Nem bolygatná a Pécs–Suez-pert az új törvény
További Belföld cikkek
- Egyre nagyobb az esély a fehér karácsonyra, de csak az ország bizonyos részein
- Összeültek a titkosszolgálati vezetők Magyar Péter és a Magyar Hang miatt
- Reagált a kormány a pánikra: nem miattuk szűnik meg az asztmagyógyszer támogatása
- Robbanás történt Ráckevén, halálos áldozata van a detonációnak
- Orbán Viktor válaszolt Zelenszkijnek: Ez innentől az ön felelőssége
A héten az MTI híre nyomán elterjedt a sajtóban, hogy ha a parlament elfogad egy törvénymódosítást, akkor nem lehet majd végrehajtani a bécsi választottbíróság későbbi döntését a francia Suez Environnement vállalat és pécsi önkormányzat kártérítési ügyében. A Suez Environnement a múlt héten adta be keresetét a bécsi választott bíróságra. A francia vállalat 32 millió euró, azaz mintegy 10 milliárd forint kompenzációt kér Pécstől a Pécsi Vízmű Zrt. székházának elfoglalásáért és a kiesett bevételért.
A parlament elé szeptember 23-án nyújtotta be két fideszes képviselő, Vas Imre és Papcsák Ferenc „az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról” szóló javaslatot. Az indítvány több különböző törvényt is módosítana, a csomag egyik eleme a választottbíráskodásról szóló 1994-es törvény megváltoztatása.
A javaslat egy új szabályt illesztene a törvénybe: kiemelt jelentőségű ügyekben nem lehetne választottbíróságot alkalmazni, ha bármelyik fél a magyar állam, helyi önkormányzat, költségvetési szerv, központi államigazgatási szerv, illetve közvetlenül vagy közvetetten ezek többségi tulajdonában vagy vagyonkezelésében, illetve többségi befolyásában álló gazdálkodó szervezet.
Az indoklás szerint azért van erre az új szabályra szükség, mert a választottbírósági eljárásban nincs jogorvoslati lehetőség, és ez „nem áll összhangban a közvagyon kiemelt védelmének követelményével”. A törvényjavaslat általános és részletes vitája már szeptemberben lement, de szavazás még nem volt róla.
A Suez ugyan önkormányzatot perel, de erre a jogvitára nem fog vonatkozni a megkötés, ha a törvényjavaslatot jelenlegi formájában fogadják el. Egyrészt azért nem, mert a javaslat záró rendelkezéseiben szerepel, hogy a választottbíráskodásról szóló törvény új paragrafusait csak „az e törvény hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni”. Mivel a Suez már beadta a keresetét, és be is jegyezték a periratot, az eljárás már megindultnak tekinthető.
A konkrét hatályba léptető rendelkezés ismeretében módosította véleményét Berke Barna nemzetközi jogász, aki korábban az MTI-hír szerint arról beszélt, hogy a Pécs–Suez-ügyben nem lehetne végrehajtani a bécsi választottbíróság későbbi döntését a törvénymódosítás miatt - például akkorh a Pécset kártérítésre köteleznék. A jogász szerdán az Indexnek már azt mondta: ha a passzusok így maradnak, akkor a törvény nem fog erre az ügyre vonatkozni.
Másrészt a módosítandó 1994-es törvény első paragrafusa főszabályként rögzíti, hogy ezt a törvényt akkor kell alkalmazni, ha az eseti vagy állandó választottbíróság székhelye Magyarországon van. A parlamenti vitában az egyik előterjesztő, Papcsák Ferenc külön ki is tért erre. Kijelentette, hogy „csak a hazai választottbírósági eljárásokat érinti a szabályozás”, és még ezt is egyértelműbbé tette azzal, hogy "a külföldön zajló és Magyarországot érintő választottbírósági eljárásokra ez nem terjed ki". Mivel a Pécs–Suez-ügyben a bécsi választottbíróság jár el, azt emiatt sem fogja befolyásolni a törvénymódosítás.