkus Attila saját tapasztalataira is hivatkozik – nem nevez ugyan meg egy kórházat sem, de állítja, egy olyan kórházban folytatott gyakorlatot mutatt be, ahol maga is dolgozott. (Márkus jelenleg külföldön van, nem sikerült elnérnünk, nem tudni egyelőre azt sem, dolgozott-e egyáltalán az Uzsokiban, vagy más kórházból származnak a tapasztalatai.)

Az Uzsoki utcai Kórház főépülete
Az Uzsoki utcai Kórház főépülete
Fotó: Máthé Zoltán

Márkus szerint az osztályon tilos volt kiejteni azt a szót, hogy halál, és nem volt szabad tájékoztatni a beteget a kezelések esetleges halálos szövődményeiről. Konkrét kérdésekre is tilos volt azzal kapcsolatban válaszolni, hogy a szakemberek szerint a betegnek mennyi ideje van hátra az életéből.

Kifogyott a készlet

„Amikor az orvosok látták, hogy romlik a beteg általános állapota, és valószínűsíteni lehetett, hogy két-három héten belül meghal, egyszer csak halkan elhangzott a viziten, hogy »kezdjük el” vagy »adjunk MO-t«. Ilyenkor, az egyébként fájdalom nélküli betegnél, leállították minden más fájdalomcsillapító adását, és a perzisztáló súlyos fájdalmat adekvátan csillapító bazális opiátterápiához szükséges fájdalomcsillapító adag négy-ötszörös dózisáig emelve, intravénás morfininjekció adását rendelték el" – írja.

A beadott morfintól aztán néhány órán belül kómába esett a beteg, és a növekvő morfinadagok mellett egyre jobban megjelent a morfin légzésdeprimáló hatása, ami néhány napon belül halálhoz vezetett.

Háromból két ember támogatja

Az eutanáziáról szóló utolsó publikus közvéleménykutatás szerint a 18 év feletti állampolgárok 66 százaléka támogatja az eutanázia valamelyik formáját: 27 az aktív eutanáziával is egyetért, 39 százalék csak a passzív formát támogatja. A "kegyes halált" minden körülmények közt elutasítók aránya 13 százalék. A kutatás szerint a nagyvárosokban élők  és a magasabb végzettségűek engedékenyebbek az eutanáziával.

"Előfordult, hogy hibáztak az orvosok, és túl korán, a beteg túl jó általános állapota mellett rendelték el a morfin túladagolását. Az lett a következmény, hogy a beteg hozzászokott, és hatalmas morfinadagokat kapott, amelynek az vetett véget, hogy a kórház gyógyszerraktára után kifogyott a budapesti gyógyszer-nagykereskedő, majd a gyógyszergyár morfinkészlete is. Ez után álltak át 10-20 ampullánként adagolt nyugtatókra, míg végül meghalt a beteg" – áll a cikkben. Ha a morfinadás elkezdése után öntudatra ébredt a beteg, azt „műhibaként” kezelték.

A kórház osztályán gyakran cserélődtek az orvosok és a nővérek is, akik természetesnek vették, hogy morfintúladagolással rövidítik meg a betegek életét, akiknek így esélyük sem volt arra, hogy elbúcsúzzanak hozzátartozóiktól, végrendelkezzenek vagy rendezzenek bármilyen hátrahagyott ügyet.

Csak a kis mennyiség segít

„Magyarországon az aktív eutanázia tiltott, azaz nem lehet a halálba segíteni betegeket, viszont lehetőség van arra, hogy szigorú feltételek mellett mellőzzenek bizonyos életmentő beavatkozásokat. Halálos dózist szándékosan beadni azonban nem lehet, a négy-ötszörös mennyiség estén mindenképpen vizsgálni kell a felelősséget” – mondta az Indexnek Kovácsy Zsombor egészségügyre szakosodott ügyvéd, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnöke. Hozzátette, a fájdalomcsillapító szerek legnagyobb problémája, hogy a végstádiumban lévő betegeknél beszűkül az a hatásos mennyiség, ami még nem okoz élettel összeegyeztethetetlen problémákat. "Nehéz eldönteni, hogy mikor lépik túl a megengedett dózist. Ha túladagolják a mennyiséget, az komoly következményekkel, légzésleállással, légzésbénulással, legrosszabb esetben halállal jár. Kérdéseket vet fel, hogy helyes volt-e az a terápiás döntés, amikor az adagolást megállapították" – véli Kovácsy Zsombor.

Visszautasítható a kezelés, de a túladagolás tilos

Az eutanáziával az Alkotmánybíróság 2003-as döntése foglalkozott. A testület szerint megfelel az alkotmánynak az 1997-es egészségügyi törvény szabályozása, mely az aktív eutanáziát (azaz például a morfium túladagolását) tiltja, azonban a passzív eutanáziát - szigorú feltételekhez kötve - lehetővé teszi.

