Vádat emeltek Hagyó és 14 társa ellen

Vádiratot nyújtott be szerdán a főügyészség Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt, áll a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.

A korábban lapunk által ismertetett nyomozati iratok és gyanúsításokhoz képest a vádiratban annyi a változás, hogy a 21 gyanúsítottból csak 15-en lettek vádlottak. Nem vádolták meg többek között Csapó Gábort, valamint azokat a vállalkozókat, akik a kifogásolt szerződéseket szerződést kötötték a BKV-val. A vádlottak között található Hagyó mellett Mesterházy Ernő, Demszky Gábor volt főtanácsadója, a BKV két korábbi vezérigazgatója, helyetteseik, főosztályvezetők.

A vádirat szerint 2007. januárjától 2008. augusztusáig a vádlottak részvételével olyan összehangoltan működő szervezet épült ki, amelynek a tagjai a fölöttük álló tagoktól érkező, a BKV Zrt. vagyoni helyzetét hátrányosan érintő utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották és ennek érdekében a saját beosztottjaikat is igénybe vették.

A csoport működésére és felépítésére tekintettel a főügyészség a fenti személyeket folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésével vádolja. A bűnszervezet létrehozója és vezetője Hagyó Miklós volt, aki a beosztásából fakadó befolyásával visszaélve maga is részt vett jogsértő utasítások adásával a bűncselekmény elkövetésében.

Ezen túlmenően olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai – L. Ottó, M.-H Éva és dr. H. Iván (Hagyó Miklós személyes ügyvédje) – közvetlenül is képesek voltak a volt főpolgámester-helyettes által képviselt érdekeknek megfelelő döntéseket hozni és azokat a BKV Zrt. vezetői felé közvetíteni. A bűnszervezet 2008. augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt-nek.

A nyomozás során annak a gyanúja is megalapozottá, illetve vádképesen bizonyíthatóvá vált, hogy Hagyó Miklós úgy tekintette a BKV Zrt-t, mint olyan önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetet, amelynek a felhasználásával fedezheti azokat a személyes és politikai jellegű olyan kiadásait, amelyeket a parlamenti vagy önkormányzati költségvetésből nem volt lehetősége finanszírozni. Ennek érdekében kommunikációs, marketing, reklám és tanácsadói területeken politikai, gazdasági, baráti szívesség keretében olyan szerződések megkötésére utasította a BKV Zrt. vezetőit, amelyek az ésszerű gazdálkodás és a hasznosság szempontjait figyelmen kívül hagyva jöttek létre.

A nyomozás során összesen 50 különböző gazdasági társasággal kötött 65 ilyen szerződést szerződést vizsgáltak. Ebből 31 cég összesen 41 szerződését érintően emeltek vádat.

A vádirat szerint Hagyó Miklós ezen túl hivatali helyzetével visszaélve 2008. márciusában arra utasította B. Zsoltot, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki. Követelése nyomatékosítása érdekében kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem kapja meg a kért összeget, úgy a B. Zsolt által a C.C.Soft Kft. számára, 2007. decemberében Hagyó Miklós utasítására kiállított teljesítményigazolás miatt ellehetetleníti.

B. Zsolt a fenyegetés és a Hagyó Miklós által folyamatosan tanúsított erőszakos, ellentmondást nem tűrő viselkedés miatt kialakult félelmében 2008. és 2009. évben jogtalan előnyként 15-15 millió forintot juttatott Hagyó Miklósnak. A főügyészség ez alapján Hagyó Miklóssal szemben hivatali visszaélés bűntette és hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntette miatt is vádat emelt.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt M. Ernő,  a korábbi budapesti főpolgármester politikai főtanácsadója ellen is, aki szintén utasítási jogkör nélkül hasonló tartalmú szerződések megkötésére hívta fel a BKV Zrt. vezetőit. M. Ernő a BKV Zrt. vezetőit arra utasította, hogy vagyonkezelési kötelezettségeiket megszegve a takarítási munkálatok elvégzésére a PQS-Plural Kft-vel kössön szerződést. A PQS-Plural Kft az összes munka elvégzésére önmagában nem volt képes, ezért a kft képviselője rávette a BKV Zrt-nél hosszabb ideje ezt a feladatot ellátó Renomé Kft vezetőit egy konzorciumi szerződés megkötésére.

M. Ernő utasítására a BKV Zrt-nél lefolytatott közbeszerzési eljárást követően 2008. december 22. napján, konzorciumi szerződés keretében a PQS-Plural Kft és a Renomé Kft alkotta konzorcium vette át a takarítási feladatok ellátását gazdaságilag indokolatlanul magasabb árszabással, amely különösen jelentős vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt-nek.

A vádirat szerint R. Miklós kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes és Z. Tibor főosztályvezető vádlottak fiktív jelenléti ívek alapján, azokat vezetőként aláírva, igazolva és bérszámfejtésre továbbítva közreműködtek abban, hogy 2008. januárjától 2009. szeptember végéig a ténylegesen munkát nem végző M.-H. Éva vádlottnak jogtalanul munkabér, prémium és egyéb juttatások kifizetésére  kerüljön sor, összesen 24,6 millió forint összegben.

2007. január 01. napján követően befejeződtek a BKV Zrt-nél a szervezeti átalakítások. A vezetői menedzsment döntött az egyes vezetői szintek munkaszerződéseinek egységesítéséről, így jöttek létre az úgynevezett „menedzserszerződések”, amelyek osztályvezetői szintig a vezetők elbocsátása esetére a törvényi illetve a kollektív szerződésben megengedett összegeknél jóval kedvezőbb juttatásokat állapítottak meg.

Így került a felső vezetésbe tartozó alkalmazottak munkaszerződésébe olyan kikötés, hogy a munkaviszonyban eltöltött időtől függetlenül annak megszűnésekor 12 havi végkielégítés, illetve a titoktartási kötelezettség ellentételezéseként 3-4 havi munkabér jár. E szerződésekkel összefüggésben A. Attila vezérigazgató 103,5 millió forint, míg B. Zsolt vezérigazgató 36,1 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt-nek.

Vádat emeltek dr. Sz-né dr. Sz. Eleonórával, a BKV Zrt. Humánpolitikai Igazgatójával szemben is, aki 2008. január 24. napján megállapodást kötött A. Attila vezérigazgatóval munkaviszonya 2008. december 31. napjával, közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A megállapodás szerint egyéb jutalom címén 16,4 millió forintot, végkielégítés címén 69,8 millió forintot, összesen 86,2 millió forintot fizetett ki neki a BKV. Dr. Sz-né dr. Sz. Eleonóra előrehozott öregségi nyugdíjjogosultságát 2008. március 27. napjával a Nyugdíjfolyósító Intézet megállapította, erre tekintettel a Munka Törvénykönyve alapján a vádlottnak a fenti szerződés hiányában végkielégítés nem járt volna. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás célja a BKV Zrt. megtévesztése és a fenti összegek jogtalan megszerzése volt. Erre tekintettel a főügyészség dr. Sz-né dr. Szilágyi Eleonóra ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat.

A főügyészség a vádiratában – egy terhelt kivételével – börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottakra. A vádemeléssel egyidejűleg a nyomozást 19 cég tekintetében, összesen 20 szerződést érintően szüntették meg.

Ezen szerződésekkel kapcsolatosan 6 személlyel szemben a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntettük, 6 vádlottat érintően pedig részmegszüntetésekre került sor.

A főügyészség kiemelte, hogy a vádirat szerint a Csapó Bt-vel, dr. Csapó Gábor, olimpiai bajnok vízilabdázó, sportszakember cégével is hasonló szerződés megkötésére került sor. Dr. Csapó Gábor, akit az eljárás során a főügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatott ki, Hagyó Miklóssal és L. Ottóval sportszakmai és személyes kapcsolatban állt. Dr. Csapó Gábor támogatást szeretett volna kapni vízilabda-iskolája számára. Mivel az önkormányzati cégek szponzorálása tilos volt, ezért L. Ottó felhívta R. Miklós vádlottat arra, hogy a támogatást valamilyen reklámszerződéssel oldja meg. R. Miklós ennek eleget téve rábírta A. Attila vezérigazgatót arra, hogy bujtatott vállalkozási, valójában támogatási szerződést kössön a Csapó Bt-vel, amely szerződés kapcsán 2008 évben összesen 2,85 millió Ft kifizetésére került sor.

Dr. Csapó Gáborral szemben a főügyészség a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntette, mivel dr. Csapó Gábor a szerződésben foglalt reklámtevékenységnek a sportoktatás helyszínén eleget tett, vagyonkezelői kötelességszegést nem valósította meg azzal, hogy elmulasztotta a létesítményt üzemeltető igazgatóságnak bejelenteni e tevékenységet, illetve vagyoni hátrány okozására irányuló szándéka nem vált bizonyíthatóvá.