Átmeneti rendelkezésekről szavaz a parlament

A köztársasági elnöktől két átirat érkezett. Ezeket ismertettik. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter megbízatása december 14-én megszűnt, Fellegi Tamást egyúttal tárca nélküli miniszterré nevezik ki.

Cséfalvay Zoltán államtitkár a Kósa Lajos által feldobott labdát örömmel fogadta és szintén történelmi áttörésről beszélt.

Tegnap áttörést ért el a Fidesz-kormány a devizaadósok megsegítésében, mondta Kósa Lajos. Így egymillió devizahitelesnek most már kézzelfogható segítséget tudnak adni. Ez az érintett családtagokat is figyelembe véve, összesen legalább 3 millió ember helyzetén javít. Kósa nem felejtette ki azért, hogy a szocialisták persze végig a bankárok mellett álltak ebben a kérdésben.

Bizonyítékok nélkül vádolt meg köztiszteletben álló embereket súlyos kollaborációval Novák Előd, válaszolt a jobbikos felszólalásra Rétvári Bence államtitkár. A baj az, hogy az akták sok esetben megsemmisültek, emiatt nem lehet feltárni pontosan, ki volt ügynök, ki nem, utalt rá az államtitkár. Az informcáiós önrendelkezési jogról szóló törvény védi az érinmtettek személyes adatait, a minősített adatokhoz való hozzáférést pedig lehetővé teszi, mondta Rétvári. A kommunista hatalolom egykori birtokosai közszereplőnek minősülnek, így a rájuk vonatkozó adatok nyilvánosak. Törvény tehát van. A baj ott van, ha nem a működtetőket, hanem a kis halakat próbáljuk pellengérre állítani. iratok vannak, de nincsenek rendszerezve, illetve sok dokumentum megsemmisült, mondta Rétvári.

Novák Előd az ügynöklisták nyilvánosságra hozataláról szóló jobbikos javaslat támogatását kéri számon az országgyűlésen. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában ugyan kinyilvánítják, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja, de a Jobbik emellé érdemi intézkedéseket követel, amivel valóban lehet ütni az egykori állampárton és örökösein.

A FIdesz-KDNP egyetért azzal, hogy több nő kell a parlamentbe, de ezt nem az LMP-s emancipációs nézőpontból fogja fel, mondta Rétvári Bence államtitkár. Svédországban a 45 százalékos vagy Hollnadiában a 40 százalékos női részvétel, nem feltétlenül a kvótának köszönhető. Ez egy kulturális kérdés is, hogy az adott országban milyenek a nemi szerepek.

Az LMP-s Ertsey Katalin a nők képviseleti arányára vonatkozó javaslatukról beszél: a jelenlegi szégyenletes 9 százalékos arányról 16 százalékra kellene emelni a nők arányát a parlamentben. Ezt a kérdést a választójogi törvényben kellene rendezni, az LMP be is nyújtott egy erre vonatkozó javaslatot. Ertsey azzal sokkolta a parlamentet, hogy a nők részévételét nézve a politikában Tadzsikisztánban, Albánia és Kazahsztán is előttünk jár.

Az IMF-fel folyó tárgyalásokat nézve jelentős a különbség 2008 és 2011  ősze között, mondta válaszában Cséfalvay Zoltán államtitkár. Az IMF akkor klasszikus készenléti hitelt ajánlott, most új típusú rugalmas hitelkerete tud biztosítani. A magyar gazdaság állapota most jobb, az adósság csökkent, a fizetési mérleg pozitív. Csévalvay Zoltán államtitkár. A kormány az alaptörvénynek és az EU-s normáknak megfelelően teljes mértékben tiszteletben tartja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Az árstabilitás 10 millió magyar ember érdeke. Az MNB-törvény az alaptörvénnyel teremti meg az összhangot, a jegybank be tudja tölteni valódi célját, az árstabilitást, önállóan és függetlenül működhet, a módossítás nem sérti a személyi függetlenséget sem, állította Cséfalvay. Csehorszáégban, Görögországban, Szlovákiában, Írországban és az Egyesült Királyságban is van a példa a jegybank és a pénzügyi felügyelet funkcióinak összevonására, hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Veres János Függetlenség című előadásában arról beszét, hogy a kormány kiorábban bőszen hirdette az IMF-fel való kapcsolatok megszakítását, majd egy hónapja mégis visszatért a valutaalaphoz. Máig nem lehet tudni, mit is kér a kormány most az IMF-től. A függetlenség másik dimenziója is szóba került az elmúlt napokban: az IMF vizsgálatot indít az MNB-törvény miatt, amely csodbíthatja a jegybank függetlenségét. A függetlenség fontos érték, de ez a kormány a független intézmények leigázására és elfoglalására készül, mondta Veres János.

A 2012. január 1-jén életbe lépő új alaptörvény kimondja, hogy a hozzá kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés külön fogadja el. A Ház előtt lévő, Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénymódosítást Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, illetve további tíz fideszes politikus nyújtotta be. Az előterjesztők ennek preambulumában kimondják, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". A javaslat lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezik, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők. Az Országgyűlés várhatóan december 19-én és 23-án ülésezik utoljára idén. (MTI)

Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló indítványhoz érkezett módosító javaslatokról szavaz az Országgyűlés mai rendkívüli egynapos ülésén. A képviselők délelőtt 11 órától napirend előtti felszólalásokkal kezdhetik meg az ülést, ezután azonban nem kerül sor a megszokott interpellációs blokkra, kizárólag egyetlen napirendhez érkezett módosító javaslatokról várható döntés. A Ház így egyebek mellett határoz az alkotmányügyi bizottság azon kezdeményezéséről, amely az alaptörvény átmeneti rendelkezései között rögzítené, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügy tárgyalására bíróságokat jelölhet ki, míg a legfőbb ügyész bíróság előtti vádemelésre adhat utasítást a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelésének megvalósulásáig. (MTI)