A beteg ennek megfelelően visszautasíthatja az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha olyan súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved vagy állapotban van, amely rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - a halálát okozza.

A beteget ezután egy háromtagú orvosi bizottság is megvizsgálja, és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg tudatában van a döntése következményeinek. Az orvosi bizottság nyilatkozata után a betegnek tanúk előtt meg kell ismételnie a kezelés visszautasítására irányuló szándékát.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2010 januárjában fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, miután az országos egészségügyi intézetek közül csak egy válaszolta azt a jogvédő szervezetnek, hogy volt példa ellátás-visszautasításra, de élő végrendelettel (előre rendelkezés bizonyos kezelések visszautasításáról) ott sem találkoztak. A TASZ szerint ez arra utal, hogy nem működik a szabályozás, sérülhet az érintettek emberi méltósághoz való joga, ezért fordultak Szabó Máté ombudsmanhoz.

Nem szabad álszentnek lenni

"Bármennyire is ütközik a törvényekkel, a végstádiumban lévő
daganatos betegek ilyenfajta «euthanáziája» a beteg, a hozzátartozók
és a társadalom érdekét is szolgálja" – mondta az Indexnek egy neve
elhallgatását kérő onkológus.

Orvosilag teljesen világos, mikor érkezett valakinek az állapota az élettel összeegyeztethetetlen stádiumba. Ilyenkor természetesen napokig és hetekig is életben lehet tartani valakit, de ez óriási terhet ró a betegre és a hozzátartozókra is. A kívülálló nem tudja elképzelni, hogy az elhatalmasodó fej-nyaki rákok milyen irtózatos szenvedéseket okoznak, a beteg szétroncsolt arccal, bűzlő sebekkel fekszik az ágyon, mondta.

Egy beteget ápolnak az Uzsoki utcai Kórház intenzív osztályán
Egy beteget ápolnak az Uzsoki utcai Kórház intenzív osztályán
Fotó: Máthé Zoltán

Az orvos elmondása szerint számos esetben fordult elő vele is, hogy a betegei azt kérték tőle: ha a végső stádiumba jutnak, ne hagyja őket szenvedni, ne hagyja, hogy a családtagjaik kiszolgáltatottan, eltorzult testtel vagy arccal, hozzájuk méltatlan állapotban lássák őket, mert az életüknek úgy már nem lesz értelme. Az onkológus szerint nem szabad álszentnek lenni, ilyen esetek előfordulnak, de az a beteg és az orvos intim ügye, kettejükre tartozik – és az orvosnak minden ilyen eset után el kell számolnia a lelkiismeretével.

A beadott többszörös morfiumadagokat egy egészséges ember túléli, egy ilyen súlyos beteg viszont nem. A "halálba segítésnek" ezt a formáját úgy lehet leírni, mondta az orvos, mintha egy szakadék szélén álló embert valaki kicsit megbökne az ujjával - aki egészséges, az meg tudja tenni azt az apró mozdulatot, amivel kiegyensúlyozza magát és nem billen el, aki a végletekig legyengült, az már nem.

Az Indexnek nyilatkozó orvos szerint az már sokkal nagyobb probléma, ha a "halálba segítést" különböző érdekek, például örökösödés miatt valamelyik hozzátartozó siettetni akarja, netalán ezért pénzt is fizet az orvosnak.

A Fekete Angyal 11 évet kapott

Tíz éve több ember meggyilkolásával gyanúsítottak egy budapesti nővért. A Fekete Angyalként elhíresült kórházi ápoló a Nyírő Gyula Kórházban 2000 májusa és 2001 februárja között önkényesen adott be injekciókat hét, később elhunyt betegnek.

A fiatal nő a vád szerint ezzel megszegte azt a szabályt, hogy nővér intravénás injekciót csak az orvosok írásbeli, vagy közvetlen szóbeli utasítása alapján adhat a betegeknek. Rendszeresen adott be morfiumot, Seduxent, káliumot és egyéb gyógyszereket a keze alatt fekvőknek, hogy elaltassa őket, vagy enyhítse fájdalmukat. Ezzel azonban több betegnél gyógyszer-túladagolás állt elő, és többen rövid idő alatt életüket is vesztették.

F. Tímeát eredetileg hét beteg halálával hozták összefüggésbe, a vizsgálat azonban kiderítette, hogy legalább négy esetben nem állapítható meg közvetlen összefüggés a nővér tevékenysége és a halál közöritt. Fegyházbüntetését a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon kilenc évről 11 évre súlyosbította.