Tényleg Darák Péter lesz a Kúria elnöke

Darák Péter a jelölt a Kúria, Handó Tünde pedig az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára – derül ki a parlament alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság hétfőre tervezett napirendjéből, amely a parlament honlapján olvasható.

A jelölteket várhatóan hétfőn hallgatják meg, az Országgyűlés kedden titkos szavazással dönt róluk.

A Népszabadság kedden számolt be arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság bírája, az ELTE-ÁJK pénzügyi jogi tanszékének adjunktusa esélyes a Kúria élére.

Az államfő kedden konzultált Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel az igazságszolgáltatási reformról, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyett január elsejével létrehozott Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére is december 15-ig kellett megneveznie a jelölteket.

Handó Tünde jelenleg a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, az új alkotmány születésénél bábáskodó Szájer József EP-képviselő felesége. A kinevezése utáni első hónapokban százharminchét új bíróról és két új törvényszéki elnökről dönthet.

Sok a bíró, mégis elhúzódnak a perek

Handó szerint Magyarországon a tízmilliós lélekszámhoz viszonyítva nemzetközi összehasonlításban nagyon sok bírói álláshely van, ezt a jogkereső közönség mégsem érzékeli, bizonyos régiókban, ügyszakokban még mindig elhúzódnak a perek. Ennek oka, hogy a magyar bírák kénytelenek munkaidejük, energiájuk nagyobbik felét a közvetlen ítélkező tevékenységen kívüli adminisztrációs feladatok ellátásra fordítani. Ezen a téren áttörésre van szükség, és Handó Tünde szerint erre most kedvezőek a kilátások.

"A sarkunkban van egy új, fiatal jogászgeneráció, amely már az iskolapadból hozza magával az európai szemléletet, magától értetődő számára az európai nyelvek, európai jogászi gondolkodás magas szintű ismerete, a Nyugat-Európa és Észak-Amerika bíróságain töltött  tanulmányutak, és ezek után természetes, hogy szinte kiköveteli a változásokat. A középgeneráció nem is tehet mást, minthogy az élére áll ennek a folyamatnak".

Szolgáltató hivatal lesz az OBH

Hozzátette: az átalakulásnak természetesen vannak anyagi feltételei is, de az EU-s projektekben vannak még kihasználatlan lehetőségek; az átlátható, hatékony igazságszolgáltatás európai érték, amelyet támogat az unió. A jelölt elmondta, hogy megválasztása esetén nagy figyelmet fordít majd az egyes régiók közötti arányos ügyteherelosztásra, mert bár az ügyek nagy része időben befejeződik, az országos adatok nemzetközi összehasonlításban is jónak mondhatók, a központi régióban és egyes megyékben bizonyos ügyfajtáknál rendkívül nehéz a helyzet.

Handó Tünde tervei szerint ha megválasztják, az OBH szolgáltató hivatal lesz. Elsődleges feladata lesz egyfelől a bírói kar kiszolgálása, másfelől az ítélkező munka folyamatos figyelése annak érdekében, hogy az ügyfelek minél gyorsabb, hatékonyabb, magasabb színvonalú ítélkezésre számíthassanak. Ehhez a jelenleginél rugalmasabb igazgatási szisztémát kell kialakítani, amelyben egyformán fontos a nyitott, átlátható, az érintettek minél szélesebb körét bevonó döntés-előkészítés és az egyszemélyi felelős vezető által meghozott döntés, amely ellenőrizhető, számon kérhető. Ugyanez vonatkozik a források elosztására, felhasználására is – tette hozzá.

Javítani kell az ítélkezés szakmai színvonalát

Darák Péter szerint az utóbbi években a magyar bíróságokon lelassult a joggyakorlat fejlődése. Ez nem feltétlenül a jelenlegi vezetés felelőssége, hiszen egyszerre nehezedett az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökére a bíróságok szakmai munkájának és igazgatásának terhe. Ezen a helyzeten segíthet majd az a szervezeti változás, amely jövő évtől szétválasztja a Kúria és az OIT elnöki posztját, ezeket 1997-től egy személy töltötte be.

A jelölt szerint a Kúria elnökének feladatai alapvetően az ítélkezési gyakorlat szakmai színvonalának folyamatos javítására kell irányuljanak. Minden, ami ettől elvonja az energiát, csak árt a magyar bírósági gyakorlatnak. Ezért tekinthető szerencsésnek, hogy az igazgatási feladatokat eddig ellátó OIT, illetve OIT Hivatala helyébe lépő Országos Bírósági Hivatalnak, illetve elnökének lesz a dolga, a bírósági szervezet hatékony működésének biztosítása. Így a jövőben a Kúria vezetése valódi feladatára, a színvonalas ítélkezési gyakorlat kialakítására összpontosíthatja minden erejét.

Elmélyült műhelymunka indul a Kúrián

Ebben a munkában a Kúria elnöke nem elsősorban egyszemélyi vezető, hanem inkább "első az egyenlők között", feladatköre főként konzultatív, koordináló jellegű. Egyfelől a minél gyorsabb és hatékonyabb szakmai információáramlás biztosítása a bírói szervezetrendszeren belül, illetve a bíróságok és a jogállam többi meghatározó szereplője között, másfelől egy elmélyültebb elméleti műhelymunka kialakítása a Kúrián belül - mondta Darák Péter.

Darák Péter hangsúlyozta a bírói kar megújulásának szükségességét is. Kifejtette: olyan jogi környezet jött létre a rendszerváltozás, majd az uniós csatlakozás eredményeként, amelyben már nem elegendők a korábban kialakult bírói készségek. Bizonyos jogterületeken például megfelelő szintű nyelvtudás nélkül semmi esélye a bírónak a színvonalas ítélkezésre, számos területen pedig elengedhetetlen az uniós jog alapos ismerete.

Könnyebb lesz a karrierépítés a rátermetteknek

Bebizonyosodott továbbá, hogy az eredményes ítélkező munkához szerteágazó tudásanyagra van szükség, miközben a bírói pályázatok elbírálása a tapasztalatok szerint még mindig formális. Változásra van szükség a felsőbb bíróságokra kerülő bírák kiválasztásában, hogy enyhüljön a jelenlegi Budapest-központú, letöltött hivatali időt túlhangsúlyozó gyakorlat, amelyben egy vidéki, fiatalabb bírának akkor sincs sok esélye az előrelépésre, ha szakmai tudása, rátermettsége ezt indokolttá tenné.

A január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke országos igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, de ő nevezi ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

A Kúria feladata marad a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és – ha egy büntetőügy megyei szinten kezdődik – a harmadfokú eljárás lefolytatása. A Kúria bírái végzik továbbra is a joggyakorlat egységesítését, és döntenek arról, hogy az önkormányzati rendeletek mennyiben ütköznek más jogszabállyal, továbbá megállapíthatják a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztását.